Tapsvihar fogadta a bejelentést
Schmitt Pál lemondott - képek!
Megtapsolták a Parlamentben a plágiummal vádolt Schmitt Pál köztársasági elnök lemondását.
Lemondott Schmitt Pál - KÉPEK! >>>
Az Országgyűlésben napirend előtti felszólalásában továbbra is tartotta magát eddig elméletéhez a kisdoktori címétől megfosztott Schmitt Pál, ám ezúttal lemondott tisztségéről a köztársasági elnök. A leköszönő Schmitt Pál közölte: munkáját legjobb tudása és az alaptörvény alapján végezte, feladatainak mindvégig maradéktalanul eleget tett.
Életrajz
Schmitt Pál 1942. május 13-án született Budapesten.
1965-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem belkereskedelem szakán szerzett diplomát. 1992-ben a Testnevelési Egyetemen doktorált, ugyanitt 1994-től címzetes egyetemi tanár.
1955-ben párbajtőrvívóként kezdte sportolói pályafutását, egyéniben kétszer nyert magyar bajnokságot, 1965 és 1977 között 130 alkalommal szerepelt a válogatottban. A párbajtőrcsapat tagjaként 1968-ban és 1972-ben olimpiai bajnoki címet szerzett, s 1970-ben, majd 1971-ben világbajnok is lett.
1965-től a HungarHotels Vállalatnál dolgozott, 1976-ban kinevezték az Astoria Szálló igazgatóhelyettesévé. A szállodaiparból 1981-ben visszatért a sport területére, a Népstadion és Intézményei főigazgatójává nevezték ki. 1983-88-ban az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökhelyettese volt.
A Magyar Olimpiai Bizottságban 1983-tól a főtitkári, majd 1989-2010 között az elnöki teendőket látta el. 1985 és 1990 között a Magyar Olimpiai Akadémia Tanácsának elnöke volt.
1983-ban beválasztották a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagjai közé. 1991-ben lett tagja a NOB végrehajtó bizottságának, 1995-ben a NOB alelnökévé választották. 1999-től a NOB protokollfőnöke. 1995-től a NOB Sport és Környezetvédelmi Bizottságának elnöke, 1999 és 2007 között az Olimpikonok Világszövetségének elnöke is volt.
Diplomáciai pályafutása 1993-ban kezdődött, amikor kinevezték madridi nagykövetnek, és 1995-ben akkreditálták Andorrába is. 1999-ben Svájcban lett nagykövet, s akkreditálták Liechtensteinbe is.
2002-ben az önkormányzati választásokon a Fidesz és az MDF támogatásával független jelöltként indult Budapest főpolgármesteri címéért.
2003-ban belépett a Fideszbe, 2003-2007-ben a párt alelnökeként tevékenykedett. A 2004-es európai parlamenti választásokon pártja listavezetőjeként bekerült az Európai Parlamentbe. 2009-től az Európai Parlament elnökségének tagja, s egyik alelnöke volt. 2010 májusában - összefüggésben az országgyűlési választási eredményekkel - lemondott EP-képviselői mandátumáról.
Schmitt Pál 2010 áprilisában a Fidesz országos listáján nyert országgyűlési képviselői mandátumot. Május 14-én a parlament alakuló ülésén az Országgyűlés elnökévé választották, e tisztet államfői beiktatásáig látta el.
2010. június 29-én az Országgyűlés Magyarország államfőjévé választotta. Augusztus 6-án beiktatták az elnöki tisztségbe.
2012. január 11-én a hvg.hu nyilvánosságra hozta, hogy Schmitt Pál doktori disszertációjának nagy része megegyezik egy bolgár sportkutató tanulmányával, s így felmerült a plágium gyanúja. Az ügy kivizsgálására a Semmelweis Egyetem (SE) tényfeltáró bizottságot kért fel, amelynek állásfoglalása március 27-én jelent meg. A testület megállapította, hogy hiányosságokkal ugyan, de formailag megfelelt a Testnevelési Egyetem doktori eljárása a doktori értékelésekor, ugyanakkor a TE szakmai hibát követett el, amikor a szövegazonosságokat nem tárta fel időben.
Március 29-én az SE doktori tanácsa indítványozta az egyetem szenátusának Schmitt Pál államfő 1992-ben megszerzett doktori címének visszavonását.
A doktori tanács ajánlása alapján a szenátus még aznap úgy döntött, hogy visszavonja Schmitt Pál doktori címét.