Felavatták

Vona Gábor: a kommunizmus áldozata minden magyar ember

A kommunizmus áldozata minden magyar ember - mondta Vona Gábor, a Jobbik elnöke, amikor felavatták az ellenzéki párt kommunizmus áldozataiért emelt emlékművet Budapesten a VIII. kerületben péntek este.

2012.02.24 20:00MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Vona Gábor beszédében fontosnak nevezte a szeretetet és az összefogást, de megfogalmazása szerint a Jobbik története a harcról szól, ezért ha kell, harcolni fognak. A párt elnöke hozzátette: "nekünk nem kell bemutatni a kommunizmust, amelyet szüleink, nagyszüleink saját bőrükön éreztek." A Jobbik elnöke az MSZP-re utalva azt kérdezte a néhány száz fős hallgatóságtól, hogy miként lehet az, "hogy Magyarországon van a kommunizmusnak, egy gyilkos eszmének utódpártja?"

Kiemelte: "az elmúlt 20 év 7 miniszterelnökéből 4 kommunista vezető volt." Vona Gábor szerint "vannak közös bűnei a politikai elitnek."

A Jobbik elnöke ezek közé sorolta a Lisszaboni Szerződés aláírását és a készülő uniós pénzügyi paktumot. Ez utóbbiról úgy fogalmazott: "ez az Európai Egyesült Államokat teremti meg", Magyarországnak pedig "felajánlja a gyarmati sort".

Szilágyi György országgyűlési képviselő, a Jobbik budapesti elnöke beszédében azt mondta, hogy ez az első, de nem az utolsó emlékmű. Mint fogalmazott: "lesz még ebben a bűnös városban Horthy Miklós szobor (...), Wass Albert Színház". "A kommunizmus a 20. század történelmének legsötétebb és legembertelenebb időszakát jelenti" – tette hozzá. Az ellenzéki politikus szerint "gőzerővel" folyik Magyarország leigázása, elég a gombamód szaporodó új lakóparkokat vagy az évente betelepülők több tízezres tömegét említeni, ebben támogatják őket a liberális pártok, akár baloldali, akár polgári liberálisok. Murányi Levente országgyűlési képviselő, a Jobbik alelnöke, '56-os elítélt beszédében a kommunizmus magyarországi történetét foglalta össze. A felszólalókat néhány száz fős közönség, köztük tucatnyi gárdista egyenruhában hallgatta. Az emlékezés végén ifj. Hegedűs Loránt református lelkész megáldotta a fából készült emlékművet, amelyet a VIII. kerületben a József körút és Krúdy Gyula utca sarkán állítottak fel.

Az emléknap időpontja arra utal, hogy 1947-ben ezen a napon tartóztatták le a szovjet megszálló hatóságok Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, bár a politikust országgyűlési képviselő lévén védte mentelmi joga.

Az akció a kommunistáktól még távolságot tartó erők megfélemlítését szolgálta, egyben megnyitotta az utat Nagy Ferenc miniszterelnök májusi eltávolítása előtt. A kommunizmus áldozatairól először 2001. február 25-én emlékeztek meg az Országgyűlésben és az ország középiskoláiban. Azóta is minden évben sor kerül az emlékünnepségekre, emlékeztetőként és figyelmeztetőként a korszak történéseire és a tanulságok levonására.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.