Mindenkit értékeljenek
Romakérdés: Balogh beszólt Brüsszelnek
Áprilisban esedékes jelentésében az Európai Bizottság ne csupán általánosságban és összevontan értékelje az uniós országok roma befogadási stratégiáit, hanem adjon külön értékelést minden egyes tagállam romastratégiai dokumentumáról.
2012.03.22 11:33MTIEzt szorgalmazta Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára csütörtökön Brüsszelben.
Az államtitkár részt vett a Roma Befogadás Európai Platformja elnevezésű konferencián, ahol az érintettek - uniós, tagállami illetve nem-kormányzati szervezetek képviselői - elsősorban azokat a nemzeti romastratégiákat elemezték, amelyeket a tagállamok benyújtottak Brüsszelnek.
A tavalyi év első felének magyar EU-elnöksége alatt sikerült elfogadtatni azt az európai keretstratégiát a romák társadalmi befogadásának elősegítése érdekében, amelynek alapján aztán a 27 tagállamnak 2011. december 31-ig kellett megalkotnia a saját romabefogadási stratégiai dokumentumát. Ezt a határidőt ugyan néhány tagállam elmulasztotta, de Viviane Reding, az Európai Bizottság - az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézménye - igazságügyi kérdésekben illetékes alelnöke most már arról tudott beszámolni, hogy minden tagország beadta a maga stratégiáját.
Magyarország elsőként nyújtotta be Brüsszelben nemzeti romastratégiáját. Reding - közölte Balog Zoltán - külön méltatta Magyarország e témában kivívott érdemeit, a romabefogadási stratégia ügyének felkarolását. A csütörtöki brüsszeli tanácskozáson egyebek közt igyekeztek körbejárni azt a kérdést, miként lehet mérni, ellenőrizni a társadalmi befogadási célkitűzések teljesülését.
Balog államtitkár elmondta: magyar részről arra törekednek, hogy az unió a még nem EU-tag, de az integráció útját járó nyugat-balkáni országokat is vonja be a romastratégia megvalósítására irányuló programokba. Ezekben az országokban ugyanis jelentős létszámú roma lakosság él, és az ő gondjaik - ha ezen országok integrációja sikeresen halad előre - előbb-utóbb az EU saját gondjai lesznek.
A nyugat-balkáni országokban - vélekedett Balog Zoltán - jelentős arányban lenne indokolt romaintegrációs célokra fordítani az EU-csatlakozás előtti időszakban járó fejlesztési pénzeket. Az államtitkár felhívta a figyelmet Járóka Líviának, az Európai Parlament fideszes képviselőjének azon kijelentésére, hogy segíteni kell a nyugat-balkáni országokat az uniós országok által a romapolitika során elkövetett hibák elkerülésében.
Az ilyen jellegű hibákról szólva Balog Zoltán kiemelte, hogy korántsem mindig a megfelelő célokra és a megfelelő helyre áramlottak támogatási pénzek.
A roma platform konferencia résztvevőinek körében megfogalmazódott, hogy nem csupán a bevált, jónak bizonyult gyakorlatokat kell a tagországoknak megismertetniük egymással, hanem fel kell hívniuk a figyelmet az elkerülendő, rossznak bizonyult gyakorlatokra is. Van, aki szerint hibás dolog, ha bizonyos támogatások nyújtását kifejezetten a roma származáshoz mint feltételhez kötik.
Sok szó esik arról, hogy ennél helyesebb, ha a nagyrészt mélyszegénységben élők - akár romák, akár nem romák - által lakott válságzónákat azonosítják, és oda irányítják a támogatást.
Az európai krízistérkép készítése jelenleg is folyik, de - és ezt Balog Zoltán is megerősítette - e tevékenység megítélése nem teljesen egyértelmű: egyes országokban lényegében saját erőből már jól használható adatsorokat állítottak össze, miközben a Világbank jelentős költséggel, állítólag afrikai körülményekre kidolgozott, azokhoz igazodó szempontrendszer alapján készít európai válságtérképet.