Kivizsgálás a Cohn-Bendit és a Lomnici-ügyben

A médiatörvény nem korlátozza a műsorszerkesztést

A Médiatanács január 18-i ülésén döntés született a Televíziósok és Filmkészítők Független Szakszervezetének beadványával kapcsolatban, amelyben a szervezet elnöke a közmédia híradójában műsorra tűzött két tavalyi beszámoló - a "Cohn-Bendit ügy" és a "Lomnici-ügy" - kivizsgálását kérte.

2012.01.19 15:55ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A panasz kapcsán vizsgálat indult, amelyek során a Médiatanács megállapította, hogy a két eset által felvetett kérdések nem tartoznak a médiaszabályozás hatálya alá. A szabályozás ugyanis nem avatkozik bele a műsorszerkesztés folyamatába, ezekben kérdésében a hatóságnak nincs hatásköre, és nem dönthet.

Ezek a panaszok természetesen tárgyai lehetnek polgári vagy büntetőjogi személyiségvédelmi eljárásnak (jelen esetben Daniel Cohn-Bendit vagy Lomnici Zoltán kezdeményezhetett volna bírósági eljárásokat), de nem lehetnek tárgyai a médiahatóság eljárásának. Az ugyanis valóban veszélyeztetné a sajtószabadságot, ha egyes riportok valódisága, valóságtartalma, hitelessége felől a hatóságnak kellene döntést hoznia.

Jelen esetben a kiegyensúlyozott tájékoztatás szabályának megsértéséről sincs szó, mivel az nem vonatkozik az ehhez hasonló esetekre, hanem az egyes, vitás közéleti kérdésekkel kapcsolatos többféle vélemény közzétételét követeli meg a hírműsoroktól.

Az elmúlt egy év során számos hazai és külföldi szervezet, illetve személy fejezte ki aggodalmát a hazai médiaszabályozással kapcsolatban. Álláspontjuk szerint veszélyezteti a sajtószabadságot, hogy az új szabályok a korábbiakhoz képest szélesebb körben engednek beavatkozást a hatóságnak a különböző platformokon megjelenő médiatartalmakba.

Ezzel szöges ellentétben állnak azok a vélemények, amelyek pedig azért kárhoztatták a hatóságot, mert nem lépett fel a Cohn-Bendit- és a Lomnici-ügyekben. A szabályozásnak tehát egyfelől felróják azt, hogy korlátozza a sajtószabadságot, amikor pedig kiderül, hogy erről nincsen szó, akkor azt róják fel neki, hogy miért nem teszi ezt.
2011 nyarán egyébként az egyik most vizsgált ügyhöz hasonlóval találkozhattunk. Az egyik kereskedelmi televízió hírmagazinjában közétett, kukoricalopásról szóló riportról derült ki, hogy a szerkesztő a riport forgatása során a megszólaltatott riportalanyokat és az állítólagos tolvajokat is lefizette. A Médiatanács ebben az ügyben sem hozhatott érdemi döntést.

A valótlan, vagy a valóságot hamis színben feltüntető beszámolóknak természetesen a személyiségvédelmi eljárásokon túl szükségszerűen erkölcsi-fegyelmi következményei is vannak, de ezek érvényesítése a munkáltató vagy a megbízó feladatkörébe tartozik, és nem a Médiatanács jogköre. A médiaszolgáltatók vezetői mind a kukoricalopásos, mind pedig a Cohn-Bendit- és Lomnici-ügyekben megállapították a készítők szakmai felelősségét, és ez minden esetben munkajogi következményekkel is járt.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.