A közszereplői minőségtől

A közszereplők személyiségvédelmének polgári jogi gyakorlata

dr. Grácz Zsuzsanna bírósági titkár jelen írásában oly módon elemzi a közszereplők személyiségi jogvédelmének főbb gyakorlati kérdéseit, hogy először a közszereplői minőséget határozza meg, majd a személyiségvédelem azon területeit érinti, ahol a közélet szereplői vonatkozásában eltérések tapasztalhatóak a nem közszereplő személyek személyiségi jogvédelméhez képest.

_{2011.08.29 07:00dr. Grácz Zsuzsanna bírósági titkár}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A közszereplői minőség - folytatás

A gyakorlat alakítja ki azt is, hogy a közhatalom gyakorlása során milyen tevékenység minősül közszereplésnek.

A BDT2006.1298 számú eseti döntésében a Legfelsőbb Bíróság kifejtette, hogy amikor a per felperese a prostitúció megyén, illetve városon belüli elterjedtségéről tájékoztatta a telefonon hozzá forduló újságírót, a közhatalmat gyakorló rendőrség helyi szervének képviseletében nyilatkozott, tájékoztató tevékenységét ezért közszereplésnek kell minősíteni. Mivel a tájékoztatás az írott sajtón keresztül nagy nyilvánosság részére szólt, nyilvános közszereplésnek tekintendő a telefonon adott interjú is. Így a Legfelsőbb Bíróság elvi jelentőséggel rögzítette, hogy nyilvános közszereplésnek minősül az a tájékoztatás, amelyet rendőrségi vezető a sajtó munkatársának ad a rendőrség munkájával kapcsolatban.

A BH2004.234 számú eseti döntésben a Legfelsőbb Bíróság rögzítette, hogy a bírósági tárgyaláson a vádlott őrzését ellátó BV alkalmazottak (az őrség parancsnoka, illetve a kísérő egység tagja) nem váltak közszereplővé a bíróság épületében teljesített munkaköri feladataik folytán.

A Fővárosi Ítélőtábla egy ítéletében nem osztotta a Fővárosi Bíróság, mint elsőfokú bíróság álláspontját a tekintetben, hogy a közfeladatot ellátó, szolgálatban lévő rendőr a tevékenységi körébe tartozó igazoltatás során közszereplőnek minősül, feltéve, hogy a közfeladat ellátása során nem fűződött érdek ahhoz, hogy a rendőrök rejtve maradjanak. A másodfokú bíróság kifejtette, hogy a nyilvános közszereplés a közterületen, ezen belül az utcán, tereken való jelenlétnél, az ott zajló eseményekben való részvételnél lényegesen szűkebb kategória, a közterületen való tartózkodás (akár feladatteljesítés miatt is) nem tekinthető nyilvános közszereplésnek. Azáltal, hogy a rendőr a munkáját a nyilvánosság előtt, közterületen végzi, még nem válik közszereplővé önmagában azon az alapon sem, hogy a közhatalmi funkciót megtestesítő állami szerv alkalmazottja, amiatt sem, hogy a közterületen foganatosított intézkedésének végzése során tevékenységét a nyilvánosság előtt végzik. Ide kapcsolódik a Fővárosi Bíróság egy jelenleg még nem jogerős elsőfokú döntése, amely a közterületen helyszínelési munkát végző rendőrt nem minősítette közszereplőnek, függetlenül attól, hogy a rendőr személyének rejtve maradásához fűződik-e érdek, vagy sem.

A rendvédelmi szervek tagjai körében az ügynöktörvényben szereplő, fent idézett meghatározáshoz képest jelentős többlettényállási elemek megléte vált szükségessé a gyakorlat során. Egy esetben az alperes a marasztaló ítélet ellen előterjesztett fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a rendőrség közhatalmat gyakorló szervezet, a rendőrség kötelékébe tartozó személyek (rendőrök) a parancsok végrehajtása során nem magánszemélyként járnak el, egyenruhában közhatalmat gyakorolnak, közfeladatot látnak el. A nyilvánosság tekintetében a rendőröket az önkéntesség jellemzi, mivel önként lépnek a rendőrség kötelékébe. A rendőr foglalkozású felperesek a fellebbezési ellenkérelmükben kifejtették, hogy a közszereplői minőség meghatározásánál nem az adott személy társadalmi státusza, hanem a szereplés motívuma és funkciója alapján kell vizsgálni, a közszereplői mivoltot a nyilvános megjelenés céljához, rendeltetéséhez kell kötni. Álláspontjuk szerint közszereplőnek azt kell tekinteni, aki egyrészt a nyilvános közszereplés igényével lép fel, másrészt fellépése alkalmas a társadalom egésze, vagy egy része véleményének, illetve egzisztenciájának befolyásolására. A Fővárosi Ítélőtábla az ügyben hozott ítéletében kifejtette, hogy közszereplésnek az a megnyilvánulás minősül, amely befolyással bír a társadalom szűkebb vagy tágabb életére, kihatással van a helyi vagy országos viszonyok alakulására, a kisebb vagy nagyobb közösségek életére, érdeklődésére, szokásaira. A fentiek alapján megállapította, hogy a szolgálatban, hivatalos személyként rendőrségi akcióban részt vevő személyek nem tekinthetők közszereplőnek a közterületen foganatosított intézkedésük és munkájuk elvégzése során annak ellenére, hogy tevékenységüket adott esetben a nyilvánosság előtt, közterületen végzik, figyelemmel arra is, hogy munkaköri kötelezettségüket teljesítve, parancsra látják el a feladataikat.

Az eddig kifejtettek alapján tehát látható, hogy a közszereplés tágabb, mint a politikai közéletben való aktív részvétel és a közhatalmi funkcióhoz kapcsolódó tevékenység. Az kiterjed a művészi, tudományos működés területeire, és az olyan nyilvánosságot kapó egyéb tevékenységre is, amely a társadalom akár kisebb, akár nagyobb csoportjainak életét befolyásolhatja, a közvéleményt, közhangulatot alakíthatja. Érdemes itt néhány szót szentelni, mint "egyéb közszereplőkre", a médiában, konkrétabban a bulvársajtóban megjelenő személyekre, televíziós személyiségekre, "valóságshow-k" szereplőire, mivel napjainkban egyre többször kívánják ezen személyek érvényesíteni személyiségi jogaik sérelme miatti igényeik et. Itt sem lehet másból kiindulni, mint abból, hogy a fenti személyek akkor tekinthetőek közszereplőnek, ha tevékenységükkel vagy nyilvános fellépésükkel befolyásolják a szűkebben vagy tágabban értelmezett társadalom életét, a helyi, vagy országos viszonyok alakulását, illetve amennyiben közéleti kérdésekben érintettként szerepelnek. Egy konkrét esetben a Fővárosi Bíróság egy valóságshow szereplőt a valóságshow-ban történő fellépése és az abból fakadó ismertsége miatt közszereplőnek tekintett. A Fővárosi Ítélőtábla kifejtette, hogy bár az általános felfogás szerint a televíziós személyiségek közszereplők, egyetlen műsorsorozat időszakos résztvevője nem televíziós személyiség és egyéb ismérvek alapján sem minősül közszereplőnek.

	[3/11]
1. oldal A közszereplői minőség A közszereplői minőség - folytatás Személyiségi jogok polgárjogi védelme általában Közszereplők személyiségi jogi védelme Névvédelem Közszereplők képmásának védelme Közszereplők titok- és adatvédelme A közszereplők emberi méltóságának, becsületének és jóhírnevének védelme Folytatás Folytatás

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter