Orbán Viktor hazudott

Mit árul el a WikiLeaks a magyar kormányról?

Ne arra figyeljenek, amit a megválasztásomért a kampányban mondok" - erre kérte a WikiLeaks szerint az európai uniós diplomatákat Orbán Viktor a 2006-os kampány előtt, igencsak racionális módon. Ez lényegében kimeríti a hazugság fogalmát, no nem a nagykövetek, hanem a választói előtt. De mi az ára ennek a hazugságnak, az egész ellenzékben folytatott orbáni politikának?

2011.09.07 13:58sabater - ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A politikusok, főleg a frontvonalban lévők, néha hazudnak. Akit ez meglep, az nem érti a demokrácia természetét: a képviselőnek ugyanis a kampányban azt kell ígérnie, amit a választók hallani akarnak, különben nem szavaznak rá. A dolog korántsem ilyen egyszerű – máskülönben David Cameron brit miniszterelnök nem izzadságot, verítéket és megszorításokat ígért volna a parlamenti választások előtt – de lényegében erről és nem tudatos gonoszságról van szó, ha a politikusok elferdítik a valóságot.

Ezért is volt némileg bugyuta az a diskurzus, ami Gyurcsány Ferenc őszödi beszédét lengte körül. Hogy szenvedélyes igazságbeszéd vagy a hazugság maga volt-e Őszöd, azt kizárólag az kavarhatja meg, hogy a beszéd eredetileg nem nyilvánosan hangzott, egyébiránt meglehetősen egyszerű a képlet: a volt miniszterelnök azt mondta, hazudtak a kampány előtt és a kampányban, hogy választásokat nyerjenek. Pontosan ugyanezt leplezte le a WikiLeaks nemrég Orbánról. Aki ugyanis arra kéri a diplomatákat, hogy ignorálják a kampányban tett ígéreteit, az tisztában van vele, hogy mást mond, mint amit cselekedni óhajt, az kimeríti a hazugság fogalmát. Orbánról, aki 2006-ban a CNN-nek azt mondta, sosem hazudott, kiderült, hogy 2006-ban azért mégis.

De van-e ennek bármilyen jelentősége azon kívül, hogy megingathatja Orbán legfőbb fanatikusait, akik a miniszterelnököt egy örökösen igazat mondó, jótét léleknek látták? Annyi mindenképpen, hogy rávilágít: a Fidesz politikusai által emlegetett "elmúlt nyolc év" sikertelenségében a felelősségi arányok nem pontosan úgy oszlanak meg, ahogy a jobboldal láttatni szeretné. Természetesen a felelősség oroszlánrésze mindig az aktuális kormányé, de nem mindegy, hogy egy kormánynak bizonyos ügyekben kontruktív vagy tökéletesen populista, felelőtlen és destruktív ellenzéke van. A Fidesz, főként 2006 és 2010 között, az utóbbi szerepet találta célravezetőnek.

Egymillió új munkahely. 500 milliárdos pluszbevétel a költségvetésnek kizárólag (!) a kormányváltás ténye miatt. Tizennegyedik havi nyugdíj. Ez csak néhány kiragadott részlet a Fidesz ellenzéki négy évének ígéreteiből, amelyek természetesen nem valósultak és a közeljövőben nem is valósulhatnak meg. Arra azonban tökéletesek voltak, hogy nyomás alá helyezzék a szocialista-liberális, majd egypárti szocialista kormányt - azt a látszatot keltve, hogy egy gazdasági válság közepén is végtelen mennyiségű állami forrás áll rendelkezésre, csak akarni kell.

A szociálisnak keresztelt népszavazás sem azért volt káros, mert eltörölte a vizitdíjat és a kórházi napidíjat, ezek lényegtelen tételek - a tandíj esetében más a helyzet, egy megfizethető mértékű hallgatói hozzájárulás előnyösebb lenne a mostani tervezetnél, ami csökkenti az állami finanszírozásos főiskolai/egyetemi helyek számát. Hanem azért, mert a "megszorítások" (akár szükségesek voltak, akár nem) démonizálásával jelentősen megnehezítette a költségvetés és az állami gazdálkodás stabilizálását.

Ennek a kárát egyébként 2011-ben pont Orbán és kormánya látja, ugyanis úgy kell megszorítaniuk, hogy közben folyamatosan hitegetik a választókat, hogy itt szó sincsen megszorításról. Lényegében ugyanazt a „húzd meg-ereszd meg” politikát folytatják egyetlen cikluson belül, amit a szocialisták ciklusról ciklusra. Gondoljunk csak arra, hogy az adócsökkentéssel és a MOL-részvények felvásárlásával az Orbán-kormány úgy gazdálkodott, mintha rengeteg tartalék lenne a költségvetésben, hogy 2011 második felére rájöjjön: mégsem annyi az annyi. Így már egy jelentős részt a saját intézkedéseinek következményeit kell különböző megszorításokkal korrigálnia. Erre mondta azt Mellár Tamás közgazdász, hogy a Matolcsy-féle gazdaságpolitika megbukott.

A WikiLeaks-féle Orbán-idézetből – amelynek pontosságát egyébként maga a miniszterelnök is elismerte azzal, hogy sajtótájékoztatóján reagált rá – egyáltalán nem az derül ki, hogy Orbán Viktor egy hazug, erkölcsi értelemben megsemmisült politikus volna, aki alkalmatlan az ország vezetésére. Hanem az, hogy Orbán a nagy arányú győzelem, az MSZP egész pályás letámadása érdekében feláldozta pártja hitelességét. A terv sikerült, a Fidesz kétharmad birtokában szabhatja saját képére az országot, és a párt legerősebb ellenzéke pedig önmaga. A Fidesznek ugyanis nem a harmatgyenge ellenzékkel kell most szembeszállnia, hanem a saját maga által gerjesztett és táplált hamis elvárásoknak kell megfelelnie. Ami már most sem könnyű, később pedig még nehezebb lesz.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.