Ezt várta a piac is

Simor: túlnyomó többséggel döntött kamattartásról a monetáris tanács

A monetáris tanács nem változtatott a jegybanki alapkamat 6 százalékos szintjén hétfőn; a döntés megfelel a piaci várakozásnak.

_{2011.02.21 16:35MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Jelenlegi összetételében utolsó kamatdöntő ülését tartotta a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.

Elemzők az érvényben lévő jegybanki alapkamat tartását várták, miután november óta mindhárom kamatdöntő ülésen 25-25 bázispontos kamatemelésről döntött a tanács. Azt megelőzően, tavaly április óta történelmi mélyponton, 5,25 százalékon állt az alapkamat.

Nem változott a forint árfolyama a kamatdöntésre

Nem befolyásolta a forint árfolyamát a jegybank piaci várakozásoknak megfelelő kamattartó döntése. Az eurót a nap folyamán tartott 270,80 forintos szint környékén jegyezték a döntés bejelentését követően is. Az eurót péntek délután 269,90 forinton, hétfőre virradóra a nemzetközi kereskedelemben 269,40 forinton jegyezték.

A dollár jegyzése 198,11 forinton állt a péntek délutáni 198,35 forint után, a svájci frankot 208,94 forinton jegyzik 208,82 forint után, száz japán jen pedig 238,00 forinton áll a péntek délutáni 238,10 forint után.

Simor: túlnyomó többséggel döntött kamattartásról a monetáris tanács

A monetáris tanács túlnyomó többséggel döntött a 6,00 százalékos alapkamat tartásáról - jelentette ki Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a tanács ülését követő sajtótájékoztatón hétfőn Budapesten.

A jegybank elnöke elmondta, a tanács előtt két javaslat szerepelt: 25 bázispontos kamatcsökkentési, és a 6,00 százalékos kamat tartására vonatkozó.

Az új monetáris tanács sem csökkent azonnal kamatot elemzők szerint

Az új összetételű monetáris tanács vélhetően megosztottabb lesz, és enyhébb kamatpolitikát folytat majd elődjénél, de az MTI-nek nyilatkozó elemzők nem várnak jelentős lazítást az új testülettől sem. Sőt van, aki további 25 bázispontos emelést sem tart kizártnak.

A monetáris enyhítéshez a nyilatkozók szerint meggyőző fiskális kiigazítás kell. Jelenlegi összetételében a monetáris tanács utoljára döntött az alapkamatról hétfőn: a piaci várakozásoknak megfelelően nem változtatott a 6 százalékos szinten. A monetáris tanács négy külső tagjának, Bánfi Tamásnak, Bihari Péternek, Csáki Csabának és Neményi Juditnak március 1-jén lejár a megbízatása.

Az országgyűlés ugyancsak hétfőn dönt a külső tagok új kinevezési rendjéről: amely szerint őket a jövőben a parlament gazdasági és informatikai bizottságának javaslatára az országgyűlés választja meg. A jegybank elnöke, Simor András és helyettese, Karvalits Ferenc hatéves megbízatása 2013 márciusában jár le, a másik alelnök, Király Júlia kinevezése 2013. júliusáig tart. Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője enyhébb kamatpolitikára számít ugyan, de látványos kamatcsökkentésre nem. Emlékeztetett rá, hogy a gyors, vagy jelentős monetáris lazítás ellen szól a miniszterelnök közelmúltban tett, az árfolyam erősítésére vonatkozó kijelentése, és az is, hogy a miniszterelnök tévesnek nevezte azokat a sajtóhíreket, miszerint a kormány az inflációs cél emeléséről döntött volna.

Az új testület első kamatdöntő ülésein vélhetően kivár majd, legalábbis az elemző szerint nem szolgálná a monetáris politika hitelességét, ha a kamatemelő lépéseket követően azonnal enyhítésbe kezdene az új testület.

A kedvező inflációs adatok alapján azonban a tavasz végén vagy nyár elején várható egy kisebb, 25 bázispontos enyhítés - mondta. Árokszállási Zoltán azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy enyhítésre csak akkor nyílik lehetőség, ha a márciusra beígért reformokkal beéri a piac, ellenkező esetben nem lesz mód a kamatcsökkentésre.

Az Equilor Befektetési Zrt. elemzői is hasonló véleményen vannak, de inkább további kamatemelést valószínűsítenek. Úgy vélik: bár a monetáris tanácstagok kinevezési rendjének megváltoztatása némileg csorbítja a jegybanki függetlenséget - hiszen a parlamenti bizottságban a kormánypártok delegáltjai vannak többségben –, de nem feltétlenül jelenti azt, hogy a kormány által preferált monetáris politikai irányváltás (a monetáris enyhítés) azonnal bekövetkezne.

Az Equilor szerint ugyanis egy monetáris irányváltásnak "piaci lecsapódása lenne, ami viszont behatárolja a monetáris tanács mozgásterét". Ezért a magyar kamatpályát továbbra is elsősorban a külső tényezők (globális piaci hangulat, magyar kockázati árszint alakulása) szabják meg, emellett természetesen az inflációs pálya alakulása sem lesz elhanyagolható tényező - fogalmaznak.

Egyelőre úgy látják, hogy még egy 25 bázispontos emelés mellett dönthet a következő egy évben a testület, annak függvényében, hogy a jegybank hogyan ítéli meg az inflációs cél tarthatóságát és a költségvetés stabilizációs programját. Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolió menedzsere is engedékenyebb, alacsonyabb alapkamatot preferáló új tanácsra számít, azonban a kamatcsökkentések véleménye szerint sem garantáltak. Közleményében kifejti: a globális nyersanyagár-emelkedés, a belföldön várható béremelések, és az erősödő belső fogyasztás abba az irányba mutatnak, hogy a hazai infláció a monetáris politika számára meghatározó időhorizonton nem csökken a jegybank három százalékos céljára. Szintén az alapkamat-csökkentés esélyeit mérsékli, hogy a környező országok már elkezdték vagy tervezik az irányadó rátáik emelését, ami szűkíti a magyar mozgásteret - fűzi hozzá.

Az új tanács ettől függetlenül még kísérletezhet a monetáris enyhítéssel, azonban Bebesy Dániel szerint lehetséges, hogy ez a forintárfolyam és a kamatszint jelentősebb kilengéseivel jár majd együtt.

Meggyőző fiskális kiigazító csomag azonban új helyzetet teremthet, a jelentősen erősödő forint az irányadó ráta csökkentését is indokolhatná, azonban jelenleg ennek a forgatókönyvnek kisebb esélyt ad az elemző.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter