Vörös tragédia

Üzemeltetési és ellenőrzési hibák okozták a iszapömlést a vádirat szerint

A nem megfelelő üzemeltetés, az ellenőrzési és monitoringrendszer hibáinak együttes hatása vezetett a vörösiszap-katasztrófához - hangzott el a büntetőper első tárgyalásán ismertetett vádirat alapján hétfőn a Veszprémi Törvényszéken.

2012.09.24 19:53MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az ügyészség a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. ajkai telephelyén, a X-es számú vörösiszap-tároló kazettájánál 2010 októberében bekövetkezett gátszakadás ügyében halált előidéző gondatlan közveszélyokozás vétsége, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás bűntette, gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás és természetkárosítás vétsége, továbbá a hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette miatt emelt vádat 15 ember ellen január közepén.

A Fejes Péter ügyész által több mint négy órán át ismertetett vádirat szerint 2010. október 4-én 12 óra 5 és 10 perc között átszakadt az ajkai timföldgyár X-es számú vörösiszap-tározója, és a kiömlő 1 millió 755 ezer köbméter erősen lúgos, maró hatású víz és vörösiszap keveréke elöntötte Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A vád szerint a katasztrófához az üzemeltetés, az ellenőrzés, az engedélyezési eljárások és a monitoringrendszer hiányosságai vezettek. A vádlottak - akik akkor valamennyien a Mal Zrt. vezetői vagy alkalmazottai voltak - a hatóságokat, külső szervezeteket és a lakosságot nem értesítették a katasztrófáról, és késve adtak jelzést a MÁV-nak és a zöldhatóságnak. Mentésre irányuló intézkedést a katasztrófa után a vádlottak egyike sem tett, és elmulasztották a segítségnyújtást is.

2x

A vád szerint a lerakott anyag tetején tárolt rendkívül nagy mennyiségű víz a gátszakadás meghatározó oka volt, és ezt a folyadékot sem megfelelően semlegesítették. A tározóban lévő víz mennyisége kétszerese volt a megengedettnek, az így kialakult vörösiszap- és vízoszlop magassága csaknem 24 méter volt. Elhangzott: ha csak a megengedett mennyiségű víz van a X-es tározóban, akkor az iszap nem éri el Kolontárt. A gát északnyugati sarka alatti talajra emiatt óriási függőleges nyomás nehezedett, amit a nátronlúgtól erodált, csökkent szilárdságú talaj nem bírt, és talajtörés következett be. A cég katasztrófaelhárítási terve nem számolt azzal, hogy a baleset nem csak természeti okból vagy szándékos cselekmény miatt következhet be, és nem építették ki a működő jelzőrendszert és a településeket védő gátakat sem.

Elhangzott, hogy a Kenyerestanyán üzemelő szivattyúház műszereinek üzemideje megnőtt, a tározótér vízszivattyúi - amelyek X-es kazettából szivárgó lúgos vizet az árokrendszerből szivattyúzták egy tározóba - már október 1-jén és 2-án is az átlagosnál hosszabb ideig üzemeltek. A berendezések a katasztrófa napján 10 óra 56 perckor - több mint egy órával a gátszakadás előtt - "vész max." jelzést adtak, amelyről a kezelő nem értesítette a diszpécserszolgálatot.

Nem mondták, mi ömlik

Az ügyész külön kitért arra, hogy az elsőrendű vádlott, B. Zoltán a valóságnak nem megfelelő tájékoztatást adott a helyszínen a kiömlött anyagról, a vádlottak törvényt sértettek azzal is, hogy a lakosság nem rendelkezett valós ismeretekkel a kazettában tárolt anyagról. Ezt nem veszélyes hulladékként kezelték, a helytelen besorolás a lezárt kazetták mérési adatain alapult. Az anyag összetétele jelentős eltérést mutatott az engedélyben rögzítetthez képest: a katasztrófa idején 13,3 pH-értéket mértek, szemben a jóváhagyott 11 körüli értékkel.

A katasztrófában a környezetkárosítás és a természeti károk mértéke jelentős: a Torna patak és a Marcal élővilága teljesen kipusztult, az iszapömlés több mint 550 hektár Natura 2000, fokozottan védett területet semmisített meg vagy veszélyeztetett.

Az ügyész közlése szerint az ingatlanban keletkezett összes kár eléri a 3,47 milliárd forintot, a lakosság ingóságaiban 4,66 milliárdos kár keletkezett. Az állam által átvállalt közvetlen kár csaknem 23 milliárd forint, ügyintézés alatt van további 11 milliárd forint összegű kárigény. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részéről 10 milliárd forint polgári jogi igényt jelentettek.

A vádirat ismertetése után Magyar György, a sértettek jogi képviselője összesen több mint 380 millió forint összegű kártérítési igényt jelentett be, amelyet a bizonyítási eljárást követően pontosítanak. A tárgyaláson kilenc sértett is megjelent.

Az elsőrendű vádlott védője, Bánáti János a tárgyalás szünetében a sajtó képviselőinek azt mondta: nem értenek egyet a váddal, védence nem ismeri el bűnösségét. Hozzátette: a katasztrófa okához - amelyben kevés vitájuk van a vádhatósággal - személy szerint az elsőrendű vádlottnak nincs köze. Az, hogy a vádlottak nem tettek semmit a katasztrófa kárainak enyhítésében és nem nyújtottak segítséget, nem felel meg a valóságnak - mondta.

A tárgyalás kedden a vádlottak meghallgatásával folytatódik.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.