A 100. évforduló

LMP: a demokraták legyenek hűek Bibó István elveihez

Legfőbb ideje, hogy a meggyőződéses demokraták megkezdjék a Bibó Istvánnal szembeni adósság törlesztését, szimbolikus gesztusok megtételét és az általa vallott elvek hű követését - jelentette ki Kaltenbach Jenő, az LMP fővárosi frakcióvezetője vasárnap, a Bibó István születésének 100. évfordulóján tartott megemlékezésen.

2011.08.07 14:15MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Bibó Társaság egyik alapítója a kiemelkedő politikai gondolkodó, társadalomtudós óbudai síremlékénél úgy fogalmazott: Bibó István azon kevesek közé tartozik, „akiről a kifogástalan demokrata, a megalkuvást nem ismerő humanista, az egyszerre tudós ember és a gyakorlati politikus, a vészben is bátran helyt álló, életét kockáztató hazafi portréja is megrajzolható lenne, vagy sokkal inkább meg kellett volna rajzolni”.

Hozzátette: nem hagyott ránk egyetlen mondatot sem, amelyet morális kritika érhetne, nem tett semmi olyat, amit kifogásolni lehetne.

Kaltenbach Jenő szerint Bibó István mindig felemelte a szavát az erőszak, az igazságtalanság ellen, a gyengék és a kiszolgáltatottak védelméért, akkor is, amikor „a politikai osztály többsége éppen azzal volt elfoglalva, hogy a bűnt elfogadhatónak, sőt politikai szükségszerűségnek tüntesse fel és ezáltal igazolja”.

Az LMP-s politikus felidézte: Bibó István fellépett a zsidóság megbélyegzése ellen ugyanúgy, mint ahogy 10 évvel később a németek elüldözése ellen is. Mint mondta, „ma biztosan szót emelne a cigánygyűlölet minden megnyilvánulása ellen”. Hozzátette: talán éppen ez az, ami miatt a mai napig nem foglalhatja el méltó helyét a magyar történelmi emlékezetben. A fővárosi frakcióvezető szavai szerint „a rá való emlékezés mindig szembesít bennünket saját gyarlóságainkkal, de példája iránytű is a helyes út megtalálásához”.

Kaltenbach Jenő kijelentette: legfőbb ideje, hogy a meggyőződéses demokraták megkezdjék az elmúlt évtizedekben felmerült adósság törlesztését. Kifejtette: „meg kell tennünk szimbolikus gesztusokkal, amilyen egy köztér vagy intézmény róla való elnevezése, de ennél is fontosabb, hogy az általa vallott elvek hű követése és népszerűsítése”.

Jelezte: az LMP magát Bibó István örökösének tartja, életútját, magatartását példának, széles körű megismertetését feladatának tartja.

Bibó Istvánt (1911-1979) a XX. század egyik legnagyobb magyar politikai gondolkodójaként tartják számon.

Az 1956-os forradalom alatt, november elején államminiszterként tagja volt Nagy Imre kormányának. Politikai tevékenységéért 1957-ben letartóztatták és életfogytiglani börtönre ítélték. 1963-ban amnesztiával szabadult. Bibó jogbölcselettel, nemzetközi joggal foglalkozott, de érdeklődött a közigazgatás, az államelmélet, a politikatörténet iránt is. A legjelentősebb munkái 1945 és 1948 között születtek, ide sorolható A kelet-európai kisállamok nyomorúsága című tanulmánya, A magyar demokrácia válsága és a Zsidókérdés Magyarországon 1944 után című műve.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.