ezer forinttól 300 ezer forintig terjedő bírság

Május 1-jétől "élesben" alkalmazza a rendőrség az objektív felelősség elvét

Május 1-jétől "élesben" alkalmazza a rendőrség az objektív felelősség elvét; csütörtöktől a hét kiemelt, köztük a gyorshajtás szabálysértés elkövetése esetén 30 ezer forinttól 300 ezer forintig terjedő közigazgatási bírságot szabnak ki a gépjármű üzembentartójával szemben.

_{2008.04.26 19:11MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Samu István vezérőrnagy, rendészeti főigazgató, szombati budapesti sajtótájékoztatóján emlékeztetett rá: a gépjármű-tulajdonosok objektív felelősségéről szóló jogszabály január 1-jétől hatályos, de a jogalkotó négy hónap felkészülési időt adott az állampolgároknak és a hatóságnak, így csak május 1-jétől alkalmazzák "élesben" a szabályt. A rendőrség az elmúlt négy hónapban 18 ezer figyelmeztető levelet küldött ki, amelyben tájékoztatták a jármű tulajdonosát a szabálysértés elkövetéséről és arról, mekkora szabálysértési bírságot kellene fizetnie, ha "élesben" alkalmaznák a már hatályos jogszabályt.

A rendőrség szerint egyébként 655 millió forint szabálysértési bírság kiszabására került volna sor. A jogszabály szerint a gépjármű üzemben tartója felelős azért, ha a járművel túllépik a megengedett legnagyobb sebességet, nem tartják be a vasúti átjárón történő áthaladás szabályait, a közlekedési lámpák utasításait, a megállás és várakozás szabályait, a behajtási tilalomra és kötelező haladási irányra vonatkozó szabályokat, az autópálya leállósávjának igénybevételét meghatározó szabályokat, illetve a természet védelmére vonatkozó előírásokat.

A gépjármű üzemben tartója csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a járművet tőle ellopták, illetve, ha a járművet használó személy magánokiratban, két tanúval hitelesítve elismeri, hogy a szabálysértés elkövetésekor ő vezette a járművet. Ennek a magánokiratnak, illetve bizonyos esetekben fuvarlevélnek a benyújtására 8 munkanap áll rendelkezésre. A rendőrség 60 napon belül meghozza a bírságot kiszabó határozatot.

Az elsőfokú határozatot a megyei rendőr-főkapitányságon hozzák meg, amely ellen fellebbezni lehet; másodfokon a hét régióközpontú megyei rendőr-főkapitányság jár el, és lehetőség lesz bíróság előtt is megtámadni a határozatot. A közigazgatási határozatokat határőrökből lett rendőrök és közalkalmazottak hozzák meg, a rendszert - számítva arra, hogy körülbelül 2 millió közigazgatási határozatot kell hozni évente - automatizálták.

Komáromi Endre ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság közlekedésbiztonsági főosztályvezetője ezzel kapcsolatban megjegyezte: a rendőrség fényképfelvételeket készít a szabálysértésekről, így a szabálysértés tényét nem lesz érdemes vitatni.

Mint mondta, ha megvan a tényleges elkövető, akkor vele szemben a szabálysértési eljárást is lefolytatják, így sor kerülhet a vezetői engedély visszavonására vagy büntetőpont kiszabására is. Samu István a notórius száguldozókkal kapcsolatban egy kérdésre válaszolva elismerte, valóban problémát jelent a jogszabály végrehajtásában, ha a járművet üzemben tartó vállalkozás nem nevezi meg a járművet vezető és sorozatosan szabálysértőt, mert legfeljebb a társaság vezetőjének jogosítványát vonhatják be, nem pedig a tényleges szabálysértőét.

A külföldi szabálysértők esetében az üzemben tartó adatait a jármű okmányaiból kell megállapítani, így a külföldi szabálysértőkkel szemben továbbra is csak a megállításos ellenőrzéseken lehet fellépni. Komáromi Endre elmondása szerint a külföldiek 95 százaléka befizeti a helyszíni vagy szabálysértési bírságot, a magyarok befizetési hajlandósága azonban 50 százalék. A rendőrség a befizetett bírságokat átutalja a magyar államkincstárnak.

Samu István tájékoztatása szerint a jövő héten jelenik meg az a GKM-rendelet, amely meghatározza, milyen műszaki feltételeknek kell megfelelnie azoknak az automata sebességmérő berendezéseknek, amelyeket magánszemélyek üzemeltethetnek majd, az út kezelőjének megbízása alapján. Mint mondta, körülbelül 600 önkormányzat jelezte eddig, hogy végeztetne automata sebességérést vállalkozókkal. Samu István beszámolt arról, hogy az év első negyedévében jelentősen javult a közlekedésbiztonsági helyzet. A tavalyi év hasonló időszakához képest 11 százalékkal kevesebb személyi sérüléses baleset, 36 százalékkal kevesebb halálos baleset, 16 százalékkal kevesebb súlyos sérüléssel járó baleset történt.

Négy hónap alatt 181-en haltak meg közlekedési balesetben, ez 110-zel kevesebb, mint tavaly az első négy hónapban. Az ittasan elkövetett közlekedési balesetek aránya 14-15 százalékról 10 százalékra esett vissza, a helyszínen ittas vezetés miatt 2.216 jogosítványt vontak be négy hónap alatt.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter