Világvége

Rekordméretűre zsugorodott a sarki jég - vészharangot kongat a NASA

Idén télen minden eddiginél kisebb kiterjedését érte el az északi-sarki tengeri jég.

2025.04.05 18:06ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A 2025-ös tél újabb riasztó rekordot hozott az északi-sarki jég kiterjedésében: a NASA és a National Snow and Ice Data Center (NSIDC) adatai szerint a jegesedés éves maximuma idén március 22-én érte el történelmi mélypontját. A mért érték csupán 14,33 millió négyzetkilométer volt – ez a legkisebb kiterjedés, amit a műholdas megfigyelések kezdete óta valaha is regisztráltak a tél végén.

A szakértők szerint a rendkívül enyhe hőmérsékletű levegő, a felmelegedett óceánvíz és az állandósult szélmintázatok egyaránt akadályozták az új jégképződést, valamint az idősebb, többéves jég túlélését. A NASA és az NSIDC kutatói több évtizedes műholdas adatokat elemezve arra figyelmeztetnek: az idei tél rekordalacsony jégborítása súlyos következményekkel járhat, mivel a nyári időszak kevesebb védelmet nyújtó jéggel indul, mint valaha.

A korábbi negatív csúcsot 2017-ben jegyezték fel, amikor a maximális jégkiterjedés 14,41 millió négyzetkilométer volt. Az idei adat azonban ezt is alulmúlta.

A tengeri jég normál esetben a sötét, hideg téli hónapokban növekszik az Északi-sarkvidéken. Azonban az utóbbi években egyre kevesebb új jég alakul ki, és folyamatosan csökken az úgynevezett többéves jég aránya is – vagyis azon jégtömegeké, amelyek legalább egy nyári olvadási szezont túlélnek. A mostani tél is illeszkedik ebbe a hosszú távú csökkenő tendenciába, amelyet a tudósok az 1970-es évek óta figyelnek.

A jég kiterjedését műholdas adatok alapján térképezik fel a kutatók, az Északi-sarkvidéket rácshálóra osztva. Azokat a cellákat veszik figyelembe, amelyek legalább 15 százalékban jéggel borítottak. A március 22-i műholdkép a 2025-ös helyzetet hasonlította össze az 1981 és 2010 közötti időszak átlagával. Ez az úgynevezett medián érték jól mutatja, mennyire kilóg az idei év az eddigi adatok sorából.

A mérésekhez elsősorban a Defense Meteorological Satellite Program (DMSP) műholdjai szolgáltatják az adatokat, amelyek a Föld mikrohullámú sugárzását figyelik. Ezeket kiegészítik a történeti források, például az 1978 és 1985 közötti időszakból származó Nimbus-7 műhold adatai, amelyet a NASA és az NOAA közösen üzemeltetett.

Az Északi-sarkkörön kívül is jelentősen elmaradt a jégtakaró a korábbi évek átlagától: például a Szent Lőrinc-öböl térségében szinte egész télen alacsony maradt a jégkiterjedés, amit valószínűleg a meleg tengervíz és enyhe légtömegek idéztek elő. Emellett a part felől fújó szelek is gátolhatták az új jég kialakulását.

„Az előttünk álló nyári időszakot kevesebb jéggel kezdjük, mint eddig bármikor” - mondta Linette Boisvert, a NASA Goddard Űrközpontjának jégtudósa. „Ez nem sok jót ígér a jövőre nézve.”


A kutatók szerint a jégtakaró ilyen mértékű zsugorodása nemcsak a sarkvidéki ökoszisztémát sodorja veszélybe, hanem az egész bolygó éghajlati stabilitására is hatással lehet. A tengeri jég ugyanis kulcsszerepet játszik a napsugárzás visszaverésében és a globális hőháztartás szabályozásában. Ha ez a természetes hűtőrendszer tovább gyengül, az újabb extrém időjárási jelenségekhez és gyorsuló felmelegedéshez vezethet világszerte.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.