Mi lesz a médiatörvénnyel?

Meghallgatta Navracsicsot az Európai Parlament

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter Brüsszelben, a magyarországi jogalkotási folyamatról az Európai Parlamentben tartott közmeghallgatáson közölte: a magyar médiatörvény módosítási tervezetét, amint az elkészül, el fogják küldeni az Európa Tanácsnak, és a parlamenti eljárással megvárják majd a strasbourgi székhelyű testület véleményét.

_{2012.02.09 17:20MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Európa Tanács, alapjogi ügynökség, EBESZ

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) két jelentéstevője február 16-17-én tesz látogatást Magyarországon, az ET égisze alatt működő Velencei Bizottság pedig nyolc magyar sarkalatos törvényről készít jogi szakvéleményt az elkövetkező hónapokban - mondta Andrew Cutting, az ET brüsszeli EU-összekötő irodájának munkatársa az Európai Parlamentben (EP) csütörtökön a magyarországi helyzetről tartott közmeghallgatáson.

Két törvény tekintetében március közepére, a többi hat vonatkozásában pedig júniusra készül el a szakvélemény tette hozzá. Emlékeztetett arra: Thornbjorn Jagland, az ET főtitkára ez év elején kezdeményezte, hogy Magyarország vegye igénybe a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartásán őrködő összeurópai intézmény szakértői segítségét, amire a magyar hatóságok nyitottnak is bizonyultak.
   
A meghallgatáson felszólalt Morten Kjaerum, az Alapvető Jogok Európai Ügynökségének igazgatója is, aki az uniós alapértékek fontosságát hangsúlyozta. Mint megjegyezte, "az egész több, mint a részek összessége", vagyis nem csupán önmagukban kell szemlélni az egyes előírásokat, hanem azt az átfogó rendszert is, amelybe illeszkednek. Úgy vélekedett, a jogállamiság követelménye mintegy kiemelkedik a többi uniós alapérték közül, és mindegyiket át kell, hogy hassa. Ezzel összefüggésben figyelmeztetett arra, hogy az igazságszolgáltatás rendszerét - azon belül például a bíróságok szervezeti kérdéseit, a bírák kinevezési rendjét - különös figyelemmel kell megvizsgálni. Megjegyezte, hogy az EU-alapszerződés 7. cikke, amely az uniós alapértékek védelmében elindítható eljárásról szól, nem jogi, hanem politikai jellegű fellépést tesz lehetővé.
   
Dunja Mijatovic, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) médiaszabadság-képviselője emlékeztetett: ő már 2010 nyara - a magyar médiatörvény tervezetének parlamenti benyújtása óta - "lengeti a piros zászlót", igyekszik figyelmeztető jelzéseket adni Magyarországgal kapcsolatban. Mostani hozzászólásában szorgalmazta, hogy a magyar kormány a médiatörvény megváltoztatásában menjen túl azokon a minimumkövetelményeken, amelyeket a tavaly decemberi alkotmánybírósági döntés megfogalmazott, mint alkotmányellenes, ezért módosítandó területeket. Mijatovic kifogásolta egyebek közt a médiatanács vezetőjének kinevezésével kapcsolatos, illetve a közmédia vezetőire vonatkozó előírásokat, és megkérdőjelezte, hogy "bölcs dolog-e kétharmados többséghez kötve bebetonozni" médiajogi szabályokat.

A vitában Gál Kinga, Szájer József, Kósa Ádám és Áder János magyar néppárti képviselő is azt hangoztatta, hogy a magyar jogi szabályozás bírálói kettős mércével mérnek, korábban ugyanis nem tettek szóvá más eseményeket, illetve eljárásokat.
   
"Akkor már nincs demokrácia, ha nem a szocialisták és liberálisok vannak hatalmon?" - tette fel Gál Kinga a kérdést.
   
Szájer egyebek közt az EBESZ médiaszabadság-képviselőjének - akár Mijatovic elődjének, Haraszti Miklósnak - a megszólalásait hiányolta korábbi ügyekben, így például azt, hogy nem kifogásolta 2010-ben a két választási forduló között a Klubrádió szabályellenes szerződéshosszabbítását. Kósa Ádám boszorkányüldözésről beszélt, és kiemelte a magyar alkotmány számos előre mutató vonását, így a fogyatékkal élők védelmének hangsúlyozását. Áder egyebek között azt mondta, Magyarországon a médiatörvény elfogadása után is töretlen a sajtószabadság.
   

Dénes Balázs, Makai Lajos, Fleck Zoltán, Arató András

Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet (TASZ) képviselője az Európai Parlament polgári szabadságjogokkal, igazságügyi és belügyi kérdésekkel foglalkozó szakbizottságának a magyarországi helyzetről tartott közmeghallgatásán üdvözölte, hogy a nemzetközi intézmények, köztük az Európai Unió egyre nagyobb figyelmet szentelnek Magyarországnak.

A csütörtöki brüsszeli közmeghallgatás civil szervezeteket képviselő egyik meghívottjaként felszólalva egyebek között azt hangsúlyozta, a jelenlegi helyzetben szükség van külső nyomásra.
   
Dénes Balázs úgy vélte, a parlament és a kormány a jogrendet "szinte kiürítette", a konzultációs folyamat jóformán értelmét vesztette, az elmúlt két év alatt kétes értékű törvények születtek.
   
A legfontosabb emberi jogi kérdésnek a roma közösség helyzetét nevezve kifogásolta a roma gyermekek szegregált oktatását, elítélte a társadalomban növekvő rasszizmust és a romák bűnözőnek bélyegzését.
   
Makai Lajos elnök a Magyar Bírói Egyesület nevében felszólalva leszögezte, hogy az érdekvédelmi szervezet az igazságügyi sarkalatos törvények előkészítése során együttműködött a szaktárcával, és véleményt alkothatott a készülő szabályokról. Mint mondta, a több száz bíró részvételével zajlott konzultációs folyamat során született javaslatokat részben elfogadták, több kérdésben ugyanakkor véleményük eltért a későbbi szabályozástól.
   
Jelezte, hogy a bírói kart váratlanul érte a nyugdíjkorhatár leszállításának terve, ahhoz átmeneti intézkedések és összeférhetetlenségi pótlék bevezetését szorgalmazták, de ez utóbbi egyelőre nem találkozott a jogalkotói akarattal.
   
Elmondta azt is, hogy az igazságszolgáltatási tanácsra vonatkozó korábbi kritikákkal az egyesület is egyetértett, és az általuk javasolt igazgatási struktúra alapjában véve tükröződik az elfogadott törvényekben. Fleck Zoltán jogszociológus egyebek között azt emelte ki, hogy a bírósági szervezet önmagában is lakmuszpapírja annak a kérdésnek, hogy egy országban létezik-e jogállam vagy nem.
   
Hangoztatta: a korábban megállapított hatékonysághiányt nem lehet orvosolni azzal, hogy a döntéshozást centralizálják. "Nagyon úgy tűnik, mintha visszatértünk volna a hatalom egységének lenini elvéhez" - fogalmazott.
   

A nyugdíjazással kapcsolatban kifejtette: nemcsak diszkriminációról van szó, hanem arról is, hogy a bírói státus különösen védett, és a problémát ilyen sebességgel és a státust veszélybe sodorva nem lehet megoldani.
   
Úgy vélte, a térségben hagyomány az, hogy a rendszerben formálisan léteznek alapjogosultságok, az intézmények hálózata rendben van, de "az intézményekben az apró torzulások az egészet teszik kérdésessé".
   
Arató András, a Klubrádió elnöke úgy fogalmazott, hogy rádiójuk "a magyar médiatörvény nevű valóságshow keretében küzd a túlélésért".
   
Megerősítette, hogy a Klubrádió ellenzéki, mégpedig a mindenkori hatalommal szemben kíván kritikus lenni.
   
Az elnök részletesen ismertette a frekvenciahasználati jog elvesztésének, illetve egy új frekvencia elnyerésének megakadályozásával kapcsolatos történéseket, és úgy vélte, a médiahatalom adminisztratív eszközökkel, de gazdasági eszközökkel is megkísérli elhallgattatni az adót.
   
A nemzetközi figyelmet és szolidaritást köszönve úgy vélte, rádiójának sorsa rendkívül fontos a magyar sajtó szabadsága, a tájékoztatás pluralizmusa szempontjából.
   
Arató András bírálta a jelenlegi médiaszerkezet több elemét, így például azt, hogy a közmédiában csak az állami hírügynökségen belül létrehozott hírcentrum műsorait adhatják le, onnan számos "tekintélyes, független szemléletű" újságírót bocsátottak el, a rádiófrekvenciák többségét a kormányzati pártokhoz közelálló vállalkozások nyerik el, továbbá azt is, hogy állami hirdetéseket egyáltalán nem helyeznek el független médiumokban.

Oplatka, Kopiás, Fricz

Több ismeretre és tárgyilagosságra lenne szükség a Magyarországról szóló vitákban, az agresszív vádaskodást vissza kellene fogni - mondta Oplatka András, a Neue Zürcher Zeitung (NZZ) című tekintélyes svájci napilap volt szerkesztője az Európai Parlament (EP) brüsszeli székházában a magyarországi helyzetről folytatott csütörtöki közmeghallgatáson.

Oplatka szerint az országra kampányszerűen zúduló bírálatözön helytelen, groteszk módon eltúlzott, és a vádak részben magyarországi belpolitikai indíttatásúak azok részéről, akik voltaképpen nem ismerik el a 2010-es választások eredményét.
   
A kettős, svájci és magyar identitású történész és újságíró, az NZZ egykori magyarországi tudósítója hangsúlyozta ugyanakkor azt is: ő maga sem helyesli a magyar kormányzat több intézkedését, így a médiatörvény - és általában a törvényalkotás - elkapkodását. Úgy véli, a kormányoldal a kétharmados többség birtokában több nagyvonalúságot mutathatott volna.
   
Az ismerethiány egyik tipikus példájaként hozta fel azt az állítást, hogy Magyarországon "eltörölték a köztársaságot", holott az alaptörvény kimondja, hogy az ország államformája köztársaság. A határon túli magyaroknak lehetővé tett állampolgársággal kapcsolatban utalt Németország állampolgárságot nyújtó gyakorlatára. A rasszista jelenségekkel kapcsolatban pedig megjegyezte: az első Orbán-kormány idején iktatták törvénybe a holokauszt emléknap intézményét, és hogy szocialista kormányok alatt háborítatlanul tartottak budapesti megemlékezést a neonácik.
   
Oplatka úgy vélekedett, hogy ha nem terelik tárgyilagos mederbe a Magyarországról folyó vitákat, abból csak az Európa-ellenes erők húzhatnak hasznot.
   
A közmeghallgatás egyik felszólalója volt Kopiás Attila aktivista, demonstrációszervező is, aki élesen bírálta a szociális problémák magyarországi hatósági kezelését, és elsősorban a hajléktalanság kriminalizálására hívta fel a figyelmet. Azt mondta, ma Magyarországon elzárással büntethető az, aki annyira szegény, hogy nem tud hol lakni, csak az utcán. Beszámolt arról, hogy tavaly ősszel lakossági bejelentés alapján bevitték őt a rendőrségre, pusztán azért, mert "hajléktalan ruhának látszó" öltözékben feküdt egy parki padon. Pár nappal később, szintén egy padon tartózkodva, de immár "rendes ruhában" önmagát jelentette fel, ám - mint mondta - a rendőrök akkor már nem voltak hajlandóak elvinni őt, mondván, már tudják róla, hogy nem hajléktalan.

Az aktivista a tiltakozási lehetőségek kapcsán kitért arra: a kormányoldal március 15-ére - két évre előre - lefoglalta Budapest lényegében összes olyan helyét, ahol demonstrálni lehetne.
   
Fricz Tamás politológus, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) szóvivője - a januári Békemenet egyik szervezője - ezzel szemben úgy vélekedett, hogy a bírálók torz tükörben látják a magyar állapotokat. Szerinte a magyar lakosság döntő többsége továbbra is támogatja a kormányzatot, és nem Magyarország fenyegeti a demokratikus jogállamiságot, hanem a globális pénzügyi körök.
   
"A globális piac a demokratikus nemzetállamok fölé nőtt" - mondta Fricz, aki úgy látja, hogy Magyarországon a demokrácia két lehetséges változata közül nem a Nyugat-Európára jellemző "konszenzuális", hanem a "többségi" demokrácia alakult ki. Ennek a lényege - tette hozzá - az, hogy "a győztes mindent visz". Azonban ez is a demokrácia egyik lehetséges, főként az angolszász világban elterjedt változata - hangsúlyozta, és ennek a többségi demokráciának a magyarországi létrejöttét részben "a kommunista múlttal" magyarázta.
   
Göncz Kinga szocialista EP-képviselő az elhangzottakra reagálva megjegyezte: a Békemenetet nagyrészt a Fidesz szervezte, mégpedig "nem leszünk gyarmat" és hasonló EU-ellenes jelszavakkal. Göncz szerint az Európa-ellenes hangulatot a Fidesz kelti, miközben segítséget kér az uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól.

	[2/2]
1. oldal Európa Tanács, alapjogi ügynökség, EBESZ

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter