P. Tamást gyanúsítják

Az Aranykéz utcai robbantás

Szombaton, július 14-én a Terrorelhárítási Központ öt embert fogott el az 1990-es években elkövetett emberölésekkel kapcsolatban.

2012.07.16 16:37MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Egyikük, P. Tamás az 1990-es évtized olajmaffia-botrányainak egyik kulcsszereplője, akit az 1998-as Aranykéz utcai robbantással kapcsolatban, valamint Prisztás József meggyilkolása ügyében is felbujtóként gyanúsít a rendőrség. 1998. július 2-án pusztító erejű pokolgép robbant Budapest belvárosában, az V. kerületi Aranykéz utca 2. számú ház előtt. A pusztítást okozó 4-6 kilogrammnyi TNT robbanószert egy sárga Polski Fiat 126-os gépkocsi lámpája alá helyezték el, és távirányítóval hozták működésbe. 

A turisták által kedvelt belvárosban délben elkövetett robbantás következtében 4 ember meghalt, 25-en megsérültek, köztük külföldi állampolgárok. Ez volt Magyarországon az első eset, hogy vétlen emberek is áldozatul estek alvilági leszámolásnak. A merénylet célpontja és egyik áldozata a Boros Tamás néven emlegetett Boros József Károly ismert vállalkozó volt, akit a rendőrség koronatanúként tartott számon az olajmaffiaügyben: nyilvánosságra hozott rendőrségi videovallomása és az alvilágot leleplező nyilatkozatai miatt a hazai alvilág olajügyekből és más bűncselekményekből meggazdagodott vezéralakjainak többsége már rég halottnak szerette volna őt tudni.
 
Boros az ellene korábban elkövetett merényletek utáni kihallgatások során neveket, eseményeket, helyszíneket említett meg, amelyek az olajüzlethez és az akkori robbantássorozathoz kapcsolódtak. Két évvel korábban, 1996. november 1-jén, a leszámolássorozat kezdetén Boroshoz hasonlóan lett merénylet áldozata egy másik közismert magyarországi alvilági figura, Prisztás József vállalkozó, akit Budapesten, a III. kerületi Ladik utcában lőtt agyon egy ismeretlen tettes. A rendőrség széleskörű közbiztonsági akciót indított, de Prisztás gyilkosa - akárcsak később az Aranykéz utcai robbantás elkövetője - nem került rendőrkézre. 

A hatalmas erőkkel meginduló nyomozás kiderítette, hogy a felrobbantott "kis Polskit" hamis személyi igazolvánnyal vásárolta meg Jozef Hamala, egy szlovák állampolgárságú, szlovák és magyar alvilági kapcsolatokkal rendelkező férfi, akit azonban a nemzetközi körözés ellenére nem találtak meg. Hamalát a rendőrség ismerte már mint a hírhedt Josef Rohác szervezetének tagját. Rohác és bandájának több tagja (így egy Imrich Oláh nevű férfi) ellen nemzetközi körözést adtak ki, őket gyanúsították több robbantásos bűncselekménnyel, így az Aranykéz utcai merénylettel és a Seres Zoltán vállalkozó ellen szintén 1998-ban elkövetett - akkor sikertelen - merénylettel.

Ladislav Pittner akkori szlovák belügyminiszter 1999 januárjában úgy nyilatkozott, hogy az Aranykéz utcai robbantásnak nagy valószínűséggel nemcsak az elkövetői, de a megrendelői is Szlovákiából származnak, de olyan információk is napvilágot láttak, hogy a belvárosi robbantás mögött Ivan Lexa, a szlovák titkosszolgálat egykori vezetője állt. Miután a nagy erőkkel folytatott nyomozás nem vezetett eredményre, 2001 novemberében a magyar rendőrség megszüntette az Aranykéz utcai robbantás további vizsgálatát.
 
Ugyanakkor a merénylet egyes vonatkozásai újból és újból felmerültek különböző más, szövevényes ügyek kapcsán, így például a 2005-ös kecskeméti maffiaperben, majd a 2007-es Energol-perben is. 2008. október végén a cseh rendőrség egy közúti ellenőrzés során elfogta Jozef Rohácot. A kiadatási eljárás után 2009 júliusában a Fővárosi Főügyészség előre kitervelten elkövetett emberölés kísérlete és robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaélés miatt vádat emelt Rohác ellen.
 
Büntetőpere 2010. február 23-án kezdődött, s 2010. október 26-án a Fővárosi Bíróság első fokon felmentette az előre kitervelten elkövetett emberölés kísérletének vádja alól (a Seres Zoltán halálát eredményező, 1999. április 12-i merényletben), azonban két év börtönbüntetésre ítélte robbanóanyaggal való visszaélés miatt, és a szlovák állampolgárságú férfit három évre Magyarországról is kiutasította. Az Aranykéz utcai ügyben felelősségre vonás nem történt. 

Rohácot a Fenyő-gyilkosság ügyében Magyarországon kiadott európai elfogatóparancs alapján 2011 februárjában ismét őrizetbe vették Szlovákiában. Szlovákia kiadta Rohácot Magyarországnak, ahol előzetes letartóztatásba került. Az ellen folyó vizsgálat során állítólag az Aranykéz utcai eset ügyében is felmerültek újabb szempontok.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.