Emléknap - Összefoglaló
Országszerte megemlékeztek a kommunizmus áldozatairól
Országszerte megemlékezéseket tartottak a kommunizmus áldozatainak emléknapján, hétfőn. A miniszterelnök szerint amíg egy olyan ember is él Magyarországon, akit a diktatúra jelképét viselők hurcoltak el vagy kínoztak meg, addig az ilyen jelképek tiltásának feloldása nem időszerű, és szemben áll mindazzal, amit az alaptörvény emberi méltóságként határoz meg.
2013.02.25 22:30MTIOrbán Viktor kormányfő az emléknapon a rákoskeresztúri Új köztemetőben mondott beszédében hangsúlyozta azt is, hogy olyan országot kell építeni, ahol senkit sem lehet hátrányosan megkülönböztetni neme, származása, vallása, politikai nézete, nemzeti vagy nyelvi hovatartozása miatt.
Az Új köztemetőben felavatták a nemzeti emlékhelyet jelölő emlékoszlopot.
A Fidesz-frakció közleményében az emléknappal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a kommunizmus nem csak a múlt, "mindaddig újra és újra szembe kell néznünk vele, amíg a köztünk élő kommunisták ezt nem teszik meg, és nem ismerik el saját felelősségüket abban, hogy tönkretették az országot". Azt írták, hogy a kommunisták és volt szövetségeseik közül a legveszélyesebbek azok a képmutatók, akik "ma naponta sunyi módon fogalmaznak meg kiáltványt a demokráciáért és köztársaságért".
Bagdy Gábor, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke a kisebbik kormánypárt budapesti megemlékezésén arról beszélt: a kommunizmus a demokratikus politikai rendszer megsemmisítése érdekében semmitől sem riadt vissza. A főpolgármester-helyettes rámutatott: a totális kommunista diktatúra az osztálynélküli társadalom eszméjének megvalósítására hivatkozva milliókat áldozott fel.
A kommunizmus áldozatainak duplájára emelkedő juttatásáról kapott tájékoztatást az 1945 utáni politikai rabok és kényszermunkások három társadalmi szervezete az emléknapon tartott budapesti megemlékezésen, amelyen részt vett Orbán Viktor és Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár. A résztvevők tájékoztatást kaptak az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást jogtalanul elszenvedettek jutatásának idei 50 százalékos, jövőre pedig újabb 50 százalékos emeléséről, amelyről a kormány a közelmúltban hozott döntést.
Mesterházy Attila, az MSZP elnöke közleményében arról írt: "a kommunista diktatúrák idején elkövetett emberiesség elleni bűnök nem csupán a nemzeti, de az egyetemes történelemnek is soha el nem évülő, a legsötétebb pillanatai közé tartoznak". Jelezte, azokra emlékezünk ma, akiknek az életét a 20. század totalitárius rendszerei vették el vagy tették tönkre.
Bajnai Gordon, a Haza és Haladás Egyesület elnöke ugyancsak közleményt adott ki az emléknapon, ebben arról írt, hogy a kommunista diktatúra bűneire azért kell emlékezni most és a jövőben mindig, hogy jobban vigyázhassunk arra a demokratikus politikai kultúrára, amely egyedüliként képes megakadályozni a diktatúrák kialakulását, a történelem megismétlődését.
Mile Lajos, az LMP országgyűlési képviselője pártja megemlékezésén azt mondta: az LMP az ügynökakták megnyitását és az áldozatok, illetve hozzátartozóik kárpótlását kéri.
A Demokratikus Koalíció (DK) szintén arra kérte a kormányt, hogy vegye elő, és érdemben tárgyalja az LMP által korábban benyújtott, az ügynökakták nyilvánosságáról szóló javaslatot. A DK-s Molnár Csaba azt mondta, hogy a kommunizmus áldozatainak emléknapján nem elég, ha csak szóban emlékeznek meg az áldozatokról, szükség van a tettekre is.
A Magyar Szolidaritás Mozgalom szerint is felül kell vizsgálni a titkosításokat.
Budapesten, a Terror Háza Múzeumnál mécsesgyújtással emlékeztek a nap folyamán. A reggeli órákban Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke helyezett el mécsest a Rákosi-rendszer által meghurcolt hercegprímás, Mindszenty József emléktáblája alatt, majd Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter Horváth Jánossal, az Országgyűlés korelnökével helyezett el mécseseket a Hősök falánál. Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita délelőtt gyújtott gyertyát a Hősök falánál.
Az esti órákban a Lánchíd budai hídfőjénél az Országgyűlés, a kormány, a fővárosi önkormányzat, a kerületek képviselői, valamint civilek emlékeztek csendes mécsesgyújtással a kommunista diktatúra áldozataira. A megemlékezők között volt Kövér László házelnök, Navracsics Tibor, Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, az Országgyűlés kormánypárti frakcióinak több tagja, Schiffer András LMP-s politikus, György István főpolgármester-helyettes, Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke.
Debrecenben Pajna Zoltán fideszes alpolgármester a történelem legsötétebb szégyenfoltjának nevezte a kommunizmust az Egyetem téri 56-os emlékműnél, a Melocco-szobornál rendezett ünnepségen.
Pécsen a kommunizmus idején meghurcolt, pécsi születésű kisgazda politikusra, Kovács Bélára emlékeztek a róla elnevezett általános iskola tanárai és diákjai.
Salgótarjánban az 1956-os sortűz helyszínén tartottak koszorúzást. Az ünnepségen Fenyvesi Gábor, a város fideszes alpolgármestere arról beszélt, hogy a kommunista diktatúrák mindig olyan embereket szemeltek ki ellenségnek, akiknek a legnagyobb bűnük az volt, hogy sokkal többjük volt az aktuális hatalomnál: egyenes gerincük, hitük és biztos lelki alapjuk az élethez.
Tiszafüreden a református templomban tartottak megemlékezést, amelyen Hölvényi György egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a múltat nem lehet végképp eltörölni.
Az Országgyűlés 2000. júniusi döntése alapján tartják február 25-én a kommunizmus áldozatainak emléknapját. 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba a Független Kisgazdapárt főtitkárát, Kovács Bélát.