Adócsökkentés vagy átcsoportosítás?

A tervezett változások nagy részével egyetért a Jobbik

A Jobbik megfelelő tárgyalási alapnak tartja a kormány benyújtott adójavaslatait, de az egykulcsos személyi jövedelemadót és a társasági adó egységesen 10 százalékra mérséklését nem támogatja.

_{2010.10.17 15:24}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

Lenhardt Balázs, a párt országgyűlési képviselője vasárnap az MTI-nek elmondta: a Jobbik a kabinet javaslatainak nagy részével egyetért, valamint hogy azok a szociálliberális kormányok adóügyi "ámokfutása" után végre alapot adnak a tárgyalásra. A politikus üdvözölte a családok támogatásának kormányzati szándékát, hozzátette azonban, hogy a valódi családi adózás bevezetését sürgetik, azaz hogy a háztartások a jövedelmek összevonásával és az eltartottak számának figyelembevételével adózzanak.

Lenhardt Balázs szerint ugyanis bár a többgyermekesek megsegítése örömteli, a kormány által kidolgozott koncepció alapján az adókedvezményt csak a magasabb jövedelmű családok tudják teljes egészében igénybe venni. Az országgyűlési képviselő kifejtette, hogy pártja a társadalmi igazságosságot szem előtt tartva a progresszív adózás híve, mindig is elutasította az egykulcsos személyi jövedelemadózást. Ebből a megfontolásból nem támogatja a Jobbik a társasági nyereségadó kulcsának egységesen 10 százalékra csökkentését sem, ami a kormány előterjesztésének értelmében 2013-ban valósul meg.

Lenhardt Balázs szerint az 500 millió forintos határt elérő - jelenleg 19 százalékkal adózó - cégekkel szemben jogos elvárás, hogy többet vállaljanak a teherviseléskor. A politikus arra is kitért, hogy egyetértenek az újabb válságadók bevezetésével, de fontosnak tartják, hogy az érintett távközlési és energetikai cégek, valamint kereskedelmi áruházláncok ne háríthassák a fogyasztókra a pluszterheket. Véleménye szerint ugyanakkor a válságadók nem volnának szükségesek, ha a kormány el tudná érni, hogy a multinacionális vállalatok - különösképpen a bankok - valódi profitjuk után adózzanak, és ne vihessék külföldre a nyereségüket különböző transzferekkel. A cigaretta jövedéki adójának emeléséről szólva a Jobbik képviselője úgy fogalmazott: helyes, ha az hozzájárul az egészségesebben élők számának növekedéséhez, de a tapasztalat az, hogy a függőséggel élők gyakran utolsó forintjaikat is cigarettára költik.

A magánnyugdíj-pénztári befizetések átutalásának 14 hónapig tartó felfüggesztéséről Lenhardt Balázs azt mondta: homályosak a kormány elképzelései. Ugyanakkor emlékeztetett, hogy a Jobbik hosszú ideje a pénztárak vagyonának állami kezelését javasolja, az egyéni számlavezetés megtartásával. Hozzátette: az Orbán Viktor miniszterelnök által szerdán bejelentett intézkedés jól példázza, hogy a kormány a kezdeti elutasítás után a Jobbik egyre több javaslatát valósítja meg.

A Munkástanácsok támogatja az adóintézkedéseket

Összességében támogatja a kormány adóintézkedéseit a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ), indokoltnak tartja a válságadót, és tudomásul veszi a munkavállalókat érintő adóváltoztatásokat is. Palkovics Imre, a szövetség elnöke vasárnap az MTI-nek elmondta: figyelembe véve a mai magyar realitásokat, a forrásbevonás lehetőségét, az eladósodott lakosságot és az utóbbi időkben teljes mértékben kifosztott munkavállalói rétegeket, akiket tovább már nem lehet terhelni, indokolt a multicégek profitjának megnyirbálása a költségvetési egyensúly fenntartása érdekében.

Hozzátette: a Munkástanácsoknak régóta az a javaslata, hogy a gazdasági problémák jelentős részét nem a lakosság, a munkavállalók, a nyugdíjasok elszegényítésével kellene megoldani, hanem be kellene vonni a teherviselésbe az itt működő nemzetközi vállalkozásoknak azt a részét is, amelyek az elmúlt 20 évben csak profittermelésre használták a magyar gazdaságot, és az itt keletkező nyereséget kivitték az országból, vagyis abból nem keletkeztek új munkahelyek és nemzeti tőkefelhalmozás.

Ami a munkavállalók adóztatására vonatkozik, azt is tudomásul veszi a szakszervezeti szövetség - mondta az elnök. Véleménye szerint a személyi jövedelemadózás változtatása azt a célt szolgálja, hogy nőjön a vásárlőerő, a fogyasztás. A bérből és fizetésből élőknél ott hagyott adóforintok ugyanis a gazdaságba fognak áramolni, akár fogyasztás, akár beruházás formájában, és így a belső kereslet élénkítésén keresztül végső soron a gazdaságot fogják élénkíteni, ami közvetve a munkahelyek bővülését is eredményezheti. Palkovics Imre szerint, bár a szakszervezetek általában nem támogatják az egykulcsos adókat, mert az a magasabb jövedelműeknek kedvez, a gazdasági válság miatt most különleges helyzet van, és csak ettől lehet várni a fogyasztás növekedését és a gazdaság élénkülését.

Új források bevonására a nemzetközi pénzvilágból jelenleg nincs igazán lehetősége Magyarországnak. Ha a költségvetés egyensúlyban tartása érdekében nincs más eszköze az államnak, minthogy a fogyasztást és a beruházások növekedését ilyen módon támogassa, akkor tudomásul kell vennie az átlag munkavállalónak, hogy a középrétegektől fölfelé lévők jövedelmei több elkölthető javat hagynak meg az adóztatás által - mondta a szakszervezeti vezető. Hozzátette: ebből előbb-utóbb a foglalkoztatás növekedése következhet be azáltal, ha a magyar szolgáltatásokat, a magyar kisvállalkozások termékeit meg tudják vásárolni a magyarországi fogyasztók. Palkovics Imre arról is beszélt, hogy a Munkástanácsok nem osztják azokat az aggodalmakat, amelyeket a magánnyugdíjpénztári befizetések felfüggesztésével kapcsolatban lehet hallani, hogy az emberektől "ellopják" a megtakarításokat. Felidézte, hogy a szakszervezetek annak idején nem támogatták a magánnyugdíjpénztárak létrehozását.

z volt, és ma is az a véleményük, hogy ezeknek a megtakarításoknak a magánszférába áramoltatása magánprofitot termel. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet felmérései is alátámasztják azt, hogy ez a nyugdíjág egy időzített társadalmi bomba - fejtette ki. Az üzleti biztosítók által működtetett pénztárak esetében ma nem világos, hogy ki fogja majd fedezni a nyugdíjakat, amikor majd a jogosultságok tömegével beérnek.

MSZOSZ: a munkavállalók 80 százaléka rosszabbul jár

Az egykulcsos adórendszer a magas jövedelműek javára csoportosít át, így a munkavállalók 80 százaléka rosszabbul jár, az adórendszer pedig igazságtalan és aránytalan lesz - mondta Pataky Péter, a Magyar Szakszervetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke vasárnap az MTI-nek a kormány által beterjesztett adójavaslatokról. A tervezett új adórendszer a 300.000 forintos bruttó fizetéstől kezdődően jelentene javulást, miközben a statisztikák szerint nemzetgazdasági átlagban a havi bruttó fizetés 202.000 forint - hangsúlyozta Pataky Péter.

Ugyancsak kedvezőtlennek értékelte az adójóváírás csökkentését és elmondta: ez a minimálbér szintjén körülbelül 2.000 forintos mínuszt eredményez a havi nettóban, amely eddig is "gyalázatosan kevés" volt, alig haladta meg a 60.000 forintot. Kifejtette: az adójóváírás nemcsak összegszerűen csökken, hanem a jogosultsági kört is jelentősen lecsökkentették, ami azt jelenti, hogy épp az átlagkeresetűek szintjén - vagyis a 190.000 és 280.000 forintos bruttó keresetűeknél - nagyon jelentős nettó csökkenés lesz.

Például aki 210.000 forintot keres, az nettóban 4.700 forinttal kevesebbet vihet majd haza - mondta. Pataky Péter szerint tarthatatlan, hogy a legnagyobb adócsökkentés nem a legkisebb keresetűeknél, hanem az átlag feletti keresetűeknél következik be. Hozzáfűzte: az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) október 22-re tervezett ülésén szeretnék megvitatni ezeket az adózási kérdéseket is.

Az elnök szerint a munkavállalók oldaláról nézve nem mondható, hogy technikailag sokkal egyszerűbbé válna az adórendszer, hiszen nem nagy különbség, hogy eddig két, most pedig egy kulccsal adóznak. Pataky Péter semmi olyan tendenciát nem lát a tervezett adórendszerben, amely a feketemunkát visszaszorítaná. Hozzátette: a vállalkozások terheit ugyanakkor csökkentik, amely lehet munkavállalói érdek is, hiszen stabil vállalkozásokra van szükség ahhoz, hogy munkahelyek legyenek. A nettó bércsökkenésből az következik, hogy nagyon kemény bértárgyalásokra kell felkészülni, és az adóváltozásból eredő jövedelemcsökkenéseket úgy lehet kompenzálni, ha a bruttó kereseteket jelentősen megemelik - emelte ki az MSZOSZ elnöke. Szerinte az adójóváírást kellene másképp szabályozni, mert így aránytalan és igazságtalan a közteherviselés. Pataky Péter ugyanakkor pozitívan értékelte a minimálbér fogalmának módosítását és abban a garantált bérminimum intézményének megerősítését.

A kormány által benyújtott javaslat szerint a minimálbér egyrészt a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók részére fizetendő kötelező, legkisebb személyi alapbér havi összegét, másrészt - ha a főállású vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú szakképzettséget igényel - a garantált bérminimum összegét jelenti. A vonatkozó rendelet alapján 2010-re a minimálbér 73.500 forint, a garantált bérminimum pedig 89.500 forint.

Munkaadók: egyszerűbb, a versenyképességet javítja a javaslat

A munkaadói képviseletek a vállalkozások versenyképességét javító, átlátható, igazságosabb teherviselést jelentő adórendszernek tartják a parlamentnek beterjesztett adótörvény javaslatot Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető társelnöke szerint a kormány egyszerűbb, ösztönzőbb, a versenyképességet javító adótörvény javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek.

Jó megoldásnak nevezte az OKISZ vezetője, hogy egykulcsos 16 százalékos adó vonatkozik majd nemcsak a személyi jövedelemre, hanem az eddig többféle adókulccsal adózó külön jövedelmekre is. Szerinte ez a javaslat hozzájárulhat ahhoz is, hogy feleslegessé válik a jövedelmek eltitkolása, hiszen a 16 százalékos mérték vállalható, és a jogkövető magatartásra ösztönöz. Az iparszövetség egyetért azzal is, hogy az adójóváírást fokozatosan meg akarja szüntetni a kormány, a munkáltatók versenyképességét rontotta volna, ha egy lépésben kellett volna a minimálbér adómentességét meglépni - mondta Vadász György.

Az OKISZ támogatja, hogy a szuperbruttósítást fokozatosan kivezetik a rendszerből, és örülnek, hogy a könnyebb adminisztráció miatt továbbra is vonzó egyszerűsített vállalkozói adó (eva) megmaradt. Vadász György kitért arra, hogy a gyermekek utáni adókedvezmény a népesedés alakulását befolyásolhatja, és az mindenképpen vállalkozói érdek, hogy a lakosság száma ne csökkenjen. Az OKISZ ügyvezető társelnöke üdvözölte azt is, hogy kikerül az adótörvényből a tevékenységre jellemző kereset utáni adózás, aminek érthetősége, jogosultsága nem volt magyarázható.

Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetség (IPOSZ) elnöke szerint a parlamentnek benyújtott adótörvény javaslat illeszkedik a nemzeti összefogás kormányának programjához. A családi, mikro- és kisvállalkozásokat képviselő szövetség elnöke kiemelte: mivel a héten Országos Érdekegyeztető Tanács ülés is lesz, és most már konkrét számok állnak rendelkezésre, ez alapján könnyebb lesz tárgyalni. Példaként említette, hogy ezek a sarokszámok befolyásolják majd a jövő évi bértárgyalásokat is. Az IPOSZ elnöke kiemelte: a beterjesztett adótörvény javaslat az egyéni vállalkozók, a betéti társaságok versenyképességét egyértelműen javítja, mert a közteherviselés egyenlő elosztását mutatja.

Vereczkey Zoltán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kisvállalkozásokért felelős alelnöke üdvözölte a benyújtott adótörvények irányultságát, annak a patrióta szemléletnek a megjelenését, amely eddig is áthatotta az új kormány 2010-re vonatkozó adóintézkedéseit is. Az élőmunkát terhelő költségek csökkentése, a jövedelmek helyben maradása a hazai vásárlóerő növekedésében fog megjelenni, ami a hazai mikro kis és középvállalkozásoknak keresletbővülést jelent.

Vereczkey Zoltán szerint a nagyarányú változások hatásait nagyon nehéz előre számszerűsíteni, ugyanakkor megjegyezte, hogy a mostani intézkedések ellenzői, a liberális gazdaságpolitika esetén sem találták el a gazdasági hatásokat.

Vámosi-Nagy Szabolcs: nem adócsökkentés, hanem átcsoportosítás lesz

Az összes adóterhelés érdemben nem változik, csak átcsoportosításra kerül sor a lakosságtól és az adót fizető társaságoktól a bankadót és válságadót fizető ágazatok terhére; az adócsökkentés nem olyan mértékű, hogy a gazdaságot fehéríthetné - kommentálta a parlament elé beterjesztett adótörvény-javaslatokat Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője vasárnap az MTI-nek.

Az APEH volt elnökhelyettese szerint a változások 300-350 milliárd forint adókiesést jelentenek. Mint elmondta, a 16 százalékos szja kulcs ténylegesen 20,3 százalékos elvonást jelent a szuperbruttó fenntartása miatt, az idén hatályos 17 százalékos kulcs pedig valójában 21,6 százalék, így a lineáris kulcs bevezetése 1,3 százalékpontos csökkenést jelent. Vámosi-Nagy Szabolcs kiemelte: a családok, gyerekesek hatalmas adókedvezményt kapnak.

Az, hogy három gyerek után havi 99 ezer forint az adókedvezmény, azt jelenti, hogy a szülők gyakorlatilag nem fognak adót fizetni. A 16 százalékos kulcs bevezetése a lakosságon belül a közepes és magas jövedelműeknek érdemi adócsökkenést jelent. Mérséklődik azon alacsony jövedelmet vallóknak az adóterhelése is, akiknek nem munkaviszonyból származik a jövedelme (egyéni vállalkozók, társaságok főállású tagjai), akiknél az adójóváírás nem játszik szerepet.

Az adójóváírást igénybe vevőknél, akik esetében az volt az ígéret, hogy a nettó jövedelempozíció nem változhat, akkor lehet a hatást megítélni, ha ismertté válik a minimálbér mértéke (2009-ben az APEH adatai szerint 354 ezer olyan minimálbéres volt, akik egész évre érvényesítették az adójóváírást). Az adószakértő szerint a semleges hatáshoz a jelenlegi 73.500 forintos minimálbérnek mintegy 80 ezer forintra kellene emelkednie.

A tőkejövedelmek adója is csökken, a külön adózó jövedelmeké is 16 százalék lesz - mutatott rá. Az osztalékadó 25 százalékról 16 százalékra csökken. Ha azt nézzük, hogy a szlovákoknál nincs osztalékadó, akkor ez még nem elég, ha azonban azt, hogy máshol 20-25 százalék körüli, akkor előnyös - mondta Vámosi-Nagy Szabolcs. A lakosság az szja csökkenése miatt nála maradó jövedelmet fogyasztásra vagy megtakarításra fordítja; az adószakértő szerint a megtakarítás lesz a jellemzőbb, mert nagy adócsökkenés a közép- és felső jövedelmi kategóriában lesz, ez a réteg pedig nyilván nem változtat sokat a fogyasztásán, mert eddig is ki tudta elégíteni.

A társaságok esetében kiemelte: jövőre éves szinten 10 százalékossá válik a társasági nyereségadó 500 millió forintig, ami idén csak július 1-jétől érvényesült. Azt is fontos üzenetnek tartja, hogy a társasági adókulcs 2013-tól egységesen 10 százalékos lesz, aminek jó hatása lesz a gazdasági versenyre. Az adócsökkentés és több más intézkedés fedezetét a különadókkal teremtik meg. A bankadó és a válságadóval érintett ágazatok adója együttesen 360 milliárd forintot tesznek ki. A magánpénztári intézkedést az adószakértő szerint nem lehet idesorolni, mert az nem adóintézkedés.

A válságadókkal kapcsolatban megjegyezte: sajátos megoldásnak tartja októberben azt mondani ágazatoknak, hogy év végéig fizessenek be egy komoly összeget (a válságadókat ugyanis december 20-ig kell befizetni a törvénytervezet szerint). Hozzátette: nem tud megszabadulni attól a gyanakvástól, hogy a válságadót idővel áthárítják a szervezetekre és a lakosságra egyaránt, hiszen mindannyian fogyasztók. Pláne, ha igaz, hogy a kereskedelmi láncoknál az adó a társasági adóalapot több esetben elviszi. A telekommunikációs ágazatot terhelő adóval kapcsolatban feltétlenül uniós egyeztetés szükséges az adószakértő szerint.

Emlékeztetett arra, hogy az unió most szólította fel Franciaországot és Olaszországot a telekommunikációs adó visszavonására, mert egy uniós irányelv szerint, amit mi is elfogadtunk, 2020-ra a szélessávú internetet ki kell terjeszteni. Ebből következik, hogy ennek a szektornak a különadóztatása csak akkor lehetséges, ha azt erre a célra fordítják. Ha "nem fogadnak szót", akkor az unió az Európai Bíróság elé viszi az ügyet, amely a tagállamok számára kötelező határozatot hozhat - mondta.

A változások hatását összegezve megállapította: összességében nem adócsökkentésre kerül sor, hanem az adó átcsoportosítására a lakosságtól és az adót fizető társaságoktól (a társaságok 40 százaléka veszteséges vagy nulla kulcsos) a válságadóval, bankadóval terhelt szektorokra. Véleménye szerint a GDP-arányos adóterhelés nem csökken, talán kicsit még emelkedik is. Arra a kérdésre, hogy az adóintézkedéseknek lehet-e a gazdaságot fehérítő hatása, úgy vélekedett, nem kerül sor olyan markáns változásra, ami ezzel a hatással járna.

Az 1.800 milliárd forintos szja teher ugyan jelentősen, 300 milliárd forinttal csökken, de a 27 százalékos munkáltatói és a 17 százalékos dolgozói járulék nem változik, az átlagos szja pedig 19,5 százalékról 18 százalékra mérséklődik. Az adóék 1-2 százalékpontos csökkenése nem olyan markáns változás, ami miatt rohannának bevallani az olyan jövedelmeket, amiket eddig el tudtak, és a jövőben is el tudnak dugni. Nem látni ugyanis a feketegazdaság visszaszorítását célzó intézkedéseket, az APEH és a VPOP egyesülését kivéve, ami kezdetben ugyan rontani fogja az adóigazgatás hatékonyságát, de később növelni fogja - mutatott rá Vámosi-Nagy Szabolcs.

Autonómok: igazságtalan adórendszert teremt a javaslat

Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) szerint a 16 százalékos személyi jövedelemadó kulcs bevezetése igazságtalan, és a munkavállalók többségének hátrányt jelent - mondta Borsik János, a szakszervezeti szövetség elnöke vasárnap az MTI-nek. Borsik János szerint az új személyi jövedelemadó rendszer azért igazságtalan, mert a progresszív adózást nélkülözi, miközben a különadóknál több kulcsot vezetnek be.

A többkulcsos, progresszív jövedelemadó közelebb lenne az igazságos és arányos közteherviseléshez - vélekedett. Példaként említette, hogy a 73.500 forintos minimálbér nettója jelenleg 60.236 forint, a változás azonban éves szinten 24.804 forint mínuszt jelentene a minimálbéreseknek. A bruttó havi 200.000 forintos átlagkeresetnél pedig éves szinten 41.280 forinttal kevesebb kerülne a munkavállalók zsebébe. Ugyan a magasabb jövedelműek arányaiban több adót fizetnek a 16 százalékos kulccsal is, azonban mégsem arányos ez a teherviselés, mert azokat bünteti, akik a legkevesebbet keresik, azaz a minimálbértől 240.000 forintos havi fizetésig.

A munkavállalók többsége ezekben a sávokban van - fűzte hozzá. Az elnök úgy vélekedett: a jövő héten kezdődő OÉT tárgyalásokra is hatással vannak az adótervek, az Autonómok álláspontja az, hogy ha meg akarják adóztatni a minimálbért, akkor azt először fel kell bruttósítani, hogy nettóban ne érje veszteség a munkavállalókat. Az adójóváírás csökkentése sem előnyös a munkavállalóknak, és csomagban kell tárgyalni a 2011-es munkajövedelmekről, mivel többféle változás negatív irányba hat - hangsúlyozta Borsik János. Nem vezet a feketemunka felszámolásához az új adórendszer - mondta, majd hozzáfűzte: az elmúlt 20 évben a kormányok "megtanultak együtt élni a feketemunkával", és ők is tudják, hogy a munkavállalók a minimálbér mellett valamilyen módon igyekeznek kiegészíteni keresetüket a megélhetésért.

Az Autonómok elnöke szerint áttörést ezen a területen más adó- és közgazdasági környezet, és a vállalkozásokhoz történő más közelítés jelenthetne. Borsik János szerint nagyon fontos, hogy a kormány a gazdasági szereplőkkel, a munkavállalókkal és a vállalkozókkal tárgyaljon a javaslatokról, és a 16 százalékos személyi jövedelemadót sem kell "kőbe vésettnek" tekinteni, a tárgyalások eredményeként lehetne módosítani. Ha a kulcs így marad, akkor a 2011-es nettó keresetek inkább széttartanának, és nőnének a jövedelmi különbségek - vélekedett az elnök.

Itt az adócsomag! Tudja meg mi és mennyi marad a zsebében

Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról címmel a parlament honlapján olvasható javaslat kisebb-nagyobb mértékben érinti az összes adónemet, de a legterjedelmesebb és legnagyobb változásokat a személyi jövedelemadó rendszerében indítványozza (Bővebb cikk a témában! >>)

Kezdőlap