Kit illet a felelősség és mikor?
Mi a teendő lízingelt autók kárrendezése esetén?
Az utakon futó autók jelentős része mögött valamilyen finanszírozási forma áll. A tulajdonos és az üzembentartó személye legtöbbször elkülönül, és ez többek között a biztosítási kárrendezés során is különleges eljárást igényel.
2009.05.14 14:57autolabor.huA lízingelt gépjárművek az esetek többségében a szerződés lejártakor kerülnek az üzembentartó tulajdonába. Ha a biztosítónak fizetési kötelezettsége van, akkor azt a gépkocsi tulajdonosának vagy az üzembentartójának teljesíti – hogy a kettő közül melyiknek, azt esete válogatja. A lízingelt vagy hitellel terhelt autóknál a finanszírozók élnek a tulajdonjog-korlátozás intézményével. Korábban a gépjármű forgalmi engedélyébe jegyezték be a tulajdonjog-fenntartás tényét.
Jelenleg a gépjármű tulajdonviszonyát a törzskönyv – amit a gépjármű vezetők nem tartanak maguknál – igazolja, és a forgalmi engedélybe csak ritkán kerül be a tulajdonjog-fenntartás. Így a károsultnak kell nyilatkoznia arról, hogy a gépjárműve finanszírozott-e, ha igen, akkor melyik lízingcégnél vagy pénzintézetnél.
„Egyesek egy meghatározott értékhatárig nem kérnek hozzájárulást a kártérítés felvételéhez, és a károsultnak sem kell bejelentenie az esetet a finanszírozó felé. Ha a gépkocsiban keletkezett kár meghaladja az adott értékhatárt, a biztosított üzembentartónak engedményező nyilatkozatot kell bemutatnia, amelyben a pénzintézet felhatalmazza, hogy a kártérítést felvehesse. A piacon ebben a kérdésben is különböző megoldások léteznek, egyes pénzintézetek közvetlenül a biztosítónak, mások csak az ügyfelének adják ki a nyilatkozatot” – ismerteti Kaszab Attila az eltérő kárrendezési gyakorlatokat.
Előfordul az is, hogy a finanszírozó szeretne megbizonyosodni a javítás megtörténtéről és annak szakszerűségéről, és ezért a kijavított jármű beépítettség-ellenőrzését kéri.