Fellegi: 1,88 milliárd euró volt a Mol-pakett

Orbánék visszaszerezték Oroszországtól a Mol-t

Magyarország kedden visszaszerezte 21,2 százalékos Mol-tulajdonrészét Oroszországtól - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök Budapesten.

2011.05.24 16:34MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A kormányfő úgy fogalmazott: ez több volt, mint vásárlás, ez egy nehéz küzdelem volt, egy év kemény tárgyalássorozat és egyeztetés után sikerült nyélbe ütni a megállapodást.

Fontos lépést tettünk az erős Magyarország felé vezető úton, egy ország sem lehet erős, ha teljesen kiszolgáltatott az energiaellátása - fogalmazott Orbán Viktor.

Orbán Viktor miniszterelnök sajtótájékoztatót tart a Parlamentben, ahol bejelentette, hogy Magyarország visszaszerezte a 21,2 százalékos Mol-tulajdonrészét Oroszországtól.MTI


Mol-Surgutneftegas ügylet

Orbán Viktor miniszterelnök kedden bejelentette, hogy ismét magyar tulajdonba került az orosz Surgutneftegas (Szurgutnyeftyegaz) birtokában lévő Mol részvénycsomag. A Surgutneftegas 2009 elején vásárolta meg az osztrák OMV-től a Mol 21,2 százaléknyi részvényét 1,4 milliárd euróért.

A 2009. március 30-án bejelentett ügylet meglepetést keltett ipari, illetve a magyar politikai körökben is, több elemző szerint ugyanis a Surgutneftegas a Kreml tanácsára vagy nyomására vett Mol-részvényeket. A Financial Times az ügyletet követően azt írta, hogy Magyarországon és Brüsszelben is "azonnal megszólaltak a vészcsengők", s a magyar kormányt is "meglepte" a tranzakció. Veres János akkori pénzügyminiszter úgy nyilatkozott a lapnak, hogy "ez a kereskedelmi tranzakció meglepetésként érte a magyar kormányt", a magyar kormányszóvivő pedig közleményben tudatta, hogy a kormány az orosz partnerével folytatott megbeszélések során soha, még informálisan sem tárgyalt a Mol-ban történő tulajdonszerzésről. Az akkori magyar kormány álláspontja szerint "Magyarországnak az az érdeke, hogy a nemzeti olajipari vállalat megőrizze függetlenségét".

Ennek folyományaként később megszületett a "lex Mol"', az a törvény, amely korlátozza a külföldi tulajdonszerzést a magyar stratégiai, energetikai cégekben.

Az ügylettel foglalkozott a parlament külügyi bizottsága is, amelyen Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója kifejtette, az energiafüggőségi, -ellátási kérdéseket is felvető adás-vétel több szempontból is meglepő, így például az általában többségi tulajdonra törekvő oroszok kétszer annyit fizettek a részvényekért, mint a tőzsdei áruk. Meglepőnek tartotta azt is, hogy az oroszok anélkül vették meg a részvényeket, hogy erről korábban egyeztettek volna a Mollal, ráadásul a vevő cégnek eddig semmiféle külföldi aktivitása nem volt. Meglepőnek nevezte azt is, hogy az ügylet előtt nem történt politikai egyeztetés, ami szokásos az oroszok részéről hasonló esetekben.

A Surgutneftegas részvénykönyvi bejegyzése a vétel óta nem történt meg, s ezért az orosz energetikai cég egyetlen Mol-közgyűlésen sem vehetett részt szavazati joggal.

Az orosz cég több pert is indított azért, hogy részvényesként megjelenhessen a Mol közgyűlésein, ám ezeket rendre elvesztette. A törvényi előírások szerint ugyanis a részvénykönyvi bejegyzéshez a Magyar Energia Hivatal jóváhagyása szükséges.

A hivatal azonban a Surgutneftegas erre irányuló kérelmének eljárását 2010-ben hozott végzéssel megszüntette, mert az orosz cég nem nyújtotta be a hivatal által kért, főként a tulajdonosi körére vonatkozó információkat a megadott határidőig. A Surgutneftegas nem élt a felülvizsgálati lehetőséggel, amiből az következik, hogy a részvénykönyvi bejegyzésnek nem volt meg a törvényi feltétele.

A Mol részesedésének megszerzése jelentős lépés volt az oroszok szerint a Surgutneftegas stratégiájának teljesítésében, ami például a vertikális integráció erősítését, továbbá a végső felhasználókhoz való közelebb kerülést tűzte ki célul. Az OMV az eladáskor emlékeztetett: 2008 augusztusában visszavonta a Mol megszerzésére irányuló szándékát azután, hogy ez ellen kifogásokat emelt az Európai Unió és a Mol vezetése is.

Logikus lépés volt ezek után a Mol papírok eladása - fejtette ki az osztrák cég. Az eladást a JP Morgan befektetési bank végezte és "jó árat ért el". Az 1,4 milliárd eurós ár 19.212 forintos részvényenkénti árnak felelt meg akkor, szemben a Mol, az eladás bejelentését megelőző pénteki 9.940 forintos záróárfolyamával. Igaz, a Mol árfolyama csaknem 15 százalékkal 11.430 forintra nőtt az eladás bejelentésekor, miután az bejelentés napjának reggeli felfüggesztése után újraindították a papír kereskedését.

A vétel hírére felszökött az orosz tőzsdén a Surgutneftegas árfolyama is, 5,4 százalékkal erősödött, a bejelentés napján 22,68 rubelt ért.

A tőzsde ugyanis derűlátással fogadta a hírt, hogy a cég külföldi akvizícióra határozta el magát.

A konszern az egyik legnagyobb társaság az orosz kőolaj- és földgáziparban, de mindaddig nem tűnt ki a piacon sem az átvételekben való részvétellel, sem magas osztalékokkal. Számláin tekintélyes összeget gyűjtött össze, amelynek rendeltetéséről állandóan spekulálnak az elemzők. A Mol-részvények vételét megelőző év harmadik negyedének végén a konszern hosszú és rövid távú befektetései és pénzeszközei 558 milliárd rubelt, avagy 22 milliárd dollárt tettek ki, így a Mol-részvények felvásárlása nem jelentett számára nagy megterhelést.

NFM: a Mol-részvények megvásárlása az első lépés

Az állami szerepvállalás súlyát erősítő kormányzati stratégia megvalósításának első, nemzetközi jelentőségű lépéseként értékelte a Mol 21,2 százalékának állam általi megvásárlását a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kedden kiadott közleménye.

Az európai energiaellátásban fontos szerepet játszó észak-afrikai országok elhúzódó politikai instabilitása világossá tette az energiapiacok és a hazánkhoz hasonló, energiaimportra szoruló országok sebezhetőségét.

A kormány ezért fontos gazdaságvédelmi feladatának tekinti, hogy a stratégiai energetikai vállalatokban megtartsa vagy megteremtse tulajdonosi pozícióját, és erősítse a nemzeti vállalati jelleget - olvasható a tárca közleményében.

Hozzáteszik: a rendelkezésére álló eszközökkel a jövőben is igyekszik ésszerű keretek között tartani a külföldi kormányok és vállalatok befolyását, tulajdonszerzését a stratégiai nemzeti vállalatokban.

A Mol árfolyam azóta jelentősen emelkedett, 2011. május 24-én kedden, az értékpapír kora délutáni felfüggesztésekor az ár 23.310 forint volt. A Surgutneftegas 21,2 százalékos tulajdoni hányadának piaci értéket kedden az elemzők 500-513 milliárd forintra tették.

A Surgutneftegas Molból való kivásárlása többször is felvetődött, amiről tavaly októberben Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter azt mondta: a magyar kormány egy csomagban akar megállapodni az orosz vezetéssel a kétoldalú együttműködés kérdéseiről.

Kifejtette, hogy a csomagról folyó egyeztetéseken szó van az energiapolitikáról, a Malévről, a későbbi metróépítkezésbe való esetleges orosz bekapcsolódásról, a mezőgazdasági együttműködésről, kutatói ösztöndíjakról, a széles nyomtávú vasúti pálya meghosszabbításáról, de cáfolta, hogy a kormány közvetlenül tárgyalna a Surgutneftegas-zal a Mol-ban való részesedésének megvásárlásáról.

November végén az orosz kormányfő sajtótitkára már azt közölte: az orosz és a magyar kormányfő tárgyalt a Surgutneftegas Mol-pakettjének kérdéséről. Az idén februárban Igor Szecsin, az energetikai iparral foglalkozó orosz első miniszterelnök-helyettes pedig azt nyilatkozta, hogy a Surgutneftegas nem szándékozik megválni a magyar Molban szerzett részesedésétől, és az egyik legjobb beszerzésének tartja azt.

Fellegi: 1,88 milliárd euró volt a Mol-pakett

Kifejtette: piaci megállapodás született áprilisban a Surgutneftegas-zal a Mol tulajdonrész megvásárlásáról, aminek a szövegezése mostanra zárult le.

Hozzátette: nem csomagban történt a megállapodás, a részvénycsomagért semmi mást nem adtak az oroszoknak, csak a vételárat.

Az állam a korábban felvett IMF-hitelből finanszírozza a pakett megvásárlását, a tranzakciót augusztus 31-ig kell lebonyolítani, s a részvénycsomag egy később kijelölendő állami vállalathoz kerül majd - jelezte.

A miniszter elmondta azt is: az ügylet kapcsán módosítani kell a költségvetési törvényt a forrás átcsoportosítás miatt, illetve a Surguttal aláírt megállapodást az Országgyűlésnek is jóvá kell hagynia. Az adás-vételi megállapodást Vlagyimir Bogdanovval, az orosz vállalat vezérigazgatójával írták alá.

A vételár nem növeli sem az államadósságot, sem pedig a költségvetési hiány mértékét, mert lehívott IMF-hitelből fizetik - emelte ki a miniszter.

Fellegi Tamás elmondta: további Mol-részvények is kerülhetnek az állam tulajdonába, mert a magánnyugdíj-pénztári vagyonnak része legalább 2,4 százaléknyi Mol-papír is. Lehet azonban, hogy a 2,4 százalékot az állam eladja, bár erről még nincs kormánydöntés - tette hozzá.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.