Siralmasan teljesítettek eddig a kormányok
Diktatúrák rajongói
Ahol a fiatalok harmada szerint jobb lenne egy diktatúra, mint a jelenlegi rendszer, ott komoly baj van. Ezeket a komoly bajokat persze napról-napra észleljük, de a diktatúra nem megoldás, hanem a probléma mélyítése. És ezt érdemes lenne a fiatalokban is tudatosítani.
2013.02.18 07:59ma.huA felsőoktatásban tanuló fiatalok körében 33 százalékon áll a Jobbik – derül ki a napokban bemutatott, Racionálisan Lázadó Hallgatók I. című tanulmánykötetből. Ezek után kevéssé meglepő, hogy a hallgatók egyharmada szerint „bizonyos élethelyzetekben jobb egy diktatúra, mint a demokrácia”, hiszen a Jobbik-szavazók fele gondolja így. A probléma azonban nem csak a Jobbikkal van, hanem a rendszerváltás óta egymást cserélő kormányok siralmas teljesítményével. Ennek ellenére megalapozottan állíthatjuk: nem, egy diktatúra semmilyen körülmények között nem jobb egy demokráciánál. Hogy mivel igazoljuk ezt az állításunkat? Az egész világgal.
Ahol ma a világon igazán jól élnek az emberek, ott kivétel nélkül demokrácia van. Természetesen vannak gazdagok diktatúrákban is, az egypártrendszerrel bíró Kína gazdasági növekedésére például csak irigykedik az Európai Unió, de az általános életszínvonal olyan országokban megfelelő, ahol szabad választásokat tartanak. Nehéz lenne azt állítani, hogy az életszínvonal és a politikai berendezkedés között nincsen kapcsolat: ha az állam elnyomja az innovációt, nem hagyja élni a vállalkozásokat, ha bizonyos társadalmi csoportokat diszkriminál, másokat pedig előnyben részesít (vegyük észre, ez mind a diktatúrák sajátja), akkor bizony, az országban élő emberek rosszabbul fognak élni.
Van a diktatúráknak egy másik kellemetlen vonása is, méghozzá az, hogy ezekben az országokban a politikai véleménynyilvánítás erősen korlátozott. Nem kell ahhoz a családtagokat is hetedíziglen büntető sztálinista Észak-Koreáig menni, hogy ennek realitását belássuk: még az ennél jóval demokratikusabb Oroszországban is néha lelőnek egy-egy újságírót, ha túl mélyre ás az állami korrupcióban. Nem tudjuk belátni, hogy milyen előnyei lennének ennek, akármilyenek legyenek is a körülmények. Ahogy azt is nehéz belátni, milyen előnyei vannak egy kormányzó elit leválthatatlanságának. Ez ugyanis a diktatúrák másik sajátja: hogy szabad választással nem, maximum forradalommal vagy puccsal lehet a vezetőket elkergetni. Akik ennek biztos tudatában szabadon gazdálkodnak az állami pénzekkel, és hódolnak saját költséges hobbijaiknak.
Hogy az "erős kéz" mítosza téves, azt még a diktatúrákhoz nem hasonlítható Magyarországról is könnyen látható. Az elmúlt huszonkét évben egyetlen kormányfőnek sem volt akkora hatalma, mint Orbán Viktornak, az objektív kormányzati teljesítmény mégsem tűnik erősnek: a minden várakozást alulmúló, negatív gazdasági növekedés, a 2013-ra négymilliónál is több szegény elég aggasztó képet fest. Persze mindez nem kizárólag a Fidesznek köszönhető, de az "erős kéz" éppen a nehéz helyzetekben - amilyen például egy európai gazdasági válság - lehetne megoldás. Ha ez a mítosz igaz lenne. A helyzet azonban az, hogy a túlzott hatalom, legyen szó a magyarországi kétharmadról, vagy valódi diktatúrákról, minden esetben kormányzati felelőtlenséghez vezet, az pedig rossz élethez.
Kapcsolódó írások:
- Balog: nem "büntetőadó" a hallgatói szerződés
- Valódi egyeztetéseket követeltek a hallgatók
- Fidesz: a Gyurcsány-Bajnai-szövetség a hallgatókat használja zavarkeltésre
- Elindult a Középiskolai Hálózat menete a Parlament felé
- Egyetemfoglalók: addig tüntetünk, amíg az nem vezet eredményre
- Morális kérdés a hallgatói szerződés?
- Az ELTE nem kezdeményezi a "blokád" erőszakos megszüntetését
- Háromszázan demonstráltak Pécsen
- Petíciót adtak át a tüntetők Szegeden