Többé már nem demokratikus párt

Hogyan teszi önmagát 2014-ben leválthatatlanná a Fidesz?

Az új választási rendszer két kritériumnak mindenképpen megfelel: az első, hogy az Országgyűlés kétharmadának joga van róla törvényt alkotni, a második, hogy némi kritikával illethető, de mindenképpen demokratikus. Akkor mégis mi a baj vele? - kérdezhetik olvasóink. Hát az, hogy ez a két feltétel korántsem elég ahhoz, hogy ne tegye 2014-ben leválthatatlanná a kormánypártot. Ezért lehet, hogy a választási rendszer önmagában demokratikus, de így mégsem az.

2011.12.05 08:10sabater - ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Komoly gondban vannak azok az elemzők, akik az elmúlt húsz év relatív alkotmányos állandóságához szoktak: a Fidesz annyiban valóban beváltotta választási ígéreteit, hogy tetőtől-talpig felforgatta a magyar politikai rendszert, sőt, annak kereteit is. Ennek negatív hatásait leginkább a gazdaságban érezhettük, ahol az új (akkor sem írjuk le többet, hogy nem ortodox, illetve most utoljára) gazdaságpolitika nagyon rossz helyzetből államcsőd-közeli helyzetbe lavírozta az országot. Az új Alaptörvény 2012-től lép életbe, ennek valószínűleg a hétköznapi életünkre nem lesz hatása, de az általa megállapított sarkalatos törvényeknek igen. Ezek egyike a választási rendszer, amely négyévente tölt be fontos szerepet életünkben – akkor viszont nagyon fontosat.

Szögezzük le: az eddigi, úgynevezett vegyes választási rendszer minden kisebb anomália ellenére betöltötte azt a szerepet, amit szántak neki. A választások Magyarországon demokratikusan zajlottak, többnyire stabil koalíciós kormányok jöttek létre, nem vált hosszú időre – Csehországban vagy Belgiumban láttunk erre mostanában példát – irányítás nélkülivé az ország. Persze voltak problémák is, például az ajánlószelvény-rendszerrel, amit a nagyobb párt rendszeresen összegyűjtött ellenfelének kisebb és vállalhatatlanabb riválisai számára (így a Fidesz a Munkáspártnak, az MSZP a MIÉP-nek), hogy szavazatokat szívjon el tőle, és hogy ezekre a visszaélésekre máig alig van bizonyíték, éppen eléggé jelzi a problémát.

Ahogyan az sem előnyös, ha a migráció miatt megváltozott lakosságszámot nem követi a választókörzet területi változása, így előfordul, hogy az ország egyik körzetében mondjuk 0,7-et, a másikban 1,2-őt ér egy szavazat. És persze az egész választási rendszer átláthatatlan és bonyolult, olyannyira, hogy politológus hallgatók két félévig tanulják, és ez nem őket minősíti, bár az oktatás színvonalát azért egy picit. Ezek azonban együtt sem indokolják, hogy szükség volna egy gyökeresen új választási rendszerre, csupán az előző korrekciójára.

Ami indokolja, az a Fidesz parlamentarizmus-felfogása. A Fidesz politológusai – elsősorban Navracsics Tibor jelenlegi miniszter – sosem titkolták, hogy a Fidesz a brit típusú többségi modellhez vonzódik jobban, mint a kontinentális politikai rendszerekhez. Lehet is olyan választási rendszert csinálni, ami ennek a felfogásnak megfelel, de arról azért nehéz bárkit is meggyőzni, hogy ehhez fel kell bontani a XIII. kerületi választókörzetet, ahol történetesen mindig a szocialisták nyertek. Sajnos a Fidesz valóban azt csinálta, amit várhattunk tőle: gyártott egy olyan szisztémát, amely első ránézésre demokratikus, gyakorlatilag azonban olyan mértékben kedvez a 2011 végi Fidesznek, hogy ha most lennének a választások, az ellenzék joggal kiáltana diktatórikus törvényalkotást.

Azonban a Fidesz nem 2014 elején, hanem most adta be – igaz, még nem fogadta el – ezt a törvényjavaslatot. Azaz minden kritika ellenére az ellenzéki pártoknak van rá idejük felkészülni. Hogy ez rendkívül kedvezőtlen helyzetbe hozza őket, egy dolog, de ha még Mesterházy Attila is azt mondja, hogy „amíg titkosan lehet szavazni Magyarországon, addig a Fidesz leváltható”, akkor valószínűleg az úgy is van, és nyilván nem Mesterházy szaktekintélye, hanem sokkal inkább pozíciója miatt.

Ettől még nem szabad elbagatellizálni a választási rendszer reformját. A Fidesz saját magára szabta azt, ezzel végérvényesen kiírva magát a demokratikus pártok sorából. A választási rendszer átszabása olyan Rubicon, amelyet, némi képzavarral élve, kizárólag konszenzussal lehet átlépni. Nem véletlen, hogy a focipályán sem az esélyesebb csapat edzője, hanem egy külön erre a szerepre kijelölt személy bíráskodik. Bunda persze így is előfordul, de legalább nincsen előre kódolva a rendszerben.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.