Változhat a bírák esetében a címpótlék-adományozás

Igazságszolgáltatási reform: új kerületi bíróság, új státuszok és béremelés

Elkészült a kormányoldal által javasolt igazságszolgáltatási reform "második" része: ennek nyomán létrejöhet egy új kerületi bíróság a fővárosban, emelkedhet a bírósági ügyintézői, a bírósági titkári és az ügyészi státuszok száma, változhat a bírák esetében az úgynevezett címpótlék adományozása, az ügyészek pedig bérfelzárkóztatásban részesülnének.

2011.11.02 14:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Mindezt a Fidesz elnöksége által az igazságügyi reform koncepcionális kereteinek kidolgozásával megbízott Áder János fideszes európai parlamenti (EP) képviselő jelentette be a Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszterrel és Lázár János Fidesz-frakcióvezetővel közös szerdai budapesti sajtótájékoztatón.

Áder János a részletekről kifejtette: a legnagyobb ügyhátralékkal küzdő központi igazságszolgáltatási régió, vagyis Budapest és Pest megye problémáját orvosolnák azzal, hogy létrejönne egy új kerületi bíróság - amely a X., a XIV., a XVI. és a XVII. kerületet érintően lenne illetékes - a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) tehermentesítése érdekében, ez ugyanis mintegy 25 százalékos tehercsökkenést jelentene a PKKB-n.     Hozzátette, meg kell oldani azt is, hogy jelenleg "méltatlan körülmények között" dolgoznak a bírák a Pest megyei bíróságon, ezért az a döntés született, hogy a kormány támogatni fogja a bíróság épületének felújítását, vagy egy új épületbe költöztetését.    

A politikus közölte továbbá: a bírákat sújtó adminisztratív terhek csökkentése érdekében 2012-től 200-zal nő a bírósági ügyintézők száma, 180-nal pedig a bírósági titkároké. Ezzel párhuzamosan létesítenek húsz új ügyészi státuszt is. Megjegyezte azt is, hogy a költségvetés feladata lesz a mozgó bírói státuszhoz szükséges pótlék biztosítása.    

A bírák "megbecsülésének" javítása érdekében azt javasolják - folytatta Áder János -, hogy a címpótlék adományozása, ami eddig is lehetőség volt, váljon gyakoribbá, húsz év szolgálati idő után pedig járjon automatikusan. Ennek az a célja - mint mondta -, hogy például azoknak is legyen lehetőségük magasabb jövedelemre szert tenniük, akik hosszú éveken keresztül, akár pályájuk végéig is helyi bíróságon dolgoznak. Ugyanez megvalósul majd az ügyészek esetében is.

A bírák 13. havi fizetése megszűnik, de úgy, hogy "alapbéresítik" azt, vagyis nem egy összegben, hanem 12 hónapra lebontva kapják majd meg. Az ügyészek esetében bérfelzárkóztatást javasol az EP-képviselő: a cél az, hogy az ügyészi bérek érjék el az azonos szinten dolgozó, azonos szolgálati idővel rendelkező bírák illetményét - ismertette, közölve: mindez az igazságügyi reform második állomása a beterjesztett törvényeket követően. A harmadik állomásnak a még hatékonyabb és gyorsabb ítélkezés érdekében az eljárási törvények módosítását nevezte meg, amely azonban lehetséges, hogy átcsúszik 2012-re.

Áder János javaslatait a már a Ház előtt fekvő négy törvényjavaslathoz - amelyek között kettő a bíróságról, kettő pedig az ügyészségről szól -, valamint a költségvetési törvényjavaslathoz nyújtják majd be módosító indítványok formájában - közölte Lázár János.    

A sajtótájékoztatón Navracsics Tibor arról beszélt, hogy az igazságügyi reform keretéül szolgáló négy törvényjavaslat megalkotásánál a fő szempont a bíróságok és az ügyészségek függetlenségének megőrzése, valamint az igazságszolgáltatás hatékonnyá tétele volt, ugyanis az sok esetben olyan lassan működik, hogy az már a jogállamba vetett hitet, a hétköznapi élet biztonságát fenyegeti. Az alapvető cél ezért a tiszta viszonyok megteremtése az intézményi hierarchiában, valamint olyan személyzeti politika kialakítása, hogy az igazságszolgáltatásban dolgozók - anyagilag is - érdekeltek legyenek abban, hogy a rendszerben maradjanak - mondta a miniszterelnök-helyettes, tárcavezető.    

Arra a kérdésre, hogy van-e olyan poszt, amelyet elvállalna az új igazságügyi rendszerben, Áder János válaszában emlékeztetett: a benyújtott törvényjavaslat egyértelműen rendelkezik arról, hogy az új Országos Bírói Hivatal (OBH) elnöke csak a bírák közül kerülhet ki, csakúgy, mint a Kúria elnöke. Minden, ami a személyét érinti ezzel kapcsolatban - mondta -, az találgatás, pletyka, és felesleges cáfolni. Lázár János tréfálkozó közbevetésére, miszerint "módosító indítványokat szoktunk benyújtani", Áder János leszögezte: ilyen módosító indítvány nem készült és nem is fog.    

Arra a kérdésre, hogy maradhat-e a Kúria - jelenlegi nevén Legfelsőbb Bíróság - elnöke Baka András, Lázár János azt válaszolta: a köztársasági elnök a jelöléskor mérlegelni fog minden szempontot.    

Baka Andrásnak a majdani OBH-elnök szerinte túl erős jogosítványait bíráló szavaira Áder János újságírói felvetésre úgy reagált: azért furcsállja Baka András szavait, mert nem történik más, mint hogy különválasztják azt, ami eddig az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnökénél egy kézben volt.

"Ha Baka András kritikával illeti ezt az új tisztséget és az ehhez tartozó hatásköröket, akkor lényegében kritikával illeti a saját, most még hatályos jogosítványait is", hiszen ma egyben ő az OIT elnöke is - mondta a fideszes EP-képviselő.     

MSZP: alkotmánysértő az igazságügyi reform

Az MSZP szerint alkotmányos alapelvek sérülhetnek, ha megvalósul a kormány igazságügyi reformtervezete.

Ipkovich György, az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának szocialista tagja szerdai sajtótájékoztatóján, az igazságszolgáltatási  reformmal kapcsolatos kormányzati bejelentésekre reagálva azt mondta: a bírói szervezet átalakítása a bírói önkormányzatiság felszámolását hozhatja.    

A bíróságok és az ügyészségek munkáját és szervezetét átalakító négy törvényjavaslat bírálata során a képviselő azt mondta: az Országos Igazságszolgáltatási Tanács megszüntetése, és az Országos Bírói Hivatal (OBH) felállítása - amelynek elnökét a parlament nevezi ki kétharmados többséggel - lehetőséget ad a bíróság munkájának befolyásolására.    

A politikus kifogásolta, hogy minden döntési jogosultságot OBH elnöke kap, és a mellett működő Országos Bírói Tanács súlytalan szervezet lesz, amely kizárólag véleményező és tanácsadó szerephez jut.    

Elmondta azt is: az ügyészség átalakítása is azt eredményezheti, hogy a politika rátelepszik a szervezetre, amely bizonyos helyzetekben önálló életre kelhet.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.