Megnyugodhatnak a devizahitelesek?

Jövő héten végtörleszt a Ház

Szerdán a kormány a jövő héten a parlament tárgyal a devizahitelesek adósságának végtörlesztéséről, miközben jogi bizonytalanságok övezik a tervet.

2011.09.13 17:46MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője kedden közölte, amint a Ház elé kerül a javaslat, az ellenzéken múlik, hogy azt egy vagy két hét alatt, vagy adott esetben egy nap alatt fogadja el az Országgyűlés. A devizahitelek rögzített árfolyamon való egyösszegű végtörlesztése jogi aggodalmakat váltott ki a magyar bankszektor jelentős szereplőinek anyabankjainál Ausztriában. Ezt az aggodalmat tolmácsolta Werner Faymann kancellár az osztrák médiában és Michael Spindelegger alkancellár már hétfőn Brüsszelben Martonyi János külügyminiszternek.

Spindelegger azon a véleményen van, hogy az Európai Bizottságnak kell megvizsgálnia, az Európai Bíróságnál el lehet-e érni egy, részben külföldi bankok kárára való adósságelengedési előírással szemben ideiglenes biztosítási intézkedést, vagyis átmeneti tilalmat. Az Európai Bizottságnak első ránézésre aggodalmai vannak azzal kapcsolatban, hogy a terv a devizahitelek egyösszegű, a mostani piacinál alacsonyabb árfolyamú törlesztésének elfogadására kötelezné a bankokat - mondta az EB egyik szóvivője. Amadeu Altafaj Tardio úgy vélte: miközben egy ilyen intézkedés valóban csökkentheti a háztartások válságnak való kitettségét, negatív hatása lehet a bankrendszerre.

A gazdaságra is negatívan hathat, ha a bankok szigorúbb hitelpolitikára kényszerülnek, ami tágabb vonatkozásban befolyással lehet a befektetési környezet alakulására - tette hozzá. Az elemzőknél vegyes fogadtatásra talált a kormány akcióterve.

Frank Gill, a Standard & Poor's (S&P) európai szuverénadósság-kockázati besorolásokért felelős igazgatója a Bloomberg üzleti hírügynökségnek adott interjúban azt hangoztatta, hogy negatív irányba ható kockázatai vannak a devizahitelek rögzített árfolyamon történő, egyösszegű törlesztését lehetővé tevő kormányzati terveknek, amelyek veszélyeztetik a hitelezést, a gazdasági növekedést és a közpénzügyeket. A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének szakértői szerint, ha az elképzelést "jól megtervezett" módon hajtják végre, úgy, hogy ne károsodjon a bankrendszer és ne álljon le a hitelezés, az hosszú távon "nagyon pozitív" fejleménynek bizonyulhat, mivel erősödne a jegybanki pénzügypolitika hatékonysága, és csökkennének a törlesztési bizonytalanságok, ami a fogyasztást élénkítené.

A GS elemzői szerint azonban rövid távon negatív hatás valószínű a forintra, mivel a bankoknak kell átvenniük a háztartások devizakitettségét, és így várhatóan növekszik a bankok devizakereslete.

A Barclays Capital befektetési bankcsoport londoni elemzőinek értékelése szerint "nehéz bármiféle pozitívumot látni abban", hogy a kormány magánjogi ingatlanhitel-szerződésekbe avatkozik be. A ház szerint valószínű, hogy a külföldi tulajdonú bankok tovább csökkentik magyarországi kitettségüket. A megszólaló ellenzéki politikusok is kritikával illették a devizahitelek végtörlesztésére vonatkozó tervet.

"Az a javaslat, amely egyszerre dönti be a forint árfolyamát, rántja le a budapesti értéktőzsdét és vágja haza a két magyarnak mondott bankot, az OTP-t és az FHB-t, és amelyről ráadásul a jogszerűségét megkérdőjelező szakértői vélemények váltak ismertté, valószínűleg nem jó" - fogalmazott Józsa István.

A szocialista képviselő rendkívül kockázatosnak nevezte, hogy a javaslat megismerése után többen a banki hitelezés szűkítését vetítették előre. Az LMP nyílt levélben kérte szavai pontosítására a miniszterelnököt, mert értetlenül áll Orbán Viktor azon hétfői kijelentése előtt, hogy "a külföldi tulajdonú bankok mögött ott állnak az anyabankjaik, az OTP és az FHB mögött pedig ott áll a magyar állam", ha pénzügyi nehézségekkel néznének szembe a devizahitel végtörlesztési javaslat nyomán.

Schiffer András frakcióvezető és Vágó Gábor szóvivő keddi nyílt levélben emlékeztet arra, hogy míg az OTP-ben az állam közvetlenül – a magánnyugdíj-vagyontól eltekintve – nem tulajdonos, addig az FHB-ban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek 4,11 százalék tulajdona van. Megérti, de nem osztja Matolcsy György a devizahitelek rögzített árfolyamú végtörlesztésére vonatkozó kormányzati tervekkel szembeni kritikákat, és számít rá, hogy a terv alapján készülő jogszabályokat bíróságon támadják majd meg, a végtörlesztés lehetőségével pedig várakozásai szerint nem élnek majd tömegesen.

A miniszter megválaszolta azt a kérdést, hogy mit jelentenek a miniszterelnök által mondottak, miszerint az OTP és az FHB mögött a magyar állam áll. Véleménye: "ha szükségük van segítségre, megadjuk".

Matolcsy György közölte azt is: számít arra, hogy a végtörlesztésről szóló jogszabályok az Alkotmánybíróság (Ab) és az Európai Bíróság (EB) elé kerülnek, de - fűzte hozzá - majd az onnan érkező válaszok fényében dönt a kormány a válaszlépésről.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.