Leszavazások napja a Parlamentben

A pénzügyminiszter és kancellária-miniszter válaszát is leszavazták

A patikaliberalizációval kapcsolatos egészségügyi miniszteri intézkedéseket bírálta interpellációjában Gusztos Péter SZDSZ-es képviselő hétfőn az Országgyűlésben; a liberális képviselő nem fogadta el az erre adott miniszteri választ, de az Országgyűlés megszavazta.

2008.05.26 16:45MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az SZDSZ képviselője azzal kapcsolatban kérdezte az egészségügyi minisztert, hogy a tárca vezetője felülvizsgálja a patikaárrés kérdését. Gusztos Péter szerint az egészségügyben elkezdett reformokat folytatni kell, nem pedig visszavenni belőlük. A képviselő úgy fogalmazott, a patikaliberalizáció a gyógyszertárak szolgáltatásait igénybe vevők érdekeit, valamint a verseny kialakulását szolgálta. Mivel indokolható a patikaárrés felülvizsgálata? - kérdezte a szabad demokrata képviselő.
 
Válaszában Székely Tamás egészségügyi miniszter elmondta: az árrés felülvizsgálatára azért volt szükség, mert kérdéses, mennyire tartják be a termelők és a gyógyszertárak. Hozzátette: ezzel összefüggésben azt kezdeményezik, hogy jogkövető magatartást tanúsítson a termelő és a gyógyszertár. Székely Tamás szerint a patikaliberalizáció kapcsán természetes, hogy ellenőriznek egyes gyógyszertárakat. Gusztos Péter a választ nem fogadta el, de a képviselők megszavazták. 

A pénzügyminiszterhez fordult interpellációjával Katona Kálmán (MDF), aki azt kérdezte, mit kíván tenni a kormány a Magyar Villamos Művek (MVM) és a Mavir szétválasztása kapcsán. Az országnak az az érdeke, hogy ne válasszák le idő előtt a rendszerirányítót a szolgáltatóról - mondta a demokrata fórum képviselője. Válaszában Veres János pénzügyminiszter elmondta: a kabinet minden körülményt megvizsgál az ügyben, és körültekintő döntést fog hozni. Ide kapcsolódva hangsúlyozta, nem születik olyan döntés, ami ellentétes lenne az Európai Unió elveivel, illetve az áramfogyasztók érdekeit helyezik előtérbe. 

Nyárra tervezzük a döntést. Azt szeretnénk, hogy a piac erősödjön, az MVM értéke pedig növekedjen - mondta Veres János. Katona Kálmán nem fogadta el a választ, de a képviselők többsége igen. A fideszes Révész Máriusz, akit 2006. október 23-án bántalmaztak a rendőrök Budapesten a Fidesz nagygyűlése után, arról beszélt, hogy ügyében a rendőrség nem segítette, hanem minden eszközzel akadályozta az igazság kiderítését.

"Szép dolog a bajtársiasság, de itt hamis tanúzásról, bűnpártolásról, segítségnyújtás elmulasztásáról van szó" - jelentette ki a politikus, aki szerint nemcsak saját ügyében, hanem számos más esetben is hasonlóan járt el a rendőrség, függetlenül attól, hogy a Tilos Rádió munkatársáról, perui családapáról vagy jobboldali egyetemistáról van szó. Szerinte a közpénzből fenntartott rendőrség és a kormány akadályozza az igazság kiderülését. 

Juhász Gábor, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára azt válaszolta: őszintén együttérez Révész Máriusszal. A minisztérium célja az, hogy egyetlen jogsértő se bújhasson ki a felelősség alól - tette hozzá. Az államtitkár felsorolta, hány eljárást indítottak rendőrök ellen, milyen lépéseket tettek az ügyek kivizsgálása érdekében, ugyanakkor Révész Máriusz esetében arra figyelmeztetett, hogy folyamatban lévő ügyben nem ajánlatos állást foglalnia a minisztériumnak. A fideszes politikus nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés többsége megszavazta. 

Az MSZP-s Bókay Endre a regionális bizottságokra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok iránt érdeklődött. Az interpellációjára válaszoló Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter elmondta, közoktatási intézmények, szakképzési hozzájárulásra kötelezettek, és felsőoktatási intézmények részesülhetnek a regionális támogatásokból, ám civil szervezetek nem. A törvény alapján a döntéshozóra, a döntéselőkészítőre és közeli hozzátartozójára vonatkozik az összeférhetetlenség - mondta a miniszter. Válaszát Bókay Endre elfogadta.

Leszavazták Kiss Pétert

Nem fogadta el az Országgyűlés Kiss Péter kancelláriaminiszter válaszát, amelyet a Fidesz két képviselőjének, Demeter Ervinnek és Balsai Istvánnak az interpellációjára adott. Demeter Ervin interpellációjában hangsúlyozta: a múlt héten már feltették azt a kérdést képviselőtársával a parlamentben arról, megengedhető-e egy jogállamban, hogy a kormány egyik államtitkára ellenzéki politikusok és volt közszereplők "levadászására" gyűjtsön információkat. Hozzátette: a miniszter egy hete határozott nemmel válaszolt erre a kérdésre. 

A fideszes képviselő a korábbi híreket összefoglalva elmondta: az elmúlt hetekben nyilvánosságra került, hogy Kapolyi László szocialista képviselő szerződést kötött egy magánnyomozó-irodával. Kitért arra, hogy előkerültek olyan bizonyítékok, amelyek szerint a magánnyomozók Keller László közpénzügyi államtitkár részére gyűjtöttek információt. Az ellenzéki politikus arról beszélt, hogy a magánnyomozók az általuk kidolgozott stratégiai tervet Kapolyi László székházának irodájában adták át Keller Lászlónak. 

Mint fogalmazott, a botrány kirobbanását követően a Miniszterelnöki Hivatal vizsgálatot folytatott a közpénzügyi államtitkárság irattárában lévő iratok között. Demeter Ervin megkérdezte: miért nem terjedt ki a vizsgálat arra, hogy milyen kapcsolatot ápolt Keller László a magánnyomozó irodával, milyen információt kért és kapott tőlük és jogszerűen tevékenykedett-e közpénzügyi államtitkárként. Kiss Péter kancelláriaminiszter válaszában arról beszélt, hogy a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter jogi lehetőségeit ebben az esetben milyen törvény szabályozta.
 
Emlékeztetett arra, hogy hatáskörének túllépése nélkül nincs lehetősége állományba nem tartozó személyek tanúként meghallgatására, illetve a minisztérium irattári anyagában nem szereplő iratok beszerzésére. Hangsúlyozta: a Miniszterelnöki Hivatal ellenőrzési főosztálya minden törvényes eszközt felhasznált a felmerült vádak tisztázására. A választ az interpellációt Demeter Ervinnel közösen benyújtó Balsai István nem fogadta el, ahogy az Országgyűlés sem. A választ 183 igen és 184 nem mellett szavazták le. 

Ez volt a második alkalom a kisebbségi kormányzás kezdete, május 1. óta, hogy a szocialisták nem tudták biztosítani a többséget. Az első nem sokkal korábban, szintén a hétfői ülésnapon történt: a parlament Veres János pénzügyminiszter válaszát szavazta le a KDNP-s Medgyasszay László interpellációjára. Utóbbi azt kérdezte, mi a kormány szándéka a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.-vel. 

Kiss Péter kancelláriaminiszter leszavazásánál nemmel voksoltak az SZDSZ-, a Fidesz-, a KDNP- és az MDF-frakció tagjai, valamint a két Fideszből kilépett független képviselő. Igennel voksoltak a szocialisták, valamint Gyenesei István önkormányzati miniszter, aki független képviselő. Távol volt a szavazástól például a szocialista Kökény Mihály (külföldön van), Mécs Imre, Páva Zoltán és Tasnádi Péter. Jelen volt, de nem szavazott Kóka János és Horn Gábor liberális képviselő. 

Lengyel Zoltán független képviselő interpellációjában egy példán ábrázolva azt mutatta be, hogy egy munkavállaló 300 ezer forintos fizetése után az őt foglalkoztató Bt.-nek munkáltatói tb-járulék címén 87 ezer forintot, egészségügyi hozzájárulásként 1950 forintot, munkaadói járulékként 9000 forintot, szakképzési hozzájárulásként pedig 4500 forintot kell befizetnie az állam számára. 

Számításai szerint a munkavállalónak 82 ezer 500 forint személyi jövedelemadót, 18 ezer forint munkavállalói egészségügyi hozzájárulást, 4500 forint állami nyugdíjjárulékot, 4500 forint munkavállalói járulékot és 24 ezer forint magánynyugdíj hozzájárulást kell befizetnie. A független képviselő feltette a kérdést: mit kíván tenni az állam a terhek csökkentése érdekében. Veres János pénzügyminiszter válaszában kitért arra, hogy az elmúlt hat évben a tavalyi csökkenést is figyelembe véve 25 százalékkal nőttek Magyarországon a reáljövedelmek.
 
Hozzátette, hogy miközben az euróövezetben erre az évre 1,7 százalékos, addig Magyarországon 2,5 százalékos gazdasági növekedést prognosztizálnak. A miniszter azt mondta, hogy az adóbevételeket az állam az oktatás, a családi támogatás és az egészségügyi ellátás támogatására fordítja. Mint Veres János fogalmazott, a kormány határozott szándéka, hogy ha talál mozgásteret, akkor elsőként a foglalkoztatáshoz kötődő terheket csökkentse. Ez lehet a járulékteher vagy a foglalkoztatáshoz kötődő adóteher mérséklése. A korábban fideszes képviselő Lengyel Zoltán a választ elfogadta.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.