Jogállamiság, sajtószabadság

Rádiófrekvenciák: a magyar parlamenthez fordult az Európai Újságíró-szövetség

A magyar Országgyűléshez fordult szerdán az Európai Újságíró-szövetség (EFJ) a rádiófrekvenciák ügyében, kérve a jogállamiság tiszteletben tartását, és azoknak a javaslatoknak az átgondolását, amelyek az EFJ véleménye szerint veszélyt jelentenek a sajtószabadságra nézve.

2012.05.23 15:14MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Brüsszeli közleményében a szövetség megállapította, hogy előző pénteken a magyar parlament módosításokat hagyott jóvá a médiatörvényhez. Néhány változtatás az Alkotmánybíróság tavaly decemberi döntését vette figyelembe, "de újságírók szerint a javaslat néhány része rendkívül ellentmondásos, így például az, amely kimondja, hogy csak a Médiatanácsnak van joga jóváhagyni sugárzási megállapodásokat, ami azt jelenti, hogy a bíróságnak többé nem lesz lehetősége az ilyen megállapodások szabályainak alakítására vagy felülvizsgálatára" - írta az EFJ.

Az európai szakmai szövetség felhívta a figyelmet arra a másik módosítási indítványra, amelynek értelmében a Médiatanács nem is lenne köteles szerződést kötni. "Más szavakkal, ha van is egyértelmű győztese egy tendernek, a Médiatanácsnak jogában áll figyelmen kívül hagyni a tender eredményét" - olvasható a brüsszeli közleményben, amely kitért arra is, hogy a javaslat értelmében ez a szabály a folyamatban levő eljárásokra is visszamenőleg alkalmazandó lenne.

Az EFJ szerint ezek a javaslatok egyértelműen a Klubrádió ügyéből fakadnak.

Az Európai Újságíró-szövetség felhívta a figyelmet arra, hogy az említett módosító javaslatokról csütörtökön tervezik a szavazást. Az EFJ és tagszervezetei, a MÚOSZ és a Magyar Sajtószakszervezet felszólítja az Országgyűlést, hogy gondolja át a döntést a jogállamiság tisztelete és a sajtószabadság nemzetközi normái jegyében" - olvasható a közleményben.

A Médiatanács blogján hétfőn jelent meg bejegyzés arról, hogy eddig sem keletkeztetett szerződéskötési kötelezettséget a hatóság számára egy frekvenciapályázat megnyerése, így a médiatörvény egyik javasolt módosítása e tekintetben nem jelentene új helyzetet.

A blogjbejegyzés szerint a médiatörvény értelmében ha a pályázat nyertese a szerződésben irreális feltételeket támaszt, a jogszabályoknak vagy a pályázati kiírásban foglaltaknak nem megfelelő szerződést akar kötni a hatósággal vagy a pályázat után csődöt jelent, akkor a hatóságnak nem kötelessége aláírni a szerződést. De akkor sem kell szerződést kötnie, ha a szerződéskötésre irányuló hatósági eljárásban a nyertes pályázó nem vesz részt vagy akadályozza a szerződés megkötését.

A médiatörvény lehetséges változtatásait elemző blogbejegyzés szerint ugyancsak furcsa a másik "újdonságként" beállított vád, hogy mostantól csak hatósági szerződéssel lehet médiaszolgáltatást nyújtani, ami sértené a média szabadságát.

Mint írják, a frekvenciákat mindig is kizárólag szerződéskötés után lehetett használni, de a korábbi médiatörvény értelmében úgynevezett műsorszolgáltatási szerződést kellett kötni. Az új médiatörvény ezt a szerződésformát alakította hatósági szerződéssé, ami a bejegyzés szerint a jogbiztonság szempontjából jelentős előrelépés, mert a korábbi, csak félig-meddig hatóság-ügyfél viszony mind a jogalkalmazás, mind a szerződéses felek, mind pedig a bírói joggyakorlat számára is nehézségeket okozott.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.