Kártérítést, bocsánatkérést követelnek

Megkezdődött a kilakoltatott zuglói hajléktalanok pere

Megkezdődött a Fővárosi Törvényszéken csütörtökön az a polgári per, melyben zuglói hajléktalanok hatmilliós kártérítést és nyilvános bocsánatkérést követelnek a kerületi önkormányzattól azért, mert értesítés nélkül, jogellenes módon kilakoltatták őket a vasúti töltés oldalában lévő évek óta használt hajlékaikból.

2012.10.11 11:52MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A zuglói önkormányzat 2011 októberében a Francia út és az Egressy út kereszteződésénél található MÁV Zrt. tulajdonában lévő területet bérbe vette "köztisztasági feladatok ellátására", majd néhány nap múlva eldózerolták az évek óta jogcím nélkül ott élő emberek otthonául szolgáló kalyibákat. Az önkormányzat az eset kapcsán korábban közölte, hogy jogszerű volt az eljárása, mellyel egy szociális, közegészségügyi és rendészeti szempontból is aggályos helyzetet próbáltak kezelni, a kilakoltatott hajléktalanoknak pedig igyekeztek támogatást nyújtani a "bódéváros" felszámolása után. 

Az ügyben korábban már az ombudsman is állást foglalt: szerinte önkényes módon, felhatalmazás nélkül járt el az önkormányzat. Az első tárgyaláson ismertetett kereset kifogásolja, hogy jogilag szabályozott eljárás, előzetes hivatalos értesítés nélkül intézkedett az önkormányzat, a hajléktalanok közül volt, aki csak a munkából hazatérve szembesült azzal, hogy megsemmisült otthona és benne lévő ingóságai. Mindez a felpereseket képviselő civil szervezet ügyvédje szerint sérti a személyhez fűződő jogokat, az egyenlő bánásmód követelményét és birtoksérelmet is megvalósít. 

A zuglói önkormányzat ellenkérelme szerint nem történt jogsértés, a hajléktalanokat szóban értesítették a viskók felszámolásáról az ott tevékenykedő Myrai Szent Miklós Keresztény Egyház szociális munkásai, a karitatív szervezet pedig igyekezett segítséget nyújtani a hajléktalanoknak. 2011. október 18-án reggel, amikor a buldózerek megérkeztek, az ott élők már összecsomagolva várták a kiköltöztetésüket, másnap azonban addig ott nem tartózkodó személyek jelentek meg és az egyik még épen maradt kunyhóba telepedve akadályozták a munkálatokat.

Az alperesi oldal arra is felhívta a figyelmet, hogy a területen szemét halmozódott fel, patkányok jelentek meg, tbc-s betegek voltak, késelések történtek, és ott iskolaidőben iskoláskorúak tartózkodtak. A környéken lakók panaszkodtak a kialakult állapotok miatt. Arra a felvetésre, hogy az önkormányzat a hajléktalanok esetében nem tartotta be a jogszabályokat, az alperes ügyvédje úgy reagált: a felperesek nem méltattak senkit arra, hogy betartsák a jogszabályokat. 

Annak kapcsán pedig, hogy az ősz derekán otthona elvesztése miatt az utcán aludt több felperes, az önkormányzat ügyvédje annyit mondott: ezt szabad akaratukból tették, hiszen a melegedőkben biztosítottak a számukra helyeket. Az alapszíntű ellátás rendelkezésre állt. A bíróság tanúként hallgatott meg két felperest. Egyikük, egy Ózdon született 54 éves asszony arról beszélt, hogy buldózerek, rendőr- és mentőautók jöttek 2011. október 18-án és nekik fél órájuk maradt arra, hogy a legszükségesebbeket összepakolják, ruhái, edényei és egyes személyes iratai odavesztek. 

Azóta hajléktalanszállókon él, de ha választhatna, inkább maradt volna a töltésoldalban, ahol "békesség, nyugalom és jó szomszédság volt". Egy másik, 64 éves budapesti férfi tanúvallomásában azt mondta: "80 százalékban rosszabb lett az élete", "bekényszerítettek egy hodályba", de inkább az utcán alszik, mert a szállón "bogarat lehet kapni". "Törvényt hoztak, hogy nem lehet az utcán élni, de ennek nincsenek meg a feltételei. Zuglón most is legalább 50 ember él az utcán" - fakadt ki a hajléktalan. 

Szabó Máté ombudsman tavalyi állásfoglalása szerint "a formális elismerő nyilatkozatok aláíratása a kiszolgáltatott emberekkel nem pótolja az érintettek jogait, speciális helyzetét valóban tiszteletben tartó, hosszú távú megoldásokat".
 
"A hajléktalantelep egyébként jogszerű felszámolása esetén a gondoskodási kötelezettség nem merülhet ki a potenciális lehetőségek elvi biztosításában, illetve az arról való tájékoztatásban" - olvasható az állásfoglalásban. Felperesi tájékoztatás szerint a dózerolás előtt néhány nappal kötött bérleti szerződést az ügyészség vizsgálja. A zuglói hajléktalanok pere bizonyítással folytatódik jövő februárban a Fővárosi Törvényszéken.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.