Semmilyen jóvátétel, kárpótlás nem történt

Lázár: óriási adósságunk van a Szovjetunióba hurcoltakkal szemben

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta: óriási adóssága van a mai magyar társadalomnak azzal a 800 ezer emberrel szemben, akit 1944 őszétől elhurcoltak a Szovjetunióba. Egy jelképes anyagi kárpótláson túl semmiféle igazságszolgáltatásban, lelki kárpótlásban, jóvátételben nem volt részük az elmúlt húsz esztendőben.

2012.04.27 13:40MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Szórakész (Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete) országos találkozóján beszédet mondó frakcióvezető szólt arról is, a mai napig adós a magyar történetírás azzal az adattal, hogy a második világháború után hány embert kényszerítettek munkára, vittek el Magyarországról, hiszen csak azokat regisztrálták, akik oda is értek. Azokat, akiket előtte kivégeztek vagy meghaltak deportálás közben, már számba se vették.
   
- Angliában a mai napig tíz- és százezrek emlékeznek az első világháború végére, hőseire és áldozataira, vajon ma Magyarországon hányan emlékeznek meg arról, hogy 800 ezer embert vittek el a Gulágra, ahonnan nagy részük nem tért vissza? - tette fel a kérdést Lázár János. Nem volt olyan magyar család, amelynek ne okozott volna szenvedést ez az időszak, mégsincs se nemzeti emléknap, se nemzeti főhajtás, hogy legalább évente egyszer emlékezzünk az áldozatokra - tette hozzá.
   
Lázár János Hódmezővásárhely polgármestereként a találkozó mintegy száz résztvevője előtt beszélt arról is, hogy városában 2004 és 2006 között a félelem, a zárkózottság vagy az emlékek elvesztése miatt csak komoly gyűjtőmunkával tudták összeszedni a régi adatokat, emlékeket arról, hány helybélit hurcoltak el náci haláltáborokba és a Gulágra. Hangsúlyozta, az emlékezés akkor lesz teljes, ha nemcsak a holokausztról való ismeretek képezik majd az általános műveltség részét, hanem az is, hogy hány embert hurcoltak el a Szovjetunióba.
   
Menczel Erzsébet, a Szórakész vezetője, fideszes országgyűlési képviselő úgy fogalmazott, hogy már kinyitották az "amnézia zsákját, ahová megpróbálták a szocialista kormányok a történelem e sötét korszakát visszatuszkolni". Az általa benyújtott önálló indítvánnyal kezdeményezte, hogy november 25-ét nyilvánítsák a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává. Jelenleg a javaslat általános vitája zajlik a parlamentben. Mint kifejtette, az 1944 őszétől 1948-ig elhurcoltak mintegy ötöde élte túl a megpróbáltatásokat, és tért vissza 1953-55 körül. Azért esett a választás november 25-re, mert az év ezen időszakában térhettek haza a túlélők.
   
Menczel Erzsébet elmondta, hogy iskolai előadást tartva, de még a parlamentben, a képviselőtársai között is tapasztalta, milyen hiányos a tudás és a tanítás a Gulágról. Az új emléknappal azt szeretnék elérni, hogy méltóképpen emlékezzenek meg a jövőben a "vörösinges fasizmus" áldozatairól is.
   
A Szórakész négynapos siófoki találkozójára több országból érkeztek túlélők és leszármazottaik.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.