Sosem múlik a hatás?

Csernobil: 30 év után is radioaktív a tej

A csernobili lezárt térségben ritkává vált vagy kihalás szélén álló őshonos állatok jelentek meg az elmúlt 30 évben, de csak azért, mert nincs ott ember. Viszont 2 kilométerre a zónától már tejtermelés zajlik.

2016.04.26 10:34ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Shutterstock - Fotokon

Egy új vizsgálat szerint a Csernobil szomszédságában termelt tej radioaktív szennyeződése az egészségügyi határérték tízszerese még 30 évvel a baleset után is. A Milkavita vállalat termékeinek teszteredményeit az AP hozta nyilvánosságra.

A termelővállalat szóvivője szerint ők is rendszeresen nézik a tejet, félévente ellenőrzik, és jóval a határérték alatti számokkal találkoztak eddig. „Ez lehetetlen, bizonyára összekeveredtek az adatok” – mondta a gyár vezető élelmiszeripari mérnöke, Maia Fedonchuk.

Harminc éve, 1986. április 26-án történt a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris szerencsétlensége a volt Szovjetunió területén, az ukrajnai Csernobilban. A Kijevtől 110, Csernobil városától 18 kilométerre északra, Pripjaty város mellett létesített Lenin atomerőmű négyes reaktorát két robbanás vetette szét, majd nukleáris olvadás következett be. A világ legbrutálisabb nukleáris balesetének helyszínén a katasztrófa utáni radioaktív kihullás legnagyobb mértékben szennyezett és kitelepített területeivel (30 km-es zóna, vagy veszélyzóna, a nem szabályos kör alakú szektorban nem csak ukrajnai hanem fehérorosz részek is tartoznak) együtt lezárták. Az elkövetkezendő 20.000 évre!

freedigitalphotos.net/adam

Fehéroroszország – a radioaktív por 60%-a itt rakódott le – kormánya természetesen vissza szeretné állítani az elhagyatott térségek hasznosítását számos ok miatt – pedig nagyon nem kéne.

A farm ugyanis, ahonnan az AP a tejmintát vette, Nikolai Chubenoké, a 2200 négyzetkilométeres terület pedig szomszédos a fehérorosz részen lezárt zónával. A balesetkor 470 várost és falut ürítettek ki ezen a területen, de a helyeik folyamatosan szivárognak vissza. Nem érzik a veszélyt, mert nem érzik a sugárzást sem.

Chubenok farmja, ahol a tehenek legelésznek, 45 kilométerre van az atomerőműtől, és mindössze 2 kilométerre a zónahatártól, és nagyüzemben szállít tejipari termékeket a környező országokba is.

A mintát Minsk Centre of Hygiene and Epidemiology labor vizsgálta, és a stroncium-90 izotóp (felezési ideje 28,9 év) tízszeresét (37,5 becquerel (Bq) per kilogramm) mutatták ki a belorusz élelmiszerbiztonsági határértékhez (3,7 becquerel (Bq) per kilogramm) képest. Ez a radioaktív izotóp súlyos daganatos és szív- és érrendszeri megbetegedésekért tehető felelőssé.

Hogyan lehet ez? A Gizmodo cikke szerint a tehenek naponta 9 kilogramm füvet legelnek a farmon a zóna határában, ami persze könnyen összeadódik. Természetesen, további vizsgálatok szükségesek, és remélhetőleg megfelelő lépések is történnek majd az ügyben, miután csecsemők és kisgyerekek napi szinten isznak ebből a tejből.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.