A közszereplői minőségtől

A közszereplők személyiségvédelmének polgári jogi gyakorlata

dr. Grácz Zsuzsanna bírósági titkár jelen írásában oly módon elemzi a közszereplők személyiségi jogvédelmének főbb gyakorlati kérdéseit, hogy először a közszereplői minőséget határozza meg, majd a személyiségvédelem azon területeit érinti, ahol a közélet szereplői vonatkozásában eltérések tapasztalhatóak a nem közszereplő személyek személyiségi jogvédelméhez képest.

_{2011.08.29 07:00dr. Grácz Zsuzsanna bírósági titkár}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Folytatás

A becsület és jóhírnév védelme kapcsán érdemes említést tenni a személyes érintettség kérdéséről. E körben a PK.13 számú állásfoglalás bír jelentőséggel, amely kimondja, hogy sajtóhelyreigazítást az kérhet, akinek a személye a sajtóközlemény tartalmából felismerhető. Nem feltétlenül szükséges, hogy az érintett pontosan meg legyen jelölve, elegendő, ha a szűkebb szakmai, vagy egyéb érdekeltségi körben vált lehetővé a felismerés. Ezen döntés természetesen nem csak sajtóhelyreigazítási perben iránymutató. Közszereplők esetében a gyakorlat lehetővé teszi továbbá, hogy a közszereplő családtagjainak megsértése esetén a közszereplő igénnyel lépjen fel. A BH2004.1116 számú eseti döntésében a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy saját személyében kérhet személyiségvédelmet az a közszereplő, akinek a hozzátartozójáról az elektronikus sajtó nagy nyilvánosság előtt oly módon közölt sértő és valótlan tényeket, hogy a hozzátartozó személyét a közszereplőhöz fűződő hozzátartozói kapcsolat által jelenítette meg. Kifejtette a döntés, hogy amennyiben a családtagot sértő valótlan tényeket úgy hozzák nyilvánosságra, hogy őt magát kifejezetten a közszereplőhöz fűződő hozzátartozói kapcsolat által jelenítik meg, ez a közlési mód közvetlenül érinti és sérti a közszereplő személyét.     Indokolható ez többek között azzal, hogy a közbizalom elnyeréséhez feltétlenül szükséges feddhetetlen életvitel képe sérül, ha a közszereplővel életközösségben élő személy tanúsít olyan magatartást, amely a társadalomban visszatetszést vált ki.

Ahogy már említésre került a közszereplők személyiségvédelmének ez az a területe, amelynek széles körű gyakorlata alakult ki, a Legfelsőbb Bíróság számos eseti döntésében foglalkozott a témával, illetve az ítélőtáblák határozataiban is rendre felbukkan a problémakör. Ezek közül csupán néhány döntést emelnék ki.

Egymással összefügg a BDT2007.1599 és BH2008.329 számú eseti döntés. Az előbbiben a bíróság kimondta, hogy a közszereplő politikus személyének náci, nyilas eszmékkel történő minden alapot nélkülöző, indokolatlan összefüggésbe hozatala sérti a politikus jó hírnév és becsület védelméhez fűződő személyiségi jogait. A BH2008.329 számú döntés rögzítette, hogy nem sért személyhez fűződő jogot, ha egy politikus nyilatkozatát - esetleg valódi szándékától is eltérően - tartalmi jegyek alapján értelmezik és a nyilatkozattal szemben elmarasztaló ellenvéleményt fogalmaznak meg. Mindkét eset tényállása azonos. A felperes a FIDESZ-MKDSZ Képviselőcsoportjának frakcióvezetőjeként 2005. február 11-én az MTI-nek megküldött "Tiltakozás a szovjet megszállás átértékelése ellen" című közleményében felszólította a főpolgármestert, helyettesét, a budapesti biztost és az MSZP pártvezetőjét, hogy ne ünnepeljék Magyarország szovjet megszállását, mert ezzel sértik több százezer meghurcolt magyar áldozat emlékét. Felhívták továbbá a figyelmet a szovjet megszállás alatt elkövetett borzalmakra. 2005. február 14-én "Egyes budapestiek levele" címmel tizennyolc, főleg közéleti személy egy közös levelet juttatott el az MTI-nek, amely többek között azt tartalmazta, hogy a FIDESZ-MKDSZ frakció azok mellé állt, akik hatvan évvel ezelőtt feláldozták Budapestet, hogy még néhány hétig fennmaradhasson a magyarországi nyilas hatalom és náci birodalom. Kinyilatkoztatták, hogy a nácimosdatásnak és nyilasmentegetésnek semmi helye a közéletben, majd ara hívták fel a frakciót, hogy zárja ki a felperest, egyúttal kérjen bocsánatot a város lakóitól. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét, amelyben egyebek között azt kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a közös levelet aláíró alperesek megsértették a becsület és jó hírnévhez fűződő személyiségi jogait, elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a peres felek között alapvetően történeti, politikai jellegű vitáról van szó, amely értékelése nem a bíróság feladata. Az alperesek által megfogalmazott vélemény kétség kívül negatív, igen éles, illetve erőteljes, azonban nem lépte túl a közszereplővel szemben megengedhető, az átlagosnál tágabb véleménynyilvánítás határait. A nyílt levél nem értékelhető úgy, hogy a felperesről azt állították volna, hogy nácibarát vagy nyilas eszmékkel rokonszenvező személy lenne. A másodfokú bíróság az ítéletet részben megváltoztatta és megállapította, hogy az alperesek a fenti közös levéllel megsértették a felperes személyiségi jogait. Megállapította, hogy a pereli levél a kifogásolt cselekmény súlyát meghaladó, ténytartalom nélküli vádaskodásnak tekinthető, amely sérti a felperes személyiségi jogait, az olyan tartalmat tulajdonít a felperesnek, ami nincs benne, az nem az objektív valóságot tartalmazza.

	[10/11]
1. oldal A közszereplői minőség A közszereplői minőség - folytatás Személyiségi jogok polgárjogi védelme általában Közszereplők személyiségi jogi védelme Névvédelem Közszereplők képmásának védelme Közszereplők titok- és adatvédelme A közszereplők emberi méltóságának, becsületének és jóhírnevének védelme Folytatás Folytatás

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter