A még hatályos alkotmány szava döntött

Elutasították a Jobbik népszavazási kezdeményezését

A még hatályos alkotmány alapján utasította el a házbizottság a Jobbik népszavazási kezdeményezését az új alaptörvényhez fűződő átmeneti rendelkezésekről és az új egyházügyi törvényről, mondván, hogy népszavazást a képviselők legalább egyharmada indítványozhat.

2011.12.30 16:27MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Ezt Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke közölte a házbizottság pénteki ülése után. Érvénytelen a Jobbik kezdeményezése a jelenleg hatályos alkotmány alapján, mivel a népszavazást csak egy-egy képviselő indítványozta - tájékoztatott.
   
Bár kezdeményezésük házszabályszerű volt, a hatályos alkotmánnyal ellentétes, ezért a Jobbik tudomásul veszi a döntést, elfogadja az érvelést - mondta Vona Gábor. Az ellenzéki párt elnök-frakcióvezetője - aki az egyik népszavazási indítványt jegyezte - ugyanakkor hangsúlyozta: súlyos hibának, történelmi bűnnek tartják, hogy az ország leendő alaptörvényéről nem lesz népszavazás. Az eset másik tanulsága szerinte az, hogy "látható, micsoda káosz és ellentmondások övezik az Országgyűlés működését".
   
Novák Előd, a Jobbik országgyűlési képviselője - a másik népszavazási javaslat kezdeményezője - korábban elmondta, lelkiismereti okokból indítványozták a népszavazás kiírását, hiszen már korábban is azt mondták, hasonló súlyú ügyekben a lakosságnak kellene kimondania a végső szót.
   
A házszabály értelmében bármely képviselő élhet a megerősítő népszavazás indítványozásának lehetőséggel a parlament által már jóváhagyott, de még ki nem hirdetett előterjesztések esetében. Az alkotmány viszont úgy rendelkezik, hogy mérlegelés alapján országos népszavazást a köztársasági elnök, a kormány, az országgyűlési képviselők egyharmada vagy százezer választópolgár kezdeményezésére rendelhet el az Országgyűlés.
   
A házbizottság ülését Lázár Jánosnak, a Fidesz frakcióvezetőjének javaslatára hívták össze. A politikus ügyrendi felszólalásában azt mondta, amennyiben a Ház az átmeneti rendelkezések esetében támogatja a népszavazás kiírását, akkor az eltolja az új alaptörvény hatályba lépését, míg az egyházügyi törvény esetében a "bizniszegyházak" jövőre is több milliárd forintos támogatáshoz juthatnak. Mint mondta, a Jobbikot így "nyilvánvalóan az 1949. évi kommunista alkotmány és a bizniszegyházak támogatása mozgatta" a régi szabályok hatályban tartásakor.
   
A házbizottság tanácskozása alatt a Jobbik kétszer is szünetet kért, hogy - mint azt Vona Gábor elmondta - mérlegeljék a kialakult helyzetet. Közölte azt is, hogy a Fidesz kérte a népszavazási kezdeményezésük visszavonását.
   
A házbizottság ülése után folytatta munkáját az Országgyűlés.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.