Az innováció akkor életképes, ha eladható

Szülővárosa ünnepelte a 70 éves dízelpápát

A magyar mérnököt, akit, mint a BMW dízelmotorok világhírű fejlesztőjét szakmai berkekben csak "dízelpápaként" emlegetnek, nyolc éve elsőként választották szülővárosa, Szolnok díszpolgárává.

2009.02.02 17:42MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A közelmúltban betöltött hetvenedik születésnapja alkalmából köszöntötték őt Szolnokon. A magyar szakemberek bárhol képesek megállni a helyüket a világban, ezt igazolja Anisits Ferenc karrierje.

„Én már kifutó modell vagyok” - vallott némi öniróniával magáról Anisits Ferenc azon az előadáson, melyet a helyi műszaki szakképzés egyik fellegvárának számító Baross tagintézményben tartott. A mérnök néhány napos szolnoki látogatása során a BMW fejlesztési vezetőjeként szerzett tapasztalatait az autós szakma számos képviselőjével és diákokkal osztotta meg tapasztalatait.

„Az az ötlet, amelyből nem lesz eladható termék, nem nevezhető innovációnak. Magyarország híres arról, hogy itt rengeteg találmány születik, ám ezek túlnyomó többségéből sohasem lesz megvalósult újítás. Az ötlet ugyanis önmagában nem elég. Annak életképességét a hasznosítás előtt még a lehető legtöbb oldalról meg kell vizsgálni” - vélekedett Anisits Ferenc, aki elárulta: maga is e gondolkodásnak - s persze fiatalon külföldre távozásának - köszönheti, hogy annak idején a BMW elismert fejlesztőjévé léphetett elő.

Történt ugyanis, hogy a cég fantáziát látott egy forradalmian új motorkonstrukcióban, melynek már a sorozatgyártását is előkészítették. A korábbi szakvélemények mind alátámasztották: érdemes végrehajtani a hatalmas beruházást. Ezek után szinte szentségtörésnek hatott, amikor Anisits leírta: az ígéretesnek tűnő technológia a gyakorlatban csődöt mondana.

A döntéshozók előtt is képes volt megvédeni álláspontját, melynek eredményeként a projekt füstbe ment, ám őt megerősítették fejlesztési vezetői pozíciójában. Így fordulhatott aztán elő, hogy az 1938-ban Szolnokon született magyar mérnök a MAN nagy hajómotorok fejlesztési és kutatóosztályán, a tehergépkocsi-, illetve személyautó-motorok korszerűsítéséről híres svájci Adolph Sauernél és a NWM Mannheim vállalatnál eltöltött évek után világra szóló karriert futott be a BMW-nél.

A cég 1980-ben kérte fel Anisits Ferencet a dízelfejlesztési és kutatási központ vezetésére. Az ő irányítása alatt indult be a komplexum felépítése az ausztriai Steyerben, és a nevéhez fűződik az ott kifejlesztett dízelmotorok elismertségének megalapozása is. Csapatának első nagy sikere az 1983-ban bemutatott BMW 524td volt, amelyben a soros elrendezésű, hathengeres, örvénykamrás, turbófeltöltős dízelmotor rendkívül dinamikusan dolgozott.

Az 1987-ben bemutatott első teljesen elektronikus szabályozású dízelmotor komoly feltűnést keltett. Ennek továbbfejlesztett változatát még ma is gyártják. A világhírt a BMW négyhengeres dízelmotorja hozta meg Anisits Ferencnek 1998 őszén, amikor a nürnburgringi 24 órás tartóssági versenyen a 3-as sorozatú BMW-be épített "erőmű" 160 kilométerrel teljesített hosszabb távot benzines vetélytársainál. Az volt az első alkalom, amikor egy dízel a benzines BMW-kkel, Volkwagenekkel, Lamborghinikkel, Porschékkel, Mercedesekkel egyenrangúként versenyzett és nyert. A győztes autó nem zabálta a gázolajat, mégis 4 és fél másodperc alatt gyorsult 100 kilométeres óránkénti sebességre.

Anisits Ferenc és csapata fejlesztette ki és vezette be a világon először a sorozatgyártásba az elektronikus dízelszabályozást és az első közvetlen befecskendezésű V8-as dízelmotort, amely több teljesen újszerű megoldást tartalmazott. Ez az erőforrás az Év motorja kitüntetést, azaz a "motor-Oscart" 1999-ben és 2000-ben is elnyerte. A magyar mérnök mintegy 15 új motortípus kifejlesztését irányította, amelyek legyártott példányai meghaladják a két és fél milliót.

„Itthon sajnos alig ismerik azokat a mérnököket, akik nemzetközi nagyvállalatok megbecsült fejlesztői, újítói. Pedig én ahol csak megfordultam, Japánt leszámítva mindenhol találkoztam ilyen honfitársaimmal” - tette szóvá Anisits Ferenc. „Ők azok, akik megalapozták az ország jó hírét, remek ajánlólevelet kínálva a mai fiatalok külföldi munkavállalásához.”

A dízelpápa felvázolt néhány érdekes, sőt a mai trendekkel összevetve eretneknek tűnő víziót is az autógyártás jövőjével kapcsolatban. Elmondta például, hogy meggyőződése: a manapság egyre divatosabb hibridhajtás fejlesztését a sajtó és a politika kényszerítette ki a gyártókból. Ez ugyanis csak egy kevéssé hatékony, átmeneti megoldás. Az igazi választ a környezetvédelem és a csökkenő üzemanyagkészletek problémájára várhatóan 2020 körül a nem szénhidrogénekkel működő belső égésű, valamint a tökéletesített elektromotorok jelentik majd.

Az erőforrások tökéletesítésén kívül pedig megfogalmazható olyan új igény is, mely szerint a járművek mérete és funkciója alkalmazkodjon a felhasználó szükségleteihez. „Elvégre az mégsem állapot, hogy ha egyedül ülök egy ötszemélyes limuzinban, akkor két tonnányi vasat sétáltatok feleslegesen az utcán” - világított rá végül a holnap kihívásaira az ünnepelt mérnök.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.