Egészen mást jelent

Költségvetési csalás-e a költségvetési csalás?

A költségvetési csalás fogalmának bevezetésével nem az a fő baj, hogy szigorúbb büntetést tesz lehetővé adó- és táppénzcsalás esetén - ez csupán nem oldja meg a problémát. A gond vele az, hogy a kormány által e címszó alatt üldözni kívánt bűncselekményeknek semmiféle közük nincs a költségvetési csaláshoz. Az ugyanis egészen mást jelent.

2011.06.15 07:00Simon Zoltán - ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A büntetőtörvénykönyv létezésének egyetlen komoly hátránya az, hogy lényegében társadalmi ellenállás nélkül addig lehet szigorítani a büntetési tételeket, ameddig egy politikusnak ez érdekében áll. „Aki nem követ el bűnt, annak úgysincs félnivalója” – gondolja a legtöbb állampolgár, csak egyrészt de, másrészt egyéb hátrányos következményei is vannak a lassan végtelenségig növelt büntetési tételeknek az elítéltek társadalomba való integrálódásától a börtönviszonyok romlásáig.

A „költségvetési csalás” büntetőtörvénykönyvbe illesztésével a legnagyobb gond azonban nem is ez, hanem az, hogy mivel maga a bűncselekmény megnevezése megtévesztő, így az a kormányzati indoklás sem áll meg a lábán, amivel a szigorítást próbálják alátámasztani. Hogy mindez érhetővé váljon: a kormány tervezete szerint bárki, aki 100 ezer forintos értékhatár felett közpénzzel él vissza, költségvetési csalást követ el, ami kettőtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel lenne sújtható. Ilyen visszaélésnek minősülne az adócsalás, a jövedéki csalás, az áfa-csalás vagy a csempészés is.

Önmagában az, hogy néven tudtuk nevezni a fenti bűncselekményeket, jelzi, hogy ezeknek az égvilágon semmi közük nincs a költségvetési csaláshoz. A költségvetési csalás ugyanis nem az, hogy ha nem fizetik be az áfát a zárjegy nélküli cigaretta után, hanem többek között az, amit a mindenkori pénzügyminiszter feladatát ellátó állami tisztviselő, esetleg a minisztérium munkatársai és módosító indítványok révén az országgyűlési képviselők tudnak elkövetni.

Hogyha amiatt kell szigorúbban büntetni az adócsalást, mert a költségvetés kárára történik, hogyan kell eljárni azzal a miniszterrel, aki úgy tervezi a költségvetést, hogy a közszolgák béreinek egy részét a következő tárgyévre viszi át, hogy ezzel az elszámolási módszerrel kisebbre jöjjön ki a hiány? Mit érdemel az a kormány, amelyik a maga által adócsökkentéssel ütött több száz milliárdos lyukat a magánnyugdíj-pénztári megtakarítások államosításával tömi be?

Mi a költségvetési csalás, ha nem azoknak a „trükköknek százai” (copyright by Gyurcsány Ferenc), amit a magyar kormányok pártállástól függetlenül évek óta elkövetnek a büdzsé tervezésénél, meghamisítva többek között a választóknak, az Európai Bizottságnak, az IMF-nek vagy a piaci szereplőknek közölt adatokat? Akik ezzel szemben adóbevallással vagy a munkáltatói jogokkal trükköznek, azok többségében életükben nem láttak költségvetést.

A költségvetési csalás bűncselekményének bevezetésével az állam ráadásul azt a látszatot kelti, mintha bármivel nagyobb probléma lenne az államot megkárosítani, mint a szomszédunkat. Ez köztisztviselő és képviselő esetében akár igaz is lenne, de a javaslat ugyanúgy vonatkozik azokra, akik például eltitkolják a magánszférában megszerzett jövedelmük egy részét az állam elől. Ez természetesen a költségvetést nagy tételben valóban megterheli, de a több mint tízezermilliárd forintos büdzsének meg sem kottyan, ha valaki 100 ezer forint értékben inkább számlát vesz…Ami persze nem jelenti, hogy e fölött szemet kell hunynia az államnak, de hogy éppen ezzel indokoljon egy kiemelten magas büntetési tételt, az abszurd.

A kormány szíve joga, hogy emelje a büntetőtörvénykönyvben a kiszabható büntetések alsó és felső határát. Erre ráadásul minden demokratikus felhatalmazása megvan, hiszen akár közvélemény-kutatások, akár egy népszavazás kiválóan igazolná, hogy az emberek nagy része támogatná ezeket az intézkedéseket. De ha ezt olyan bornírt és moralizáló indoklással teszi, ami ráadásul köszönőviszonyban sincsen a valósággal, akkor ez képes megkérdőjelezni az egész intézkedés értelmét. No meg azt, hogy a kormány valóban hisz-e abban, amit csinál, vagy csak egy választói akaratot akar kielégíteni – még akkor is, ha ezzel leginkább kárt okoz, mint használ?

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.