Második rész

Hogyan lett Orbánból is Gyurcsány? - folytatás

A Fidesz szépen lassan mindent megcsinál, amit ellenzékben, 2006 és 2010 között hevesen támadott. Persze a józanabbak számára az ellenzéki Fidesszel a legnagyobb probléma éppen az volt, hogy nem kínált alternatívát, csak egy maximális hangerőre állított Szijjártó Péterként üvöltötte, hogy "nincs szükség megszorításra.

2011.09.26 08:21sabater - ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Hát most önmaga bizonyítja be, hogy megszorításra néha szükség van, az emberek jóléte nem pusztán szándék kérdése – hát még, ha a szándék is hiányzik! – és ezek az igazságok akkor is azok maradnak, ha Orbán gyáva beismerni őket. Második rész..

Előző cikkünket ott hagytuk abba, hogy az augusztusi 0%-os gazdasági növekedés láttán a kormány változtatásra szánta el magát. Mindez szükséges is volt, hiszen érdemi állami kiadáscsökkentés vagy bevételnövelés nélkül tarthatatlanná vált a 2,5%-os költségvetési hiánycél. Márpedig ez utóbbit a kormány vállalta az Európai Uniónak írt konvergenciaprogramjában. A változtatások iránya azonban legalább annyira megszokott az elmúlt nyolc évhez képest, mint amennyire szokatlan volt a Matolcsy-féle gazdaságpolitika – egészen 2011 szeptemberéig.

Ekkor ugyanis az Orbán-Matolcsy tengely egy olyan csomaggal állt elő, amely a politikát aktívan követők körében visszaidézhetett bizonyos emlékeket, pont a Fidesz által sokat kárhoztatott „elmúlt nyolc évből”. A szavazófülkékben lezajlott forradalom vívmánya tehát az lett, hogy a 2012-es költségvetés – ami, ha az alkotmányozást nem számítjuk, minden egyes politikai év legfontosabb törvénye – lényegében semmiben sem különbözik attól, amit a szocialistáktól megszoktunk. A gazdaságpolitika visszatért az MSZP-s „megszorítós” útra, egyetlen különbséggel: ehhez egészen biztosan semmi szükség nem volt a demokratikus intézményrendszer szétverésére és elfoglalására.

Hiába tagadja ugyanis a kormány egyre reménytelenebbül, ez igenis megszorítás, ráadásul abból a fajtából, ahol a kapkodás árát is „az emberek fizetik meg” – ha már a Fidesz kommunikációjánál tartunk, igazán használhatunk egy ilyen demagóg szófordulatot. Az adó- és járulékemeléssel ugyanis kevesebb pénz marad az emberek zsebében, amelyen az áfaemelés miatt kevesebbet tudnak fogyasztani. Nem bonyolódnánk komoly közgazdasági okfejtésbe ennek kapcsán, de ha a Matolcsy-féle politika éppen a fogyasztás felpörgetésére irányult (ahogyan maga a miniszter mondta), akkor a kormány meglehetősen rossz úton jár; ha pedig erről már letettek, joggal merül fel a kérdés, hogy miért hívják a gazdasági minisztert továbbra is Matolcsy Györgynek.

Orbán egyetlen igazán konkrét ígérete a választások előtt az volt, hogy nem lesznek megszorítások. "Nem lesznek az embereket kedvezőtlenül érintő megszorítások!" – mondta a miniszterelnök 2010 szeptemberében, a közszolgálati televízió Az este című műsorában. „A gazdasági növekedés kulcskérdései a közeljövőben nem a további elhibázott megszorításokban, hanem a beruházások, a vállalkozások számára kedvező gazdasági környezet megteremtésében, az új munkahelyek létrehozásának segítésében és a modern gazdaság igényeinek megfelelő oktatás kialakításában lesznek.” – ez pedig már a Fidesz választási programjából egy részlet. Az persze nem világos, hogy kedvező gazdasági környezet megteremtésén a gazdaságfejlesztést jegyző Járai Zsigmond az államosítást, a jogszabályi környezet állandó változását, az adóemeléseket, az áfa-emelést vagy a gazdaságpolitikai egyeztetések teljes ignorálását értette-e.

Szeptember közepe tehát az az időpont, amikor részben tehát az bizonyosodott be, hogy az Orbán-kormány nemcsak felkészületlen volt a kormányzásra (ami önmagában elég nagy bűn), de az is, hogy Orbán Viktor semmivel sem tud többet elődeinél. Nem feltétlenül a megszorító politika visszatérésével van probléma, bár rendkívül irritáló, ahogy a kormányszóvivő és a gazdasági miniszter tandemben bizonygatják, hogy az áfaemelés nem megszorítás. Hiszen tudjuk, kiadáscsökkentésre néha szükség van – hiába állítja az ellenkezőjét 2002 óta a Fidesz. A szeptemberi Orbán-féle megszorító csomaggal a Fidesz azt bizonyítja be, mekkorát hazudott.
 
A fő gond az, hogy továbbra sem látszik, miben fog különbözni ez a kormányzás a demokratikus intézmények felszámolásán túl attól, amit a szocialisták nyolc évében megszoktunk. A megszorítást visszafogott fogyasztás követi, ami kevesebb munkahelyet és állami bevételt jelent, így nehezen lesz tartható a költségvetés, ez pedig újabb megszorításokat hozhat. Ezt akár a végtelenségig lehet csinálni. A kör akkor szakad meg, ha csoda történik (ez elmaradt), vagy ha az állam végre rászánja magát egy érdemi kiascsökkentésre, úgymond reformokra, bármennyire is ódzkodik ettől a szótól Gyurcsány óta érthető módon mindenki, aki kormányzati szerepbe lép.

Gyurcsány legnagyobb hibája nem az őszödi beszéd, a hazugság beismerése volt, még csak nem is maga a hazugság. Hanem az, hogy képtelen volt kormányozni. Programok, szólamok, politikai és gazdaságpolitikai irányok úgy váltották egymást, mintha bizony mindegy lenne, merre tart az ország. Orbán Viktor egyelőre ebben tökéletesen követi elődjét – holott nincs ember, aki Orbánnál jobban tudná, hogy az ilyen politika mekkora bukáshoz vezet.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.