1 milliárd évente
2014-ben is lesz különadó!
A költségvetési kitekintés szerint a pénzintézetek különadója a 2011-es bevételi előirányzatban szereplő 187 milliárdról a következő három évben még 93,5 milliárd forintot tesz majd ki
2010.11.11 07:08MTIAz ágazati különadók a jövő évi 161 milliárdról 2012-ben 166 milliárdra emelkednek, majd 2013-ban és 2014-ben is további 85,5-85,5 milliárd forint bevételt tervez ebből a kormány.
A költségvetési törvényjavaslathoz mellékelt táblázatból kiderül, hogy a végkielégítésekre kiszabott 98 százalékos különadóból 2014-ig minden éven 1 milliárd forint bevételt vár a kormány. A tb-alapok költségvetési támogatása a jövő évi 637 milliárdról 800,6 milliárdra nő 2012-ben és 931, majd 950 milliárd forintra emelkedik 2013-ban és 2014-ben.
A költségvetési szervek kiadásai jövőre 52 milliárd forinttal emelkednek az idei előirányzat fölé, a következő években pedig lényegében stagnálnak, 20, 50 milliárddal emelkednek 2000 milliárd fölé. Az államháztartás pénzforgalmi hiánya a 2011-es 2,8 százalékról, következő években 2,4, 2,3, majd 2014-ben 1,9 százalékra csökken. Ebben a prognózisban, persze, szerepet játszik az is, hogy a GDP növekedési üteme a kormány prognózisa szerint a jövő évi 3,0 százalékról 2013-ban és 2014-ben 5,0, illetve 5,2 százalékosra gyorsul.
A központi költségvetés bruttó adóssága mintegy 860 milliárd forinttal nő és a jövő év végén 20.926 milliárd forinton tetőz, ám 2012-ben már majdnem 1500 milliárd forinttal csökken, majd az irányszámok szerint ismét növekedésnek indul és 2014-ben ismét 20.37 milliárd fölé szökik.
A középtávú költségvetési tervek kockázataira, a költségvetési pálya fenntarthatatlanságára hívta fel a figyelmet a Költségvetési Tanács elnöke, aki ugyanakkor a jövő évi államháztartási hiányt elérhetőnek, a tervszámokat teljesíthetőnek nevezte az Országgyűlés költségvetési bizottságának ülésén.

Kopits György hangsúlyozta, hogy az elmúlt hetekben és hónapokban elfogadott, vagy még tárgyalás alatt lévő szaktörvények összességében nem alapozzák meg azt a foglalkoztatás-bővülést és beruházás-növekedést, amely szükséges lenne a középtávon 3 százalékot érdemben meghaladó tartós gazdasági növekedés eléréséhez. Ha nem sikerül a tartós növekedési ütemmel összhangba hozni a költségvetési politikát, akkor ismét növekedésnek indulhat az államadósság, amit csak ideig-óráig fedhetnek el egyszeri intézkedések, mint például a magán-nyugdíjpénztári vagyonok államhoz csoportosítása - figyelmeztetett.
A törvényjavaslathoz kedden benyújtott fejezeti kötet végén található hároméves költségvetési kitekintés több meglepetéssel szolgált a tanácsnak. Összességében azt mutatják, hogy a jelenleg ismert gazdaságpolitikai döntések alapján kirajzolódó költségvetési pálya nem fenntartható - hangsúlyozta. Jelentős összegű, olyan többlet-bevételre alapoz a hároméves kitekintés, amelyeket kinyilvánított kormányzati szándékok nem alapoznak meg - mondta.
Kopits György sürgette az átláthatóan fenntartható költségvetési politikát és megjegyezte, hogy a költségvetési prezentáció és általában a közpénzügyek átláthatósága az elmúlt évekhez, különösen az elmúlt évhez képest több ponton érdemben romlott. Úgy vélte, hogy az átláthatóságot legsúlyosabban sértő megoldás az úgynevezett "államháztartás helyzetét kiegyensúlyozó alap", amely sem jogi, sem közgazdasági szempontból nem értelmezhető.
Túlzottan optimistának tartja a költségvetés néhány elemét a Magyar Nemzeti Bank, közöttük a középtávú növekedési és a foglalkoztatás-bővülési előrejelzést említette Karvalits Ferenc, a jegybank alelnöke a költségvetési bizottság ülésén. Kifogásolta, hogy a következő években a jegybanki cél feletti inflációval számol a kormány. Hangsúlyozta: az idei és a jövő évi hiánycél tartható, de a költségvetés szerkezete és a fiskális fenntarthatósággal kapcsolatban aggodalmak merülnek fel. Hozzátette: az átmeneti bevételnövelő intézkedések kiesését követően a költségvetés hiánya 2012-től újra növekedésnek indulhat, a hiánycsökkentéshez a kiadások mérséklésére lesz szükség.
Az állami pillérbe visszalépők utáni vagyonbevétel egyszeri hatásának kifutása az MNB szerint 700 milliárd forintos lyukat ütnek költségvetésen, ezzel a hiány újra 5-6 százalék közé ugorhat. Karvalits Ferenc hangsúlyozta: az elkövetkező években az államadósság csökkentésének kiemelt gazdaságpolitikai prioritásnak kell lennie. Hozzátette: a költségvetés legfontosabb gazdaságpolitikai céljának a hitelesség helyreállítása kell, hogy legyen, ennek leghatékonyabb eszköze, ha a magyar államadósság középtávon fenntartható, csökkenő pályára áll.
A költségvetés bizottság általános parlamenti vitára alkalmasnak tartotta a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot. A parlamenti testület a kormánypárti képviselők 18 igen, illetve az ellenzéki honatyák 6 nem szavazatával támogatta a 2011-es büdzséről szóló törvényjavaslatot.
Banai Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára bejelentette, hogy a jövő évi költségvetést megalapozó "salátatörvényt" a kormány pénteken nyújtja be a parlamentnek. Kormánypárti képviselők a növekedés ösztönzését emelték ki a jövő évi költségvetési törvényjavaslat pozitív hatásai közül, míg az ellenzéki hozzászólók megalapozatlannak és előkészítetlennek nevezték a javaslatot.
Nyikos László, a bizottság jobbikos elnöke túlzottnak nevezte a foglalkoztatás bővülésének kormányzati becslését, és hosszú távon hiányolta a kormányzati elképzeléseket az 1 millió új munkahely létrehozására.
Szekeres Imre (MSZP) a kockázatok közé sorolta a jövő évi 3 százalékosra várt növekedéstől elmaradó gazdasági bővülést, és a válságadók miatt a tervezett 3,5 százalékos inflációnál magasabb pénzromlási ütemet.
Vágó Gábor (LMP) szerint az egész költségvetési javaslat ad hoc jellegű, előkészítetlen, és nem tartalmaz tartalékokat.