Minimálbér-emelés a láthatáron

Bértervezés: ahol van jó, ahol nincs mi lesz? 1. rész

A magyar kormány 2010. október 22-i bejelentése szerint az Országos Érdekegyeztető Tanács elé 4,5%-os mértékű minimálbér-emelést terjeszt a kabinet.

2010.10.26 11:22ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A "Bértervezés 2011" kutatási adatai azt igazolják, hogy azon társaságok, amelyeknél bérfejlesztéssel kalkuláltak, ezt a mértéket elérik. A valódi kérdés azonban az, hogy mi lesz azokkal a szervezetekkel, amelyek nem terveznek bérfejlesztéssel 2011-ben? Ők vajon miként gazdálkodják ki a tervezett minimálbér-emelés költségeit? Ha ezt nem tudják megtenni, akkor vajon további létszám-leépítések, illetve felszámolások várhatóak? (A jelen kutatási összefoglaló a bérekkel és a béren kívüli juttatásokkal foglalkozik.)

A béremeléssel kapcsolatos kérdéseket normális makrogazdasági feltételek esetén könnyebb megválaszolni. Továbbra is kérdéses azonban, hogy hol vannak ma normális makrogazdasági feltételek, kiszámítható és stabil jövedelemadó-fizetési stratégia és a vállalkozásokat érintő adókra vonatkozó hosszú távú feltételek?

A 2011. évi üzleti tervek előkészítésének időszaka jellemzően 2010. negyedik negyedévében történik. Olyan időszakban, amikor még az előzőekben feltett kérdéseket csak nagyon nehezen lehet megválaszolni és nagyon sok a bizonytalanságot okozó információ, kormányzati elképzelés. Az OECD 2010 őszi adatai is megerősítették azt, hogy nem véletlenül bolydult fel egy évvel ezelőtt a munkaerőpiac. Elemzésük szerint ugyanis a tagállamok közül Magyarországon csökkentek legnagyobb mértékben a bérek a recesszió első évében.

Miért vált kulcskérdéssé most ismét a munka ellenértékének kérdése?

A munkavállalók teljesítménye gyakorlatilag a képességeik és a motivációjuk szorzataként írható le. Márpedig igazán magas szintű teljesítmény nem érhető el motiválatlan munkavállalókkal. Tények bizonyítják, hogy a gazdasági válság nem egyformán sújtott minden iparágat. Számos cég ismét szárnyal, tavaly is emelt bért, s idén is megteheti azt. Azonban sok helyütt immáron két éve nyögnek a válság súlya alatt. Utóbbiaknál pedig a munkavállalók jelentős része meglehetősen motiválatlan a bérfejlesztés elmaradása miatt, hiszen a reálbérük értéke jelentősen csökkent.

A kormányzat frissen napvilágot látott – a munkabéreket és a béren kívüli juttatásokat érintő – adózási, valamint a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos elképzelései ezúttal is alaposan felforgatták a vállalatok, vállalkozások, nonprofit szervezetek vezetőinek és HR szakértőinek terveit.

Az alábbi kérdések ezekben a napokban, hetekben sokakat foglalkoztattak: „Emeljem-e a munkavállalók munkabérét vagy sem? Ha igen, akkor milyen mértékben és mikor?”

Miért kell figyelni az eltérő bérezési gyakorlatra?

Nyilvánvalóan egyetlen gazdasági társaság (vagy a kormányzat a saját intézményhálózatában) sem akar többet költeni a munkatársaira, mint amennyi indokolt. Nyilvánvaló az is, hogy a szervezetek keresik az emberi erőforrások foglalkoztatásához szükséges leghatékonyabb módszereket.

A kérdés azonban az, hogy mennyire alkalmaznak tudatos tervezést és bérpolitikát, hiszen számtalan tényezőt kell figyelembe venni a bérezés kialakításánál: A DGS GLOBÁL tapasztalatai alapján azonban az igazán komplex, tudatos, több tényezőt figyelembe vevő tervezés, a béren kívül egyéb tényezőket is figyelembe vevő komplex ösztönző rendszer viszonylag kevés szervezetre jellemző. Nem véletlenül küzdött több szervezet is a 2010 májusában a konkrét munkakörökre vonatkozó bérek és juttatások vizsgálatára irányuló Bérfelmérés 2010 kutatás során! Többeknek például a besorolási rendszer hiányában vagy az ad-hoc jelleggel, egyéntől függően kialakított bérek miatt rendkívül nehézkes volt az adatszolgáltatás.

A szakemberek meggyőződése, hogy a Bértervezés 2011 felmérés eredményei – megfelelő, helyén kezelt adatok birtokában – viszonyításként érdemi segítséget nyújtanak a béremelési, juttatási stratégia kialakításához, amely nélkülözhetetlen a munkaerő-piaci versenyképesség megőrzéséhez, a hatékony működéshez szükséges szakemberek megtartásához.

Fenti kérdések közül azonban nem mindegyik tisztázásához elegendőek e felmérés adatai. Több tényező esetében a tulajdonos/menedzsment döntése, más felmérések eredménye, illetve sok esetben tanácsadói segítség ad kellő támpontot.

A Bértervezés 2011 felmérés adatai azt támasztják alá, hogy továbbra sincs mindenható módszer és stratégia. A munkáltatóknak maguknak kell a lehető leghatékonyabb bérezési, ösztönzési rendszert kialakítaniuk. Ehhez nagy segítséget nyújthat, ha megismerik más munkáltatók elképzeléseit, terveit. Az elmúlt két évben a DGS Global több felmérésének eredményei is azt bizonyította, hogy a gazdasági válság kihívására adott egyik leggyakoribb válasz a bérek befagyasztása, sőt csökkentése volt. Minden munkáltatónál előtérbe kerültek a költség-megtakarítási lehetőségek.

Felmerül a kérdés, hogy meddig van szükség ezekre az intézkedésekre, illetve mikor lehet és kell visszatérni a „normális” működésre? Minden szervezet vezetésének és HR szakembereinek fejtörést okoz, hogy milyen szempontok alapján döntsenek a bérek emeléséről és annak mértékéről.

Az Országos HR Benchmark Felmérés adatai szerint a felső vezetők bérét a teljes szervezet teljesítménye (56 százalék) és az egyéni teljesítmény (41 százalék) alapján emelik leginkább a szervezeteknél. Esetükben jelentős tényező a tulajdonosi elvárások teljesülése is.

Középvezetők esetében az előző két szempont sorrendje megváltozik és az egyéni teljesítmény kerül az előtérbe (44 százalék), a teljes szervezet teljesítménye csak a második szempont (37 százalék).

A diplomás munkatársak esetében szintén az egyén teljesítményére kerül a hangsúly (56 százalék) és a teljes szervezet teljesítménye ismét csak a második szempont (37 százalék). Esetükben fontossá válik a megélhetési költségek változásának figyelembevétele és a munkaerő-megtartás is.

Az ügyviteli munkatársak esetében az egyéni teljesítmény kerül szintén az első helyre, amit a teljes szervezet teljesítménye és a megélhetési szempontok követnek.

A fizikai munkavállalóknál a megélhetési költségek vannak az első helyen, amit az egyéni teljesítmény és a teljes szervezet teljesítménye követ. Megállapítható, hogy ők vannak a legmostohább helyzetben és számukra a legnehezebb a dinamikus előmenetel. Esetükben különösen fontos a munkaviszony létrehozását megelőzően lefolytatott béralku.

Béremelési tervek 2011-re

A vállalkozások bértervezési munkájának megkönnyítése érdekében készült a felmérés a munkáltatók 2010. évi bértervezési elképzeléseiről, melynek általános eredményei a következőkben kerülnek bemutatásra.

A kutatásban több mint 500 munkáltató vett részt, amelyek teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak száma meghaladja a 342.000 főt. A kutatásban részvevők 45 százaléka – ami jelentős előrelépés az elmúlt évhez (37 százalék) viszonyítva – tervez átlagosan 4,9 százalékos béremelést 2011-ben.

A munkáltatók 11 százaléka befagyasztja a béreket, mivel 2010-ben emelte azokat. A válaszadók 20 százaléka azonban úgy fagyasztja be a béreket, hogy már 2010-ben sem emelte azokat! A recesszió jelenléte azonban leginkább abban mérhető le, hogy a felmérésben résztvevők valamivel több mint 2 százaléka átlagosan 9 százalékos bércsökkentést tervez!

Munkakörönkénti béremelési tervek

A felmérés során vizsgált munkaköri besorolási kategóriák (felső vezetők, középvezetők, kereskedelmi munkakörök, diplomás szakemberek, ügyviteli munkakörök, fizikai munkakörök) közül a „nyertesek” a fizikai munkakörök. Átlagosan „csak” 4,66 százalékos béremelésre számíthatnak, azonban a kutatásban részvevő munkáltatók 51 százalékánál.

A felmérésben résztvevő vállalkozások 40 százaléka tervezi, hogy a felső vezetők számára béremelést biztosít 2011-ben. Ez 7 százalékos előrelépés az elmúlt évhez képest, amikor a felső vezetők egyértelműen vesztesei voltak a recessziónak, valamint az egyes vezetők részére megfelelő teljesítmény nélkül kifizetett irreálisan magas juttatások (pl. BKV) miatt kialakult közhangulatnak.

A kutatásban részvevő vállalkozások, szervezetek 13 százaléka emelte 2010-ben az e munkakörben foglalkoztatottak bérét és ezért úgy döntöttek, hogy az elkövetkező, 2011-es évre nem terveznek újabb változtatást. A válaszadók 21 százaléka 2010 után továbbra is befagyasztja a topmenedzserei munkabérét. Ez az arány a tavalyi felméréshez eredményéhez viszonyítva azonban lényegesen, 40 százalékkal alacsonyabb.

Cikkünk holnap folytatódik!

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.