Csak egy kis megsemmisítés

Hatalmas hentelést vitt végbe ma az Alkotmánybíróság

Megsemmisítette a büntetőeljárási törvény több rendelkezését az Alkotmánybíróság (Ab) hétfőn hozott határozatában - közölte a testület.

2011.12.19 17:08MTI

Az Ab döntése szerint az alkotmányba ütközik, valamint nemzetközi egyezményt sért az az illetékességi szabály, amelynek értelmében egyes ügyekben az a bíróság jár el, ahol az ügyész vádat emel. Alkotmányellenes továbbá a tanú adatai zárt kezelésének mérlegeléstől függő elrendelése, a 120 óráig tartó őrizet, s az, hogy az őrizet első 48 órájában a védővel való kapcsolatfelvételt jogorvoslat nélkül megtilthatják - tette hozzá.

Az Alkotmánybíróság szerint nem alkotmányos a törvénynek az a kiegészítése sem, amely a nyomozási bíró számára kötelezővé teszi, hogy nyomozástaktikai szempontokra is figyelemmel legyen az eljárásában, továbbá csak bizonyos feltételek teljesülése mellett alkotmányos a büntetőeljárásnak az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt távollétében történő lefolytatása.

Mint közölték, az Ab hétfői ülésén több indítványozó - köztük a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke, két országgyűlési képviselő és a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke - kezdeményezésére döntött a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény számos, 2011. július 13-án hatályba lépett módosító rendelkezésének az alkotmányosságáról és nemzetközi szerződésbe ütközéséről.


Az alkotmányellenesnek, illetőleg nemzetközi szerződésbe ütközőnek ítélt rendelkezéseket az Alkotmánybíróság megsemmisítette - fűzték hozzá.

A határozathoz Balogh Elemér, Bragyova András, Dienes-Oehm Egon, Holló András és Lenkovics Barnabás alkotmánybírák párhuzamos indokolást, Dienes-Oehm Egon, Holló András, Kiss László, Lévay Miklós, Pokol Béla és Szívós Mária alkotmánybírák különvéleményt fűztek. Az Alkotmánybíróság vizsgálata során figyelemmel volt az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára - áll a közleményben.

A Fidesz frakcióvezetője a büntetőeljárási törvény több rendelkezését is megsemmisítő döntésre úgy reagált, hogy sajnálja az Ab álláspontját, ahhoz ugyanakkor továbbra is ragaszkodik a kormányoldal, hogy a legfőbb ügyésznek, amíg nagyok a bíróságok ügyterhei - az Országos Bírósági Hivatal elnökével egyeztetve -, legyen mérlegelési jogköre azzal kapcsolatban, hol emel vádat. Az erről szóló módosító indítvány már a parlament asztalán van, és új alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti jogszabályban rögzíteni is fogja a Ház, így az alkotmányos alapelv lesz.

"Ez nagyon fontos annak érdekében, hogy a büntetőeljárások gyorsításának legalább ez a része megtörténjen" - mondta, hozzáfűzve: Németországban is gyakorlat, hogy a legfőbb ügyész maga határozza meg, hol emel vádat.

Lázár János hozzátette, hogy a más passzusokat érintő Ab-döntéseket részletesen elemzik majd "az igazságszolgáltatás hatékonysága szempontjából, mert az igazság mihamarabbi kiderülése mindenki számára fontos Magyarországon".

"Alkotmányos megoldásra fogunk törekedni az Ab döntését tiszteletben tartva", várhatóan szintén a tavaszi ülésszakban - jelentette ki, megjegyezve, hogy az eljárások gyorsításáról nem mondanak le.

A KDNP frakcióvezetője szerint működik a jogállam, ezt bizonyítják az Ab hétfői határozatai. Harrach Péter hozzátette: a büntetőeljárási törvényben kifogásolt intézkedések elsődleges célja az ítélkezés felgyorsítása volt, amely a polgárok jogos igénye - hangsúlyozta, példaként a Fővárosi Bíróság túlterheltségét említve.

Az LMP szerint az Ab hétfőn napvilágot látott döntéseivel "egy elég átfogó pofonsorozatot kapott ma Orbán Viktor kormánya" - mondta Schiffer András. Álláspontját részletesen kifejtve külön felhívta a figyelmet a kiemelt büntetőügyekre vonatkozó alkotmánybírósági döntésre, amelyik alkotmányellenesnek és nemzetközi szerződésbe ütközőnek minősítette azt, hogy Polt Péter legfőbb ügyész és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) élére megválasztott Handó Tünde "szabadon terelgethet ügyeket egyik bíróságról a másikra".

A Legfőbb Ügyészség sem most, sem a későbbiekben nem kívánja kommentálni az Alkotmánybíróság döntését - mondta Horányi Miklós, a Legfőbb Ügyészség szóvivője hétfőn.

Az Alkotmánybíróság döntése visszaigazolja, hogy a büntetőeljárási szabályokkal kapcsolatban jogosak voltak az alkotmánnyal és a nemzetközi szerződések megsértésével kapcsolatos aggályok - ismertette Szűcs Péter a Legfelsőbb Bíróság szóvivője hétfőn Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság elnökének álláspontját.

Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke későbbre ígért tájékoztatást az Alkotmánybíróság döntésével kapcsolatban.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.