Világvége

Intsen búcsút a Maldív-szigeteknek

A tengerszint emelkedése súlyos következményekkel járhat a turistaparadicsomra nézve.

2017.03.05 18:52ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A 26 atoll 1190 korallzátonyán fekvő szigetország az Indiai-óceánban, India déli csücskétől néhány száz kilométerrel nyugatra található, észak-déli irányban mintegy 800 km kiterjedésű. Az apró szigetek közül 358 lakott, illetve folyik rajta valamilyen emberi tevékenység.

NASA Earth Observatory / Jesse Allen / NASA/GSFC/METI/ERSDAC/JAROS

A felvételt a Terra műhold ASTER (Advanced Spaceborne Emission and Reflection Radiometer) sugárzásmérőjével 2013. április 3-án készítették a Maldív-szigetekről - írja az Űrvilág.hu. A több spektrális sávban készült felvételből hamisszínes, de a valósához közeli színeket mutató képet állítottak össze, amely mintegy 30 × 45 km kiterjedésű területet mutat.

A tengerszint emelkedése azonban súlyos következményekkel járhat a turistaparadicsomra nézve. Ázsia legkisebb országa területének 80%-a ugyanis 1 méterre sem emelkedik ki a tengerből. A súlyos helyzetre 2009-ben azzal hívták fel a világ közvéleménye figyelmét, hogy a kormány búvárfelszerelésben, a tenger alatt tartotta ülését. Ezzel a lapok címoldalára kerültek ugyan, de csak néhány napra. Utána minden maradt a régiben, a veszély azóta sem csökkent, sőt.

Male, a Maldív-szigetek fővárosa. (Kép: Wikipédia)


Male a világ negyedik legsűrűbben lakott szigete. (Kép: ICE Case Studies)

Erős viharok idején egyes szigeteket teljes egészében térdig érő víz borít el. A fővárost, Malét, ahol a Maldív-szigetek 350 000 fős lakosságának mintegy harmada él, 1988-ban Japán anyagi segítségével, 60 millió dollár költséggel betontömbökből álló védőfallal vették körül. A 2004-es indiai-óceáni cunaminak még ellenállt a fal, de ma már ez sem nyújt elegendő védelmet. Ugyanakkor a heves esőzések után a kis szintkülönbség miatt a víz nem tud lefolyni, a visszamaradó pocsolyák kedveznek a fertőző betegségek terjedésének.

A tengerszint emelkedése ellen már az 1988-ban épített betonfal sem nyújt megfelelő védelmet

Kép: ICE Case Studies


Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.