A pénzügyi tisztítótűz utáni világ

Hitel és lízing válság idején

A két éve kipattant amerikai ingatlanpiaci válságból tavaly világméretű pénzügyi válsággá dagadt eseménysorozat gyors hazai begyűrűzése a legtöbb magyar vállalatvezetőt nem érte váratlanul.

2009.04.21 17:26adoforum.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A puszta túlélés valamint a jó ügyfelek és munkatársak megtartásának rövidtávú tűzoltó feladatain túl a vállalkozások számára már világosan kirajzolódnak a pénzügyi tisztítótűz utáni világ körvonalai is, amelyekről a Verlag Dashöfer Szakkiadó által meghirdetett előadáson részletesen is szó lesz.

Az előadáson konkrét, életből vett példákon keresztül nézzük meg azt, hogy milyen szempontokat érdemes mérlegelni a beruházási projektek, illetve az alternatív finanszírozási formák, elsősorban a hitel és a lízing közötti választásban.

Miközben a makrogazdaság problémái mindenki számára világosak voltak, a vállalatvezetői fejekben mégsem történt meg időben a felkészülés az elkerülhetetlenre. A közszféránál kétségtelenül hatékonyabb mikro szférában sem vált uralkodóvá az a szemlélet, hogy az eljövendő nehéz időket a jó időkben képzett tartalékokból lehet átvészelni. Még a legprudensebb szereplőknek tekinthető bankok tőkemegfelelési mutatója is folyamatosan romlott 2004 óta, ami kihelyezéseik egyre kockázatosabb jellegével (fogyasztási hitelek, hitelkártyák térnyerése) volt összefüggésben.

A háztartások eladósodottsága pedig 2008-ra már meghaladta jövedelmük felét. A "jó idők" feltételezésének állandósítása persze nem volt meglepő annak tudatában, hogy a magyar gazdaság 1993 óta töretlenül nőtt. A növekedésért viszont magas árat fizettünk: a hazai bankok hitelállománya mára eléri a betétek szintjének másfélszeresét, s e téren már a legrosszabb helyzetben - s szintén IMF-hitelt igénylő - lévő balti országokkal "versenyzünk" a régióban.

Így, bár nálunk nem volt az amerikaihoz hasonló hitelboom vagy ingatlanár-emelkedés, a folyó fizetési mérlegünk hiánya mégis a Bokros-csomagot megelőző mértékben emelkedett, s a pénzpiacok tavaly októberben az elsők között vonták meg országunktól a bizalmat, véget vetve ezzel a hitelből finanszírozott növekedés modelljének. A pénzpiaci válság már a tavalyi utolsó negyedévben gazdasági recessziót is hozott, s ez elodázhatatlanná teszi a szemléletváltást nemcsak az államháztartásban, de a vezetői stratégiákban is. A puszta túlélés valamint a jó ügyfelek és munkatársak megtartásának rövidtávú tűzoltó feladatain túl a vállalkozások számára már világosan kirajzolódnak a pénzügyi tisztítótűz utáni világ körvonalai is, amelyekről az előadáson részletesen is szólunk.

Ez a világ egy, a jelenleginél tőkeerősebb, jobb likviditással és transzparensebben működő, s az esetlegesen beálló forráshiányos helyzetekre jobban reagáló szereplőkből áll majd. Ehhez szükség lesz majd némi konszolidációra is, ami várhatóan koncentráltabb piaci struktúrát hoz majd magával a gazdaság legtöbb ágazatában. Mikro szinten az eredményességi kényszerről várhatóan a cégek likviditására helyeződik át a hangsúly, azaz röviden: a profit mellé fontosságban felsorakozik a cash-flow.

A cash-flow naprakész karbantartását és a céges kimutatások transzparenciáját nemcsak a gazdasági környezet, de a kihelyezéseikben jóval óvatosabbá - és drágábbá - váló finanszírozó bankok is ki fogják kényszeríteni.

A legfontosabb szempont a működési cash-flow javításának kényszere lesz, amelynek főbb elemei az ügyfelek fizetési fegyelmének fokozása, és a kiadások szigorú kontrollja, miközben bizonyos kiadások - pl. marketing, banki kiadások - növelése éppen, hogy megkerülhetetlen lesz. Ha a működési cash-flow javítása önmagában lehetetlen, meg kell próbálkozni az áthidaló, pénzügyi cash-flow-t javító megoldásokkal (faktoring, forfeiting, akkreditívek), amelyek ugyan plusz kiadásokkal járnak, mégis mérséklik a cash-flow feszítettségét és az ügyfélkockázatot, és a bankok számára vonzóbb finanszírozási célponttá tehetik a vállalkozást.

Mindeközben a várhatóan forrásszűkével jellemezhető eljövendő időszakban a pénzügyi és a beruházási cash-flow dinamikájának összehangolása lesz a másik fő feladat. Az esetleges beruházási projekteket önmagukban - a cégtől függetlenül - kell majd értékelnünk aszerint, hogy tartósan növelik-e a cég értékét és bővítik-e a cég tartalékképzési lehetőségeit. Ezután egyedileg kell felkutatnunk a beruházási projekthez hasonló lejárati ütemezésű forráslehetőségeket.

A pénzintézetek egyre inkább az egyedi projektek finanszírozását végzik, s emiatt érdemes lesz a hitellehetőségek mellett a nem konvencionális finanszírozási formákat, elsősorban a lízinglehetőségeket, vagy akár a hitelbiztosítást is mérlegelni. Ezért a Verlag Dashöfer Kft. 2009. május 11-én rendezi meg szakmai programját Hitel és lízing válság idején címmel, ahol konkrét, életből vett példákon keresztül nézzük meg azt, hogy milyen szempontokat érdemes mérlegelni a beruházási projektek, illetve az alternatív finanszírozási formák, elsősorban a hitel és a lízing közötti választásban.

A szakmai napról bővebben a hivatalos honlapon tájékozódhatunk.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.