A megelőzésre a Fidesz semmi hangsúlyt nem fektet
Elrettentő büntetőpolitika - ez történt a rendészetben 2010 óta
A kormánypártok 2010 óta nem egy esetben módosítottak a büntetőpolitikán, általánosságban nagyobb szigort bevezetve az élet minden területén. Az intézkedés népszerű, de nem feltétlenül hasznos: most kórházak és iskolák helyett börtönökre költhetünk, a túlzott szigor pedig azt eredményezi, hogy bűnözők helyett szabálysértőkkel telnek meg a büntetés-végrehajtási intézmények cellái. Mi történt 2010 óta, és minek kellett volna ehelyett életbe lépnie?
2012.06.12 10:28sabater - ma.huA Fidesz 2010 óta a büntetőpolitika lényegében minden elemét szigorította – ez kevés betartott választási ígéretének egyike. Más kérdés, hogy a büntetőjogi szigor a „rendet” követelő választók szemében példás megoldásnak tűnik a bűnözés problémájára, valójában azonban önmagában nem hatékony, sőt. A rendteremtés eszköze minden létező statisztika szerint sokkal inkább a munkanélküliség megfékezése és a megelőzés, mint a büntetési tételek vég nélküli emelése. Utóbbi hozhat jobb büntetőjogi statisztikát, de többnyire azzal jár, hogy sokkal több olyan elítélt kerül büntetés-végrehajtási intézmények falai közé, akik nem ember elleni bűncselekményt (vagyon elleni bűncselekmény, erőszak, támadás, gyilkosság) követett el, hanem „csak” a társadalom normáit szegte meg (kisebb mértékű kábítószer birtoklása, rongálás és egyéb szabálysértések, illegális bevándorlók). Márpedig utóbbiaknak, ha egy mód van rá, nem börtönben van a helyük: itt ugyanis valóban bűnözővé válhatnak azok is, akik korábban nem voltak azok.
2010 óta a Fidesz mindent megtett, hogy a valódi bűnözők hosszabb ideig, a kisebb bűncselekményeket vagy nagyobb szabálysértéseket elkövetők pedig nagyobb eséllyel üljenek. Ez elmozdulás az amerikai szisztéma irányába, ami nem jó példa: a felsőoktatására büszke Kalifornia állam például mára többet költ börtönökre, mint egyetemekre, az USA-ban pedig többen ülnek kábítószerrel való visszaélés miatt, mint erőszakos vagy személy elleni bűncselekményekért. A Fidesz választási ígéretének megfelelően bevezette a három csapás elnevezésű törvényjavaslatot, amely három személy elleni erőszakos bűncselekményt követően a legsúlyosabb büntetési tétel felső határának kétszeresére emelését tartalmazza. Így fordult elő az USA-ban, hogy Gary Ewing korábbi késes rabló és betörő és golf klub kirablásáért 25 évet kapott – holott senki nem sérült meg. Ez persze extrém példa, de az USA-ban – ahol persze nem minden állam alkalmazza a „három csapást” – nem egyedi eset.
Emellett növekedett a tanárok ellen elkövetett bűncselekmények büntetése is, ami valószínűleg nem ördögtől való, amennyiben némi magabiztosságot adott a tanároknak, bár elvben kevés értelmét látjuk, miért fontosabb mondjuk egy tanár inzultálását súlyosan szankcionálni, mint mondjuk egy orvosét. Emellett a Fidesz a Holokauszt tagadása mellett büntethetővé tette a kommunista bűnök tagadását is, aminek szimbolikus jelentősége van – csakhogy, szemben a Holokauszttal, a kommunista bűnöket senki sem szokta tagadni. Mindegy, ez még beleférhet, bár mi a Holokauszt kapcsán is a szólásszabadság pártján állunk – több, a témával foglalkozó (és Holokauszttagadónak igazán nem minősíthető) történész, például Karsai László és Ungvári Krisztián mellett.
Ezzel azonban a sor nemhogy véget ért volna, csak elkezdődött. Még 2010-ben bevezették az úgynevezett érték-egybefoglalás szabályt, ennek alapján több vagyon elleni szabálysértés minősülhet bűncselekményhez – és így ennek elkövetőit börtön fenyegetheti. Sőt: ha az elkövetőt 48 órán belül elfogják, az tettenérésnek minősül (holott szó szerint nem ez történt), így lehetőség van gyorsított eljárásra, ami az elkövető jogait sértheti. Növekedett a szabálysértésre kiszabható pénzbírság összege is (30 ezerről 50 ezer forintra), ennyire büntethetnek, ha rágyújtunk megállóban vagy eldobunk egy PET-palackot. Ami ennél durvább, hogy fiatalok ellen is kiszabhatóvá vált az elzárásbüntetés, ami egyrészt indokolt – korábban több helyen használták ki, hogy a fiatalkorú bűnelkövetésnek nincs súlyos jogi következménye –, másrészt veszélyes, hiszen itt válhatnak igazán bűnözővé az egyszeri elkövetők.
A megelőzésre a Fidesz semmi hangsúlyt nem fektet, azonban új bűncselekmények is bekerültek a törvénykönyve. Így a tb-csalók elleni fellépés például a kormány egy komoly célja lett – amiről nem biztos, hogy érdemes lenne büntetőtörvénykönyvben „megemlékezni”. Mi több, visszaeső szabálysértőként már börtönbe is kerülhetünk, ami meglehetősen aránytalannak tűnik, bármennyiszer is szemetelünk vagy gyújtunk rá tiltott helyen. Erősebben büntetik a rasszista gyűlöletkeltést is, ami szintén a hülyeség kategóriájába tartozik (szólásszabadság van), különösen akkor, amikor kormánypárti képviselők náci írókat pakolnak a tanrendbe és olyanoknak (Horthy) avatnak szobrot, akinek kormányzósága alatt zsidótörvényeket hoztak.
Persze jó dolog is történt az elmúlt két évben, még ha a büntetőpolitika alapvető irányával nehéz is egyetérteni: a kormány felfedezte a dizájnerdrogok problémáját, és erősebben szankcionálja az uzsorakölcsönöket is – utóbbi ügynek azonban nem tesz jót, hogy a Fidesz a legszegényebbek lényegében minden juttatását komoly mértékben csökkentette, így nekik továbbra is az uzsora marad, ha enni is akarnak, meg villanyszámlát is szeretnének fizetni. Szép kilátások.