Az MSZP és az LMP közösen tiltakozik

Könnyen betömheti a kormány az ellenzék száját

Az MSZP és az LMP is vállalhatatlannak tartja azt a házszabályt módosító javaslatot, amely lehetővé tenné, hogy a Ház - ha a kétharmados többség ezt támogatja - kivételes sürgős eljárással akár két ülésnap alatt fogadjon el előterjesztéseket.

2011.12.16 14:57MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az indítvány ellen pénteken közös sajtótájékoztatón tiltakozott az MSZP frakcióigazgatója és az LMP frakcióvezetője.
   
Tóbiás József, az MSZP frakcióvezető-helyettese azt mondta: a kormánypárti előterjesztés újabb lépés a parlamentarizmus felszámolásának útján, egyes törvényjavaslatok tárgyalása esetében ugyanis lényegében megfosztaná az ellenzéket a véleménynyilvánítás, a kritika lehetőségétől, 15 percben korlátozva a frakciók felszólalási időkeretét.
   
Szavai szerint a házszabály módosítása újabb bizonyítéka annak, hogy a Fidesz-KDNP egyeduralmat kíván megvalósítani, ezért akarja lehetővé tenni, hogy az eddig szükséges négyötödös többség helyett a kétharmad akarata is elég legyen a rohamtempójú törvényalkotáshoz.
   
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője arról beszélt, hogy a kormánytöbbség másfél év alatt bábszínházat csinált a parlamentből, és már a demokrácia látszatára sem ügyel. Kiemelte, hogy a javaslat alapján ülésszakonként hat törvényt - köztük akár alapvető jelentőségűeket - érdemi vita nélkül lehetne áterőszakolni a parlamenten.
   
"Az elmúlt két-három hét azt bizonyította, hogy a fideszes mamelukok és szavazógépek számára a parlamenti vita fölösleges teher (...) Az elmúlt hetekben a parlamenti vitákban ócska, primitív személyeskedés volt a Fidesz képviselőinek a válasza minden ellenzéki felvetésre. Ebből elég volt" - fogalmazott, hozzátéve, hogy a házszabály most tervezett módosítását az LMP casus bellinek, háborús oknak tekinti, amely kizárja a kormányoldallal történő jövőbeni parlamentáris együttműködést.
   
Schiffer András élesen bírálta a kormánypárti javaslat másik elemét is, vagyis azt, hogy az előterjesztő, valamint a témában illetékes és az alkotmányügyi bizottság a jelenlegi tartalmi korlátozások nélkül is benyújthatna zárószavazás előtt módosító javaslatot. Az LMP frakcióvezetője szerint ez a rendelkezés a jelenlegi házszabálysértő gyakorlatot törvényesíti, lehetőséget adva rá, hogy bármely lobbicsoport nyomására egy órával a zárószavazás előtt alapvető életviszonyokat írjanak át jogszabályokban.
   
Mindketten kifogásolták azt is, hogy a kormánytöbbség szavazataival az Országgyűlés felvette a pénteki napirendre az új jegybanktörvényt. Tóbiás József ezt az indítványt is vállalhatatlannak nevezte, Schiffer András pedig azt mondta, hogy a javaslat célja az utolsó még független alkotmányos intézmény, a Magyar Nemzeti Bank "letarolása".

Jobbik: az új házszabály fontos garanciális elemeket szüntet meg

A Jobbik szerint fontos garanciális elemeket szüntet meg az a házszabályt módosító javaslat, amelynek tárgyalását pénteken kezdte meg az Országgyűlés. A kormány minden bizonnyal még az idén rendkívüli jelentőségű törvényt, vagy törvényeket akar megtárgyalni és elfogadtatni már az új parlamenti szabályok szerint - jelentették ki jobbikos képviselők pénteki sajtótájékoztatójukon.

A házszabályról szóló országgyűlési határozat módosításáról szóló javaslat lehetővé tenné, hogy a Ház - ha a kétharmados többség ezt támogatja - kivételes sürgős eljárással akár két ülésnap alatt fogadjon el előterjesztéseket.
   
Staudt Gábor szerint a javaslat célja, hogy "a fideszes túlhatalmat tovább növelje."
   
Gaudi-Nagy Tamás párhuzamot vont a mostani módosítás és az 1904-es Tisza István vezette kormány által akkor beterjesztett és elfogadott házszabály-módosítás között és emlékeztetett rá, hogy az akkori kormány megbukott annak a javaslatnak a hatására.
   
Arra a kérdésre, hogy szerinte sor kerülhet-e előre hozott választásokra a jelenlegi helyzetben és ha igen akkor szükség lesz-e technikai ellenzéki koalícióra, Gaudi-Nagy Tamás úgy válaszolt: a Jobbik népszerűségi mutatói alapján ilyen koalícióra nem lenne szükség  választások esetén, hiszen olyan kicsire csökkent a Jobbik és a Fidesz népszerűsége között a különbség, hogy a bizonytalan szavazók nagy számát tekintve bármi lehetséges lenne.
   
Gyüre Csaba arról beszélt, hogy szerinte azért kell ilyen gyors ütemben, rohamléptekkel tárgyalni a házszabály-módosítást, mert a kormány minden bizonnyal még az idén rendkívüli jelentőségű törvényt, vagy törvényeket akar megtárgyalni és elfogadtatni már az új parlamenti szabályok szerint.

Lázár: meg kell adni a lehetőséget a kormánynak a gyors jogalkotásra!

A parlament előtt fekvő házszabály-módosítás célja az, hogy a kormány ülésszakonként hat alkalommal lehetőséget kapjon a gyors jogalkotásra, valamint az, hogy csökkenjen a zárószavazás előtti módosító javaslatok száma - közölte a Fidesz frakcióvezetője pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

Lázár János azt mondta: az ország és Európa gazdasági helyzetére tekintettel a mindenkori kormánynak lehetőséget kell kapnia - ülésszakonként hat alkalommal - a gyors jogalkotásra. Így ha szükséges, bizonyos kérdések törvényben rendezhetők két nap alatt a parlamentben - tette hozzá, megjegyezve, hogy az alaptörvényt és az ahhoz kapcsolódó jogszabályokat nem lehet majd ilyen menetrendben tárgyalni.
   
Szó sincs arról, hogy elmaradna a vita - mondta a frakcióvezető.
   
A házszabály-módosítás másik célja - folytatta -, hogy a zárószavazás előtti módosító indítványok rendszere visszatérjen az eredeti kerékvágásba, és csökkenjen azok száma. Azért is javasolták a házszabály felülvizsgálatát, mert az ellenzék szeptember óta folyamatosan tiltakozik a zárószavazás előtti módosító indítványok intézménye ellen - közölte, hozzáfűzve: "tudomásul vettük, hogy az ellenzéki pártok korlátozni szeretnék a többséget, különösképpen a kormányt a gyors döntések meghozatalában".
    
Lázár János és hét frakciótársa csütörtökön kezdeményezte országgyűlési határozati javaslatban a házszabály módosítását. Indítványuk alapján a kivételes sürgős eljárással két ülésnap alatt válhatna elfogadhatóvá egy előterjesztés. Az újfajta tárgyalási módhoz a parlamenti képviselők kétharmadának hozzájárulása szükséges, míg kezdeményezéséhez a képviselők egyötödének támogató aláírása kell, azzal a kikötéssel, hogy ülésszakonként legfeljebb két kivételes sürgős tárgyaláshoz lehet csatlakozni.
   
A kivételes sürgős eljárás elfogadása során az Országgyűlés a módosító javaslatok benyújtásának határidejéről, valamint a határozathozatal időpontjáról is dönt. A parlament ezt követően összevont általános és részletes vitában tárgyalja meg az előterjesztést, a frakciók ezalatt egyenként tizenöt perces, a független képviselők pedig összesen ötperces időkeretben fejthetik ki álláspontjukat. A Ház legkorábban az eljárás elrendelését követő ülésnapon szavazhat a módosító indítványokról és a teljes törvényjavaslatról.
   

A fideszes politikusok előterjesztése meghagyná a már létező gyorsított tárgyalási módot jelentő kivételes eljárást, de ennek elérhetőségét is a szavazatok kétharmadára csökkentenék a jelenlegi négyötödről.
   
A kormánypárti képviselők emellett változtatnának a zárószavazás előtti módosító javaslatok benyújtási rendjén is. A házszabály hatályos rendelkezései alapján ilyen indítványt csak azokhoz a már elfogadott módosító indítványokhoz lehet benyújtani, amelyek nincsenek összhangban az alkotmánnyal vagy más törvénnyel, illetve az előterjesztés többi rendelkezésével.
   
A határozati javaslat értelmében ugyanakkor az előterjesztő, valamint a témában illetékes és az alkotmányügyi bizottság a jelenlegi tartalmi korlátozások nélkül is benyújthatna zárószavazás előtt módosító javaslatot azzal a megszorítással, hogy az csak az egységes javaslat által érintett törvények rendelkezéseire terjedhet ki.

   

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.