100 ezer forintra emelkedik a minimálbér

Három javaslat az adó- és járulékterhek csökkentésére

Három lehetséges, 2009-től megvalósítható adóváltoztatási koncepció hatásairól küldött hatástanulmányokat a miniszterelnök a parlamenti pártok frakcióvezetőinek. A Miniszterelnöki Hivatal honlapján is olvasható tanulmányokat kiegészítették Bokros Lajosnak az Élet és Irodalom legújabb számában megjelent adójavaslatának hatáselemzésével.

2008.03.03 19:32MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A növekvő reálbér és a foglalkoztatottság várható növekedése növeli a lakosság jövedelmét és így a fogyasztás növekedése meghaladja a tervezettet (1,5 százalék helyett 2,2 százalék), de nem változtat érdemben az inflációs prognózison. A vállalkozások adóterheinek mérséklése gyorsíthatja a beruházásokat. 

A GDP növekedése 0,3 százalékponttal gyorsulhat (4 százalék helyett 4,3 százalék), amit elsősorban a foglalkoztatottság bővüléséből fakadó fogyasztásnövekedés generál. A javaslat 0,3-0,5 százalékponttal növelheti a versenyszférában foglalkoztatottak számát, és nemzetgazdasági szinten is bővíti a foglalkoztatottságot (az alkalmazottak száma a tervezett 0,6 százalék helyett 0,8-1 százalékkal emelkedhet).

A személyi jövedelemadó fókuszú köztehercsökkentési javaslat elsősorban a személyi jövedelemadó terheket csökkentené, miközben mérsékelné a munkáltatói járulékokat és az iparűzési adót is. A javasolt adócsökkentések és -emelések 420 milliárd forinttal rontják az államháztartás egyenlegét, nettó alapon számolva. A személyi jövedelemadó sávhatára a mai 1,7 millióról 2,5 millióra emelkedne és a 18-36 százalékos adókulcs 20-30 százalékra változik. 

Az alacsonyabb keresetűeket az adójóváírás összegének emelése védené meg a nettó kereset csökkenéstől. A négy százalékos különadó megszűnik. A szakképzési járulék (jelenleg 1,5 százalék) és a munkaadói járulék (3 százalék), együttes mértéke 3 százalékra csökkenne. A hatásvizsgálat szerint a személyi jövedelemadó csökkentése erőteljesen mérsékelné a magasabb keresetek adó- és járulékterhelését, a bérköltség adóéke 150 ezer forint havi keresetig változatlan maradna, felette csökkenne. 

Az átlagkeresetnél az idei 54 százalékról 50,9 százalékra módosulna. A vállalkozások a jelenlegi két százalék helyett egy százalékos iparűzési adót fizetnek, s megszűnne a kulturális járulék. A koncepció szerint új helyi társasági adó kerül bevezetésre két százalékos mértékkel, kötelezővé válik az ingatlanadó, a különadó megszüntetésével a társasági adókulcs 20 százalékra emelkedik, szigorodik az eva, széles körben szűkülnek a személyi jövedelemadó kedvezmények. 

A javaslat hatására a lakosság jövedelme 270 milliárd forinttal nő, amely úgy alakul ki, hogy 1,4 millió munkavállaló - akik havi 150 ezer forintnál többet keresnek - nettó keresete emelkedne, 1,8 millió munkavállalóé pedig - havi 150 ezer forint kereseti szint alatt - változatlan maradna. A vállalkozások az adócsökkentések és az adóemelések együttes hatására mintegy 150 milliárd forinttal több jövedelemre tesznek szert. 

A makrogazdasági hatásvizsgálat azt mutatja, hogy a lakosság nettó jövedelme 2,5 százalékkal nő, a fogyasztás a konvergenciaprogramban rögzített 1,5 százalék helyett 2,0 százalékkal emelkedik, az inflációs prognózis nem változik. A vállalkozások egyéb adóterheinek nettó mintegy 160 milliárd forintos csökkenése mintegy 0,6 százalékkal növelheti a beruházások dinamikáját (7,4 százalék helyett 8 százalékra). 

A GDP növekedése 0,3 százalékponttal gyorsulhat (4 százalék helyett 4,3 százalék), de ennek fő hajtóereje ismét a hazai fogyasztás növekedése. A javaslat a foglalkoztatásra semleges hatású, nem változtatja a munkáltatók bérköltségét (az alkalmazottak száma a tervezett 0,6 százalékkal emelkedhet).

A szuperbruttósítás névvel illetett koncepció szerint a bérek közterheit - ami ma megoszlik a munkavállalók és a munkáltatók között - a jövőben kizárólag a munkavállalók fizetnék. A bruttó keresetek megegyeznének a munkáltatókat ma terhelő bérköltség összegével, vagyis a bruttó keresetek megemelkednek a munkáltatók által fizetett járulékokkal (a mai bérek bruttósításra kerülnek, 32 százalék munkáltatói járulékkal és az 1.950 forintos eho-val), és a megemelt bérek után minden közterhet a munkavállaló fizet. 

A szuperbruttó bérek mellett a személyi jövedelemadó kulcsok megváltoznak: az adókulcs az átlagkereset kétszereséig - vagyis a mainál jóval magasabb szintig - 20 százalék, a kétszeres és négyszeres jövedelemnél 30 százalék, felette 35 százalék. A személyi jövedelemadót egy mindenkit megillető havi 63 ezer forintnak megfelelő - évi 151.200 forintos - adójóváírás csökkenti. Fix összegű, havi 10 ezer forintos egészségügyi kártyapénz mellett degresszív társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. 

Az új, magasabb kereseteket egészen a mai 300 ezer forintos havi bérig 47-49 százalék közötti elvonás terhelné, az átlagkeresetűeknél például a jelenlegi 54 százalékos adóék 49 százalék lenne. (Az alacsonyabb keresetek adó- és járulékterhe nőne, a magasabb kereseteké csökkenne.) A javaslat az alacsonyabb keresetek összegének emelését irányozza elő. A teljes kompenzáció költsége mintegy 140-150 milliárd forint, amihez a költségvetés átmenetileg 80-100 milliárd forintnyi támogatást biztosítana azoknak a vállalkozásoknak, amelyek önerőből erre képtelenek. 

A hatásvizsgálat szerint a szuperbruttósítás 250-300 milliárd forinttal csökkenti az államháztartás bevételét. A koncepció átrendezné a kereseti arányokat: mai számítás szerinti bruttó havi 150 ezer forint keresetig nőne az adóterhelés, csökkenne a nettó kereset, ennél nagyobb jövedelmeknél viszont csökkenne a terhelés, látványosan emelkedne a nettó jövedelem. 

A makrogazdasági elemzések azt mutatják, hogy a szuperbruttósítás hatására megugrik a reálkereset (1,5 százalék helyett 3,4 százalékra nő), ami a lakossági fogyasztás növekedéséhez vezet (1,5 százalék helyett 2,0 százalék), s a bővülő fogyasztás növeli az inflációs nyomást. A GDP növekedése 0,3 százalékponttal gyorsulhat (4 százalék helyett 4,3 százalék), de ennek hajtóereje a 2001-2002. évihez hasonlóan nem az export és a beruházás, hanem a hazai fogyasztás növekedése lenne. 

Az alacsony keresetek adóterhének növekedése mérsékli a foglalkoztatottság növekedését (az alkalmazottak száma 0,6 százalék helyett csak 0,4 százalékkal emelkedik).

Bokros Lajos javaslata lényegében megegyezik a (GKI Gazdaságkutató) bruttósítási koncepciójával. (A cikkben a volt pénzügyminiszter jelzi, hogy a konkrét számok kizárólag tájékoztató jellegűek, a megértést szolgálják.) Az általa felrajzolt elméleti modellben a minimálbér 100 ezer forintra emelkedik, és változnak a személyi jövedelemadó kulcsok: évi 0-2 millió 400 ezer forint között 10 százalék, 2,4-12 millió között 20 százalék, efölött 30 százalék. 

Az összesített járulékteher is módosul: évi 0-1 millió 200 ezer forint között 20 százalék, 1,2-12 millió között 30 százalék, efölött 20 százalék, amely mindhárom jövedelmi kategóriában magában foglalja a havi 10 ezer forintos egészségügyi hozzájárulást. A javaslat hatására a bérköltséget terhelő adó és járulék, azaz az adóék drasztikusan csökken. Bruttósítás nélkül például az átlagkeresetnél a jelenlegi 54 százalékról 40 százalékra. A hatásvizsgálat szerint bruttósítás nélkül - a minimálbér kivételével havi 220 ezer forintig - a nettó kereset jelentősen csökkenne, a lakosság nettó jövedelem vesztesége mintegy 300-400 milliárd forint lenne. 

A vállalkozások jövedelme ugyanakkor összesen mintegy 2 ezer milliárd forinttal nőne. A járulékterhek alóli mentesülés költségcsökkentését csak a minimálbér emelése mérsékelné. Ebben a modellben az államháztartás pozíciója 2.200-2.300 milliárd forinttal romlana. Teljes bruttósítás esetén mindenki jól jár, és mostani havi 110 ezer forint felett látványosan nőnek a nettó keresetek. 

Az államháztartás 1.370 milliárd forintos bevételkiesése lényegében teljes egészében a lakosság nettó jövedelmének növekedésében jelenik meg. Teljes bruttósítás mellett a modell az átállás évében, null szaldós, azaz semleges hatású a vállalkozásokra.

prev[2/2]
  1. 1. oldal
  2. 2. oldal

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.