Orbán csinál mártírt belőle

Gyurcsány-ügy: jogos felelősségrevonás vagy koncepciós per?

A parlament a mentelmi jog kapcsán akkor szavaz etikusan, ha köztörvényes esetekben kiadja a képviselőt a bíróságnak. A mentelmi jog arra való, hogy minden alapot nélkülöző, kizárólag a képviselő vegzálását szolgáló feljelentésekkel ne lehessen megbénítani egy pártot vagy az egész törvényhozást. Gyurcsány Ferenc és Sukoró ügye minden, csak nem ilyen.

2011.09.14 08:08sabater - ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Fidesz azonban mégsem tudta elkerülni annak megalapozott gyanúját, hogy koncepciós pert folytat Gyurcsány ellen, és ezt Orbán kizárólag magának köszönheti. Ő csinálhat mártírt korábbi nagy ellenfeléből.

A magyar rendszerváltást követő békeidőkben létezett egy közmegegyezés a mentelmi jog kapcsán a mindenkori kormánypárti és ellenzéki képviselők között. Ennek az a lényege, hogy köztörvényes esetben felfüggesztik a mentelmi jogát egy képviselőnek, ha ezt kéri az ügyészség, de akkor nem, ha egy képviselőt a munkájában akarják hátráltatni túlzottan önérzetes választópolgárok. Tehát gyilkolni, lopni, csalni nem szabad, de például a becsületsértés bűncselekménye a legritkábban vonatkozott hivatalban lévő képviselőre: a politikus ugyanis csak munkáját végzi abban az esetben, ha véleményt nyilvánít valakiről vagy valamiről.

A mentelmi jog célja alapvetően az, hogy megvédje a politikusokat az ellenfelek vegzálásától, hogy ne lehessen a törvényhozás munkáját mondvacsinált perekkel megbénítani és ellehetetleníteni. Amíg a mentelmi jogot így használják, addig ez igenis egy hasznos és értelmes intézkedés, amikor köztörvényes bűncselekmények (fenyegetéstől az ittas vezetésen át a hivatali visszaélésig) elkendőzésére, akkor viszont kifejezetten haszontalan. Utóbbira jó példa a jobbikos Zagyva György Gyula, aki – miután pártja kezdeményezte a mentelmi jog eltörlését – a mentelmi jog mögé bújt, amikor meg akarta zavarni a Sziget Fesztivált, és a rendőrök előállították. Igazán elvszerű, felelős magatartás.

De vissza Gyurcsány Ferenchez: a volt kormányfő ügye abszolút nem az a kategória, amikor a mentelmi jog mögé kellene bújni. A sukorói telekcsere milliárdos összegben károsíthatta meg a magyar államot, az üzlet körüli ügyekről oknyomozó cikkek tömkelege született, az ügyészség gyanúja meglehetősen alátámasztottnak tekinthető. Elméletben egyszerű az ügy, mint Kiszel Tünde: a parlament kiadja Gyurcsány Ferenc mentelmi jogát. Ha a bíróság bűnösnek találja, megy a börtönbe, ha nem, akkor politikailag megerősödve, az ártatlanságát hivatalosan is igazoló papírral térhet vissza a politika porondjára.

A gyakorlatban azonban mindez nem így néz ki. A Fidesz lassan másfél éve folytat politikai hajtóvadászatot MSZP-s politikusok ellen – sőt, nagyjából minden, nem-jobboldalinak vélt szervezet ellen elszámoltatás címen. Papcsák Ferenc, majd Budai Gyula látószögébe kerültek filozófusoktól kezdve elég sokan, csak nagy halak nem. Emlékeztetőül: a nagyobb horderejű korrupciós ügyekben még a Bajnai-kormány idején indult eljárás, nem mellesleg ilyen Sukoró is. A Fidesz azonban az eredmények elmaradása ellenére is folyamatosan hangoztatta az elszámoltatás folytatását, olyan MSZP-ellenes harci retorikával élve, ami a politikai ellentéteken kívül már-már személyes gyűlöletet tükröz (ez persze sok esetben fordítva is igaz).

Ugyanakkor ez a harci retorika megspékelve azzal, hogy a Fidesz kétharmados többségével elfogalta az Alkotmánybíróságot, Orbánhoz végletekig hűséges legfőbb ügyészt nevezett ki Polt Péter személyében (ő kérte egyébként Gyurcsány mentelmi jogának felfüggesztését), legalábbis azt a látszatot kelti, hogy a Fidesz vadászik Gyurcsányra, és minden eszközt felhasznál ennek érdekében. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy az igazságszolgáltatás többször belengetett reformjával milyen politikai nyomást gyakorol a kormány minden igazságügyi alkalmazottra, bíróktól az ügyészeken át.

Ha a Fidesz csak egy kicsivel visszafogottabb lett volna a kétharmados hatalomgyakorlás tekintetében, most senki sem beszélhetne koncepciós perről. Ha a Fidesz nem foglalta volna el az összes független intézményt, vagy megpróbált volna legalább a párthoz személyesen nem kötődő személyeket kinevezni ezek élére, szintén nem lehetne politikailag motivált eljárásról beszélni. Ha Orbán nem folytatta volna az eredménytelenség ellenére is az elszámoltatásról szóló, rendkívül agresszív kommunikációt, Gyurcsány nem vádolhatná hitelesen a Fideszt azzal, hogy a mentelmi jog kiadásával a jobboldal célja nem az igazság kiderítése, hanem a volt kormányfő elleni politikai bosszú.

Azonban a Fidesz minden volt, csak nem visszafogott. És ezzel elérte, hogy milliárdos visszaélés helyett politikai bosszúállásról szól a közbeszéd. Gyurcsány a szorult helyzet ellenére – vagy éppen azért – megtáltosodott, és évek óta legjobb beszédét tartotta a parlamentben szeptember 12-én. Gyurcsány Ferencből így Orbán Viktor csinálhat igazi mártírt.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.