Megtestesít

Ha már elnök, legyen Kövér?

Bár jelenleg inkább a visszafogott Ádernek áll a zászló, aki Orbánnal szemben különvéleményeket is képes lehet megfogalmazni, ugyanez a pozitívum elmondható Kövér Lászlóról is. Akinek elnöki székbe emelése közjogilag semmit nem változtatna az előző rendszeren - hiszen erősen valószínűtlen, hogy az Országgyűlés jelenlegi elnöke bármely javaslatot is politikai vétóval akadályozna, vagy alkotmányossági aggályokkal visszaküldene, szimbolikus jelentősége azért lenne.

_{2012.04.03 14:46sabater - ma.hu}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

_{Fotó: MTI}

Kövér László egyszerre testesít meg ugyanis mindent, amiért a Fideszt ma sokan nem tartják demokratikus pártnak.

Ígérjük, egyetlen említésen (most) túl nem lesz szó a köteles elszólásról a 2002-es kampányban. Ez ugyanis benne van a köztudatban, némileg félreértett és túlmagyarázott jelenség: Kövér senkit nem akart megölni, még öngyilkosságra buzdítani sem, de mondatai vezető politikustól vállalhatatlanok. Kövérnek ezzel szemben történelmi bűne van abban, hogy a Fidesz pontosan abba az irányba kezdett menni, amelynek a vége 2012. Nem a liberalizmus elhagyásáról van szó, ugyanis Orbánék számára a liberalizmus inkább kitérő volt a neveltetés és a párt legsikeresebb politikai időszaka között, hanem arról a (nincs jobb szó rá) gátlástalanságról, amelynek emblematikus alakjává Orbán Viktort szokták megtenni a baloldalon. Holott aki ismeri a Fidesz korai történetét, pontosan tudja, hogy bár Orbánban is van egy nagy adag e tulajdonságból, azért mégis Kövér az igazi megtestesítője annak a mentalitásnak, ami a "centrális erőtérhez", a hatalom koncentrálásához és a politikai ellenfelek szimbolikus "megöléséhez" társul.

Kövér volt ugyanis az, aki már a Fidesz kezdeti szakaszában mindenkiben ellenséget látott, aki nem tökéletesen követte az Orbán és általa elképzelt politikai irányvonalat. Fontos tudni, hogy valójában még az SZDSZ-be később átülő Fodor Gáborék sem voltak árulással vádolhatók, ők ugyanis csak tartani akarták magukat a Fidesz eredeti (liberális) politikai krédójához. Kövér volt az, akinek „kockás füzetében” gyűltek a rossz, vagy elítélhető megszólalások párton belülről és kívülről. Aki a párt alapítását követő években több ízben kijelentette a már hivatkozott beszámolók szerint, hogy „ölni is tudna a Fideszért”, ami persze lehet a kezdeti lelkesedés elhamarkodott megnyilvánulása is, de semmiképp nem az elvszerű politikáé. Kövér egészen az 1990-es évek eleje óta a „cél szentesíti az eszközt” elve alapján politizál, ami a demokratikus normák áthágását is jelenti.

Kövért a kezdeti szakaszban legtöbben paranoiára is hajlamos emberként írták le a „Csak a narancs volt” című könyvben, bár nem fogalmaztak ilyen erősen, és az is árnyalja a képet, hogy a Fideszből kiszorított, így a pártvezetés által megsértett politikusok adták az interjúkat. Kövér mindenkiben ellenséget látott, mindenki ellen adatokat gyűjtött, amit titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszterként igazán professzionális szintre fejleszthetett. Kövért teljesen más teszi alkalmatlanná a köztársasági elnöki címre, mint a felkészületlen és simulékony Schmitt Pált, hiszen a Fidesz húsz éve meghatározó politikusaként Kövér nemcsak rendkívül tapasztalt, de okos és személye még Orbán Viktorra is hatással tud lenni. Ennyiben tehát a házelnök Schmitt tökéletes ellentéte: nem véletlen, hogy anno komolyan – és utólag úgy tűnik: a Fidesz és az ország szempontjából is joggal – ellenezte a volt olimpiai bajnok megválasztását.

Hogy Kövérnek milyen szerepe volt a liberális, radikális és alternatív hármas jelzővel illethető, őszinte és szerethető Fidesz lebontásában, arról a legjobban Ungár Klára beszélt 2001-ben. Ő ugyanis a következőt mondta a Fideszről és Kövér paranoid viselkedéséről: ‎"Én ennek ellenére nem Kövérben láttam a Fidesz válságának okát. Nekem ez a székházügyhöz és Simicskáékhoz kötődik. Akkor jöttem rá, hogy Simicskáék nemcsak megtűrt fiúk, akik a pártkasszába a kampányhoz szükséges pénzt hozzák, hanem ez A politika. Nem a pénz szagától megrészegedett fiatalokról volt tehát szó, hanem politikai-gazdasági összefonódásról. Mert engem az, hogy Kövér Laci bolond, nem érdekel. Az igaz, hogy Kövér állandóan bűnbakot keresett, ellenségeket gyártott, , de mindez önmagában nem elég: akkor veszélyes, ha mögötte ott van a pénz is. Simicskával és székházzal kiegészülve világossá vált, hogy nem demokratikus irányba megy a párt. Mert ahol saját kontroll alatt lévő vállalkozásokba viszik a pénzt, ott értelemszerűen nem lehet demokratikusan működni: műfajilag nem megengedett, hogy más is belelásson az ügyekbe. Vagyis muszáj a hatalmat koncentrálni." (Petőcz György: Csak a narancs volt, 2001, 246. oldal, Ungár Klára)

E mondatok tizenegy évesek, de máig érvényesek. Kövér nem azért nem lehet elnök, mert meg kell testesítenie a nemzet egységét (ezt talán egyik korábbi elnök sem tette meg, bár Göncz Árpád kezdetben meglehetősen közel járt hozzá), hanem azért, mert történelmi bűne van abban, hogy a Fidesz elfogadhatatlan irányban kezdett politizálni, szövetségek és kompromisszumok keresése helyett a mindent felülíró erőpolitikát és harcot megtéve a párt központi ideológiájaként. A Fidesz azóta is változtatható kereteknek tekinti nemcsak az általa képviselt ideológiát (amely a kezdeti liberalizmustól a populista ál-baloldaliságon át az erős jobboldaliságig terjedt), hanem a demokratikus intézményrendszert is. Ha Kövér László elnök lesz, pontosan ez a politika kap legitimitást – immár nemcsak a kormánypárt felfogásában, de szimbolikusan is.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter