Szükséges, de nem elégséges?

Egy ember kezében a bírói kar sorsa

Van egy súlyos félreértés a jobboldali szavazók és véleményformálók körében. Nem csak az a törvény rossz ugyanis, amely lehetetlenné teszi az igazságos, demokratikus vagy hatékony kormányzást, hanem az is, amely lehetővé teszi az önkényes hatalomgyakorlást. Az igazságszolgáltatás szervezetrendszeréről és a bírók jogállásáról szóló törvények az utóbbi kategóriába esnek, ami nem egyszerűen aggályos, hanem potenciálisan a jogállam végét jelenti.

2012.02.01 09:10sabater - ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A kialakult helyzet jobb, mint egy diktatúra, de jóval kevesebb, mint demokrácia.

Az Európai Bizottság által kifogásolt, a bírák nyugdíjazásáról szóló törvény értelmében 2012. március 31-ig 228 hatvankét év feletti bírónak kell felhagynia hivatásával, őket év végéig újabb 62 kollégájuk követi. Nincs birtokunkban pontos statisztika arról, hány bíró dolgozik jelenleg Magyarországon, de a nyugdíjazás azt jelenti, hogy nagyjából 10%-uk helyére újra kell majd pályázni. A pályázatokat az OBH elnöke, Handó Tünde írja ki, és ő is bírálja el. Szintén a hivatal elnöke tesz javaslatot a bírák kinevezésére a köztársasági elnöknek, akinek önállósága azért erősen elmarad mondjuk a Sólyom László által képviselt felfogástól. Nem lehet tehát kétségünk afelől, hogy akit Szájer József felesége bírónak akar, az kapja majd az állást.

Nem az a baj azonban a rendelettel, hogy korlátlan hatalmat biztosít egy, a Fideszhez egyértelműen kötődő bírónő számára. A csaknem háromszáz nyugdíjba küldött bíró ugyanis az igazságszolgáltatási hierarchia csúcsáról vonul majd nyugállományba. Ők a legtapasztaltabbak is, a helyüket elfoglaló jogászokat pedig vélhetően agyon fogja nyomni az óriási ügyteher, hiszen nekik minden egyes folyó eljárás megismerését elölről kell kezdeniük. Az ugyanis lehetetlen, hogy az idősebb bírák 2012 áprilisáig minden folyamatban lévő ügyüket lezárják, ez egyszerűen nem így működik. Ha az új bírók alaposan járnak el, azzal rettenetesen elhúzódhatnak az eljárások, ha pedig felületesen, akkor az a baj.

Ez azonban még mindig a kisebb probléma. Nem véletlen, hogy az Európai Bizottság adatokat kért be a korai nyugdíjazás mellett a bírósági szervezetrendszer átalakításának egészéről is. Az ugyanis olyan mértékű központosítást tartalmaz, hogy Handó Tünde egyetlen pislantása kis túlzással életekről dönthet – de karrierekről mindenképp. Egyrészt az OBH elnöke határozza meg a bírósági statisztikák számításának alapját, és azt is, hogyan vizsgálható egy bíróság leterheltsége. Azaz, ha kicsit manipulál, jogában áll bármelyik bíróságról kimondani, hogy túlterhelt, vagy simán el bír még látni egy-két ügyet.

Ez nem jelentéktelen jogkör. Ugyanis az is az OVB elnökének jogában áll, hogy „az ésszerű időn belüli döntéshez szükséges” esetben egyes ügyeket egy bíróságtól egy másikhoz pakoljon át. Képzeljünk el, mondjuk, egy szocialistákkal összefüggő korrupciógyanús ügyet, amit a Fideszhez kötődő OBH-elnök szeretne egy hozzá baráti bírósághoz kirendelni. És mit látnak szemeink: Hagyó Miklós és társai büntetőperének áthelyezését az elsők között kérvényezték. Természetesen nem szeretnénk az ítélet előtt állást foglalni Hagyó Miklós ártatlanságát vagy bűnösségét illetően, ugyanakkor az eljárás valóban felvet problémákat. „Törvényes bírójától senkit nem lehet önkényesen elvonni” – így szól a nemzetközi jogi egyezmények egy tételmondata a 18. század vége óta, most ez Magyarországon megdőlni látszik.

Persze mindez kizárólag akkor igaz, ha a Fidesz valóban az igazságszolgáltatás befolyásolára törekszik, Handó Tünde pedig politikai befolyástól vezérelve cselekszik. Hogy így van-e, azt nem tudhatjuk, de nincs okunk a kormányzattal szembeni jóindulatra. A közintézmények elfoglalása a botrányosan működő köztévétől és a még botrányosabb Alkotmánybíróságig mindenhol a Fidesz hatalmának kiterjesztésével járt. Azaz lehetőség volt az önkontrollra, csak nem éltek vele.

Nem az a rossz, kritizálandó törvény, amely kizárólag korrupt vagy önkényes hatalomgyakorlást tesz lehetővé. Jó szándékú emberek, a demokrácia iránt elkötelezett politikusok és bírák rossz jogszabályi környezetben is tudnak a társadalom számára hasznosan, alaposan és függetlenségüket többé-kevésbé megőrizve dolgozni. A kérdés az, hogy az Országgyűlés által elfogadott törvények lehetővé teszik-e azt, hogy rossz szándékú (ezen az önös politikai érdekek minden más szempont fölé helyezését értjük) emberek visszaéljenek vele. A bíróságokról szóló új jogszabályok sajnos pontosan ilyenek.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.