Munkabarát adózás - oda az adókedvezmény

Adótörvények és nyugdíjredszer: Változások a február 16-án bejelentettekhez képest

Kevesebb szja-t, társasági adót kell fizetni a jövőben - erről tárgyal ma a kormány. Cserébe gyakorlatilag megszűnnek az adókedvezmények, három százalékponttal nő az áfa.

2009.03.12 13:03Népszava
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Nem jár majd állami támogatás a nyugdíjpénztári befizetésekre, adóköteles lesz a lakásépítést segítő szocpol. A természetbeni juttatások többsége is adózni fog. A kormány a 2009–2010-es adóévet érintő „adóátrendezéssel” 800 milliárd forinttal csökkenti a vállalkozások és a munka adóterhét s ugyanennyivel növeli a fogyasztásét.

Az adótörvények módosításáról, valamint a nyugdíjrendszer átalakításáról tárgyal ma a kormány – ezt közölte tegnap lapunk kérdésére Budai Bernadett.

A kormányszóvivő a tervezett változtatásokról, illetve arról, hogy azok mennyiben módosultak a Gyurcsány Ferenc kormányfő február 16-i bejelentésében szereplőhöz képest, nem kívánt nyilatkozni. Lapunk úgy tudja, a Pénzügyminisztériumban még tegnap este is dolgoztak az Országos Érdekegyez­tető Tanács (OÉT), illetve az Idősügyi Tanács legutóbbi ülésein elhangzott észrevételek „számosításán”, így a kormánytagok is csak ma reggel kapják kézhez a végleges verziót, miközben számos, a kormányszóvivő által a tárca „munkaanyagának” nevezett változat szivárgott már ki.

Úgy tudjuk, az adótörvény módosítások legfontosabb elemei a februári bejelentéshez képest lényegesen nem változnak. Vagyis a kormány által tervezett 800 milliárd forintos „adóátrendezés” egyenlege a Veres János pénzügyminiszter által előszeretettel alkalmazott „plusz nulla” lesz: a büdzsé értesüléseink szerint legfeljebb 20-30 milliárd forinttal jut több bevételhez.

A kabinet a munkát terhelő adókat csökkenti (személyi jövedelemadó, társasági adó, munkáltatói járulékok) és növeli a fogyasztást (áfa) és a vagyont (egységes ingatlanadó) terhelő adókat. Míg a kormány eredeti tervei szerint az szja alsó (18 százalékos) sávhatára július elsejétől 1,7 millió forintról 2,2 millió forintra nőtt volna, a legfrissebb verzió ezt visszamenőleg, már idén január 1-jétől lehetővé tenné, de csak 1,9 millió forintig emelné a sávhatárt. (A két megoldás gyakorlatilag azonos végeredményt hozna, de nem kellene az év második felétől egy új adótáblával számolni.)

Az alsó adókulcs 18-ról 19 százalékra, a felső kulcs 36 százalékról 38 százalékra emelkedne, miközben megszűnne a 4 százalékos különadó. Az egyik verzió szerint már július 1-jétől, a másik szerint csak 2010. ja­nuár 1-jétől. 2010. január 1-jétől az alsó kulcs sávhatára 3 millió forintra emelkedne, amivel a 170-240 ezer forint között keresők járnának igen jól.

Rendet vágnak az szja-ban lévő kedvezménydzsungelben. 2010-től megszűnik minden, az úgynevezett „kedvezményalapba” tartozó adókedvezmény, amivel az összevont adóalap 30 százalékát, de legfeljebb 100 ezer forintot lehetett jóváírni.

Ez érinti például a lakáskarbantartásra igénybe vett kedvezményeket, a képzési költségek kedvezményét, a biztosítások, a nyugdíjpénztárak, egészségpénztárak utáni befizetések kedvezményeit csakúgy, mint a lakáshitelek kamatai utáni jóváírási lehetőséget. A kormányfő ígérete szerint biztosan megmarad viszont a nagycsaládosoknak gyerekenként és havonta járó 4000 forintos kedvezmény. Keresztet vethetünk az adómentes természetbeni juttatásokra.

Az eredeti tervben az szerepelt, hogy minden, a cafetériába tartozó juttatás együtt adózik majd az összevont jövedelemmel (vagyis 19, illetve 38 százalékkal), ami egyben évi mintegy 250-300 milliárd forint adóbevételt jelentene az államnak. Az OÉT-en a munkavállalók ellenállása arra ösztönözte a kormányfőt, hogy változtasson ezen. Így az étkezési jegyek, illetve az üdülési csekkek részben adómentesek maradnak. (Erről a kormányfő március 2-i, kazincbarcikai látogatása során beszélt.) A havi 6000 forintos étkezési jegy fele adómentesen járna, másik felének pedig a munkáltatók viselik az adóterhét. (Egy korábbi verzió szerint az étkezési jegyek ugyan összevont jövedelemként adóznának, ám a munkavállalói adójóváíráshoz hasonlóan a jövedelem emelkedésével sávosan csökkenő jóváírási rendszert alkalmaznának.)

Biztosan adóköteles lesz a munkáltatótól kapott kultúrautalvány, ajándékutalvány, internetutalvány, iskolakezdés támogatása, egészség- és önsegélyező pénztári támogatás, önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás, helyi közlekedési bérlet. Adóterhet nem viselő adóköteles jövedelemmé válik a családi pótlék és a lakásvásárláshoz adott szociálpolitikai támogatás (szocpol) is.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.