Sólyom visszadobta

Az államfő nem írta alá az egészségbiztosítási törvényt

Nem írta alá a köztársasági elnök az egészségbiztosítási pénzárakról szóló törvényt, amit megfontolásra visszaküldött az Országgyűlésnek. Sólyom László ezt csütörtöki sajtótájékoztatóján jelentette be.

2007.12.27 13:22MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

"A törvénnyel nem értek egyet, nem írom alá, nem hirdetem ki" - jelentette be döntését az államfő. Indoklásként hozzátette, hogy az egészségügyi ellátás átalakítását ő is szükségesnek tartja éppen úgy, mint a nyugdíjrendszerét. Az átalakításnak azzal a módjával szemben viszont, amelyet az egészségbiztosítási törvénynél alkalmaztak súlyos kifogásai vannak.

Hozzátette: a társadalombiztosítás átalakítása véleménye szerint csak bizonyos társadalmi és politikai feltételek teljesülése esetén lehet eredményes. Mint mondta semmilyen nagy reformot nem lehet sikerre vinni a terhet viselő állampolgárok bizalma nélkül. Sólyom László azt is kockázatosnak nevezte, ha az ilyen horderejű átalakítások parlamenti ciklusokhoz igazodnak, mert véleménye szerint legalább a reform irányában és alapjaiban megegyezésre kell jutniuk a politikai erőknek. "Ebben mind a kormánynak, mind az ellenzéknek felelőssége van" - mondta az államfő.

A siker eléréséhez szükségesnek tartja az orvosok és az egészségügyben dolgozók többségének támogatását is, de legalább azt, hogy a változásokat elfogadják. Sólyom László véleménye szerint ezek a feltételek eddig nem teljesültek, de kifogásolta a törvény több lényeges tartalmi elemét és meghozatalának módját is. Megjegyezte, hogy a készülő törvény esetében szakmai szervezetek nem, vagy csak megkésve kaptak tájékoztatást annak szövegéről, és nem állt elég idő a rendelkezésükre annak véleményezésére.

Hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat a politikai háttéralkuk során "folyamatosan és lényegesen változott a legutolsó pillanatig". Éppen ezért nem értett egyet azzal, hogy a társadalom életét alapvetően és hosszú távon meghatározó törvény ilyen eljárásban szülessen meg. Véleménye szerint a törvény jövendő hatását bizonytalanná és kockázatossá teszi, hogy nem készült hozzá valódi hatástanulmány. Mint mondta, sem a számítások, sem használható külföldi tapasztalatok nem támasztják alá, hogy ez a modell eredményes legyen. Sólyom László felhívta a figyelmet arra, hogy: "így ez egy veszélyes kísérlet, amelynek mindannyian - választási lehetőség nélkül - kényszerű kísérleti alanyai lennénk".

Kifogásolta, hogy hiányoznak azok a számítások, amelyek megmutatnák, hogy mennyi pénzt jutna a hatékonyság és az ellátási színvonal javítására. Sólyom László azt is problémásnak érezte, hogy miközben a törvény egyetlen lépésben hajtaná végre a változásokat, nem készült el a rendszer működését biztosító végrehajtási szabályok szövege. Hozzátette, hogy a rendszer lényegét adó rendelkezések is hiányoznak a törvényből.

A köztársasági elnök külföldi tapasztalatokra hivatkozva kijelentette, hogy a biztosítót addig válogatnak az egészséges és a drágán gyógyítható biztosítottak között, amíg az gazdaságilag kifizetődő. Megemlítette, hogy az országos kockázatközösség szabályozása hiányos. Kifejtette, hogy a verseny és a magántőke bevonása a társadalombiztosításba alkotmányosan lehetséges, és az adott körülmények között eredményre is vezethet, de a külföldön egyedül hatékonynak bizonyult árversenyt a törvény kizárja.

"Mindezek alapján kértem az Országgyűlést, hogy orvosolja a jogalkotási eljárás súlyos hiányosságait (...), másrészt kértem az Országgyűlést, hogy fontolja meg tartalmi kifogásaimat is, különösen a garanciák hiányát, a törvény befejezetlen voltát, a verseny korlátozottságát és a mindebből, valamint a hatásvizsgálat hiányából fakadó bizonytalanságot és túlzott kockázatot" - mondta az államfő. Hozzátette: egy ilyen nagy reform támogatás és bizalom nélkül nem lehet eredményes.

Az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt december 17-én fogadta el a parlament. A jogszabály szerint az állam 2008. január elsejével 22 egészségbiztosítási pénztárat alapítana zártkörű részvénytársasági formában, részvényeik 49 százalékára pályázhatnak magánbefektetők.

Sólyom és a törvények

Az államfő 2005. augusztus 5-i beiktatása óta több esetben küldött vissza törvényt az Országgyűlésnek az elé aláírásra előterjesztett törvények ügyében.

2005. december 30. - Sólyom László köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek az állam tulajdonában álló ingatlanokon pártok számára biztosított ingyenes ingatlanhasználat megszüntetéséről szóló, december 13-án elfogadott törvényt, mert az nem biztosítja a pártok esélyegyenlőségét. - 2006 februárjában a szocialista Molnár Gyula visszavonta az államfő által visszaküldött javaslatát az állami ingatlanokon pártok számára biztosított ingyenes használat megszüntetéséről.

2006. március 2. - Sólyom László megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek az egyes, esélyegyenlőségi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényt. A jogszabály módosítja a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényt, s a középületek akadálymentesítésére vonatkozóan új határidőket állapított meg, de az államfő ezt túl távolinak tartotta az önkormányzati épületek esetében. - 2007. március 19-én az Országgyűlés elfogadta a módosító javaslatokat.

2006. augusztus 2. - Sólyom László megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényt. A törvény számos hiányosságban szenved, aminek oka részben az, hogy az Országgyűlés kétharmados többséget igénylő rendelkezéseket nem fogadta el, ezért az új rendelkezések nagy része csak az ügyészekre vonatkozna. A törvény elfogadása során több szavazástechnikai hiba is történt, aminek következtében a jogszabályból hiányzik például a hatálybaléptető rendelkezés, így a törvény teljes egészében alkalmazhatatlan. Közvetlen és ellentmondásos módon minősítette az Országgyűlés a szavazás során kétharmadosnak, vagy egyszerűen többséget igénylőnek az egyes rendelkezéseket. - 2006. október 30-án az Országgyűlés elfogadta a törvények módosítását, bár volt olyan módosító javaslat, ami nem kapta meg a kétharmados többséget.

2006. november 29. - Sólyom László az Országgyűlésnek visszaküldte az Egyesült Államokba utazók adatai kezelését érintő jogszabállyal kapcsolatos törvényt. Decemberben a képviselők elfogadták a megállapodás kihirdetéséről szóló törvényről, amely úgy módosult, hogy csak az utazó tájékoztatása után adhatók ki az utas-nyilvántartási adatok az Egyesült Államoknak.

2007. július 3. - Sólyom László megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvényt, mert a parlament olyan módosító indítványokat is elfogadott, amelyeket az érintett települések nem kezdeményeztek. A törvény szerint egy másik kistérségbe való átsorolását csak a település kezdeményezheti. A módosított változatot a képviselők szeptemberben elfogadták.

2007. július 3. - Sólyom László megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek az állami vagyonról szóló törvényt. Az államfő azt kifogásolta, hogy a törvény által létrehozott, az állami vagyon feletti tulajdonosi jogokat gyakorló Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács olyan hatáskörök gyakorlására kapna felhatalmazást, amelyek a mindenkori kormány felelősségi körének lényegéhez tartoznak. A szeptemberben elfogadott módosított változat szerint a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elnökét, a korábbi változattal szemben, nem a miniszterelnök, hanem a köztársasági elnök nevezi ki.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.