Önálló képviselői indítvány
199 fős parlament? Lázár János benyújtotta
A jelenleginél lényegesen kisebb létszámú, 199 fős parlamentet, egyfordulós választási rendszert tartalmaz és átszabja az egyéni választókerületek határát az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat, amelyet Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője vasárnap este önálló képviselői indítványként nyújtott be az Országgyűlésnek.
2011.11.20 19:56MTIA parlament honlapján megtalálható javaslat szerint a jövőben 106 országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben, 93-at országos listán választanak a szavazók.
Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós lesz, amelynek során a magyarországi lakóhellyel rendelkező választók egy egyéni választókerületi jelöltre és egy pártlistára szavazhatnak, a magyarországi lakóhellyel rendelkező, névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplők egy egyéni választókerületi jelöltre és nemzetiségi listára, ennek hiányában egy pártlistára voksolhatnak.
A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választásra jogosultak, vagyis a határon túli magyarok egy pártlistára szavazhatnak majd. A javaslat az Alkotmánybíróság 2005. évi határozatának megfelelően úgy rendelkezik, hogy az egyéni választókerületek ne lépjék át a megyehatárokat, a főváros határát, összefüggő területet alkossanak és a választásra jogosultak száma megközelítőleg azonos legyen. Az eltérés mértéke kizárólag abban az esetben lehet több 15 százaléknál, ha - például a migráció következtében - az eltérés objektív okok miatt már nem tartható. A javaslat akkor teszi kötelezővé az Országgyűlés számára a választókerületek határainak megváltoztatását, ha az eltérés meghaladja a 20 százalékot. A benyújtott javaslat a fővárosban 18, Pest megyében 12 egyéni választókerületet hoz létre.
A többi megyében a választók létszámával arányosan 2 és 7 közötti lesz az egyéni választókerületek száma. Tekintettel a választókerületek területének, ezáltal az egy választókerületre eső választópolgárok számának növekedésére, a jelöléshez legalább ezerötszáz, az adott egyéni választókerület névjegyzékében szereplő választópolgár ajánlása szükséges - áll a javaslat indoklásában.
Minden választó csak egy jelöltet támogathat ajánlásával, és kizárólag a lakóhelye szerinti egyéni választókerület jelöltjét.
Az egyfordulós választások során mandátumot az a jelölt szerez, aki a legtöbb érvényes voksot kapja, függetlenül a választáson megjelentek számától. Az országos listán megszerezhető mandátumok száma a javaslat szerint 93 lesz. Országos lista kétféleképpen állítható: pártlistaként vagy nemzetiségi listaként. Pártlistát az a párt állíthat, amely - legalább kilenc megyében és Budapesten - legalább huszonhét egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. Két vagy több párt közös egyéni választókerületi jelöltállításuk alapján - kizárólag ugyanazon pártok részvételével - közös pártlistát is állíthat.
Egy párt kizárólag egy - önálló vagy közös - pártlista állításában vehet részt.
A javaslat rögzíti, hogy pártlistán legfeljebb háromszor annyi jelölt szerepelhet, mint az országos listán megszerezhető mandátumok száma. A pártlistán való mandátumszerzés feltétele, hogy az megszerezze a pártlistákra és a nemzetiségi listákra országosan leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát.
Közös pártlistáknál a feltétel a szavazatok legalább 10 százaléka, kettőnél több, legalább három párt által állított közös lista állítása esetén 15 százalék megszerzése. A javaslat szerint megmarad a töredékszavazatok rendszere. Országos nemzetiségi önkormányzat csakis nemzetiségi listát állíthat, amelynek állításához a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választók legalább egy százalékának ajánlása, de legfeljebb ezerötszáz ajánlás szükséges. A nemzetiségi listán a névjegyzékben az adott nemzetiség választópolgáraként szereplő választópolgár lehet jelölt. Az indoklás szerint ez kizárja annak lehetőségét, hogy egy személy nemzetiségi és pártlistán egyszerre legyen jelölt.
A nemzetiségek számára a javaslat kedvezményes mandátumszerzési lehetőséget biztosít, a nemzetiségi listás mandátumszerzésük esetleges elmaradása esetében pedig bevezeti a nemzetiség szószóló jogintézményét, amely biztosítja számukra az Országgyűlés munkájában való részvételt.
A nemzetiségi szószóló a nemzetiségi listán első helyen szereplő jelölt lesz. Az új törvény a javaslat szerint 2012. január 1-jén lép hatályba.
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
ma.hu legfrissebb hírei:
- 22:55 Meteorológia: immár több mint egy évtizede hóínség jellemzi Budapest éghajlatát
- 20:53 Agrometeorológia: kiadós csapadék segíti a friss vetést
- 16:31 Megakadályozták egy ortodox püspök húsvéti zarándoklatát Moldovában
- 14:27 Betiltották Virginia állam zászlaját a római istennő fedetlen melle miatt
- 12:22 Elismerné a Krím félszigetet Oroszország részeként az USA - Bloomberg
- 10:49 Elkészült a TAL vezeték bővítése, Csehországnak nincs szüksége orosz kőolajra
- 8:37 Szívműtéten esett át Nyilasi Tibor
top fórum témák:
- Tanár Úr gyere, mindjárt lesz Lillád!2022.05.10 21:11
- AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ2022.05.10 21:07
- JólVanna2022.05.10 20:31
- Porvihar2022.03.29 16:11
- Mit szólsz? Ide minden baromságot...2022.03.29 16:06