Fél évet csúsztatnának

Minimálbér - felmerült az ágazati különbségtétel lehetősége

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) hétfői ülésén felmerült, hogy a nehéz helyzetben lévő ágazatokban fél évvel elcsúsztatnák a jövő évi minimálbér-emelést.

2012.12.03 11:22MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az egyeztetésről beszámoló érdekképviseleti vezetők az MTI érdeklődésére hangsúlyozták: egyelőre sem szervezeti, sem oldalálláspont nincs az ágazati minimálbérről, az egyeztetéseket szerdán folytatják.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke elmondta: a tárgyaláson felvetődött egy olyan lehetőség, amely szerint azokban az ágazatokban, ahol problémát jelenhet egy, az infláció mértékével történő minimálbér-emelés, elcsúsztatnák a legkisebb bér megemelését.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke ennek kapcsán az MTI-nek kifejtette, hogy elsősorban például a könnyűipart, a mezőgazdaságot és a kereskedelmet érinthetné az emelés elhalasztása. A bérnövelés ugyanakkor nem visszamenőleges lenne, vagyis az emelés fele elveszne - hívta fel a figyelmet.

Rolek Ferenc a hétfői tárgyalás kapcsán úgy fogalmazott: nem nagyon haladtak előre a bértárgyalások, de elindult egy közös gondolkodás az ágazati minimálbérről. Kiemelte, hogy az MGYOSZ egyelőre nem tud állást foglalni a kérdésben, tagságuk döntésétől függ, hogy milyen álláspontot képviselnek majd a következő fordulóban.

Palkovics Imre is hasonlóképpen nyilatkozott a szakszervezeti oldal és a Munkástanácsok álláspontjáról, de azt hozzáfűzte: a prosperáló ágazatokat nem érinti a minimálbéremelés, mert ott nem a kötelező legkisebb béren foglalkoztatják a munkavállalókat. Azokban az ágazatokban, ahol rosszabb a helyzet, ott csak minimálbért kapnak a munkavállalók, akik esetében azonban nem elfogadható, hogy a bér reálértéke tovább romoljon, és ezek a munkavállalók elszegényedjenek.

A Munkástanácsok elnöke elmondta, nemsokára rendelkezésükre állnak adatok arról, hogy pontosan megy ágazatokban hány embert érintene a késleltetett minimálbér-emelés.

Palkovics Imre szerint mivel már elfogadták a jövő évi adótörvényeket, nem várható, hogy a kormány adózási oldalról, esetleges könnyítésekkel próbálja tehermentesíteni a munkaadókat a béremelési kényszer alól, vagyis a munkaadói és a munkavállalói oldalnak kell megállapodniuk a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról (szakképzett dolgozók minimálbére).

A minimálbér jelenleg 93 000, a szakmunkás bérminimum 108 ezer forint.

Az idén júliusban hatályba lépett új Munka törvénykönyve szerint a minimálbér és a garantált bérminimum összegét és hatályát a kormány állapítja meg. A kabinetnek lehetősége van arra is, hogy a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű minimálbért állapítson meg.

A kormány ugyanakkor a VKF-en már október közepén megkezdte az egyeztetéseket a jövő évi bérekről a munkaadókkal és a munkavállalókkal, és azt szorgalmazta, hogy a szociális partnerek állapodjanak meg egymással.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.