Wallenberg-emlékév

Martonyi: nem engedhetjük meg az úszító beszédet

Nem engedhetjük meg az úszító beszédet és erkölcsi kötelességünk kiállni azokért, akik a gyűlölettel teli szavak célpontjai.

2012.12.06 10:38MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Martonyi János külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy a második világháború után, a Rákosi-korszakban Wallenberg mellett a segítőinek sem jutott elismerés, hanem üldöztetés lett a sorsuk. "Ma szerencsésebb korban élünk, ahol könnyebb, kevésbé kockázatos jót tenni. Felelősségünk, hogy a világ ebbe az irányba haladjon tovább, és kiléphessen a 20. század árnyékából" – mondta. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke szintén az uszító szavak elleni fellépést hangsúlyozta. 

"Az embertelenséget már a szavaknál, már az első mondatnál, már az első szónál meg kell állítanunk" - jelentette ki. Gereben Ágnes, a Szovjetunióval és utódállamaival foglalkozó történész arról beszélt, hogy a szovjet vezetés számára kellemetlen volt Wallenberg zsidómentő tevékenysége az 1930-as években állami szintre emelt antiszemitizmus miatt. A szovjetek által kivégzett lengyelországi zsidómentőkhöz hasonlóan Wallenberget is megvádolták a nácikkal való kapcsolattartással. 

Zinner Tibor történész a második világháború utáni évekről elmondta, hogy a moszkvai zsidóellenes politika Magyarországon burkoltan jelent meg. Miközben a zsidóság ellen is törvénytelen pereket folytattak le, a kommunista pártból kiszorították a cionista mozgalom tagjait. Szita Szabolcs történész, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója korabeli fotókkal és dokumentumokkal mutatta be Wallenberg segítőinek sorsát, akik közül többeket internáltak, elkobozták vagyonukat, és volt, aki külföldre menekült a meghurcoltatások miatt. 

Kónyáné Kutrucz Katalin, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgató-helyettese a rendszerváltozás előtti dokumentumokkal mutatta be, hogy a magyar titkosszolgálatok nyilvántartották a Raoul Wallenberggel kapcsolatos információkat és ellenségesen tekintettek a rá emlékezőkre. 

Szabó Tamás, a Wallenberggel együtt dolgozó Szabó Károly embermentő fia elmondta, hogy apját meghurcolták a Rákosi-korszakban, később pedig az általa megmentettek segítettek neki abban, hogy munkája legyen a börtönévek után. Az 1912. augusztus 4-én született Raoul Wallenberg 1944-ben a budapesti svéd nagykövetség titkáraként több ezer ember életét mentette meg. A Vörös Hadsereg 1945 januárjában letartóztatta, a további sorsa bizonytalan, ahogy halálának időpontja is.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.