Az ír népszavazás eredménye indokolta

AZ EU működéséről tárgyalnak a visegrádi négyek Sarkozy-vel

Az Európai Unió jövőbeni működése az ír népszavazás eredményének tükrében - ez lesz a fő témakör a négy visegrádi ország - Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia - kormányfőinek hétfői prágai tárgyalásain.

2008.06.15 10:53MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A visegrádi csúcstalálkozó után a miniszterelnökök, Mirek Topolánek (cseh), Donald Tusk (lengyel), Gyurcsány Ferenc (magyar) és Robert Fico (szlovák) Nicolas Sarkozy francia államfővel cserél véleményt szintén elsősorban európai uniós kérdésekről.

Hétfőn Topolánek külön kétoldalú megbeszélést is folytat Sarkozyvel. Franciaország, Csehország és az uniós elnöki tisztséget utánuk átvevő Svédország a közelmúltban Prágában közös másféléves keretprogramot írt alá. A program részleteit azután hozzák nyilvánosságra, hogy azt az EU külügyminiszterei jóváhagyják.

A kormányfői csúcstalálkozó további fontos témáit az energetikai biztonság, a nyugat-balkáni fejlemények és a Visegrádi Alap működése alkotja - tájékoztatták az MTI tudósítóját a cseh kormányhivatalban.

A találkozón Csehország átadja Lengyelországnak a Visegrádi Csoport elnöki tisztségét, amelyet Varsó 2009 első felének végéig tölt majd be. Topolánek a találkozón megvonja a cseh elnökség mérlegét, míg Tusk felvázolja a lengyel elnökség prioritásait.

A vendéglátó ugyancsak tájékoztatást ad kollégáinak a 2009 első félévi cseh európai uniós elnökség legfőbb célkitűzéseiről.

A francia köztársasági elnök prágai látogatásának elsődleges célja a stratégiai partnerségi viszonyról szóló megállapodás megkötése Csehországgal. Az Európai Unió július 1-jén kezdődő soros francia elnökségét megelőzően Párizs hét kelet-európai országnak ajánlott stratégiai partnerségi viszonyt.

A megállapodást Franciaország a közelmúltban Romániával, Magyarországgal, Lettországgal és Lengyelországgal már megkötötte, s hétfőn pedig Prágában írja alá a politikai nyilatkozatot Sarkozy és cseh vendéglátója.

Nicolas Sarkozy nem sokkal elnökké választása után, tavalyi varsói látogatásán jelezte, hogy szeretne túllépni elődje kelet-európai politikáján, amelyet meghatározott az a pillanat, amikor Jacques Chirac - az iraki háború kapcsán 2003 februárjában - csípős hangon kioktatta a Washington mögött felsorakozó közép-európai NATO-tagállamokat.

A térség országainak ajánlott stratégiai partneri viszony és a francia munkaerőpiac teljes megnyitása az EU-hoz 2004-ben csatlakozott nyolc közép- és kelet-európai ország munkavállalói előtt ennek az új kelet-európai nyitásnak a része - írta a prágai látogatás és a találkozó kapcsán a párizsi Le Monde.

A mértékadó lap szerint a "mosolyoffenzíva" valódi célja az, hogy Párizs nem szeretné a térség országait kizárólag Németországnak átengedni. Ezenkívül szeretné felkészíteni a legtöbb tagállamot a francia elnökség idején előveendő "kényesebb dossziékra", a védelmi politikát, az energiapolitikát és az éghajlatváltozást érintő kérdésekre.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.