8,5 százalékra csökkent a jegybanki alapkamat

100 bázispontos kamatcsökkentés - a forint nem reagált

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 100 bázisponttal 8,5 százalékra mérsékelte a jegybanki alapkamatot hétfői ülésén, a piac 50 bázispontos kamatvágásra számított.

2009.07.27 16:49MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A tanács értékelése szerint a kockázati megítélés és a külső egyensúly javulása lehetővé, a reálgazdasági és inflációs folyamatok pedig indokolttá teszik a jegybanki alapkamat mérséklését. A testület indoklásában kifejti: további kamatcsökkentésre – az inflációs célkövetés logikájával összhangban – akkor kerülhet sor, ha az adóemelések ellenére az inflációs folyamatok trendje nem veszélyezteti az árstabilitást, és azt a kockázati megítélés is lehetővé teszi.

A monetáris tanács a korábbi hónapok helyzetértékelésével összhangban továbbra is úgy látja, hogy a magyar gazdaság az idén jelentős visszaeséssel szembesül, és az elkövetkező időszakban sem lehet számítani a gazdaság gyors élénkülésére. Az infláció a második negyedévben több tényező együttes hatásának tulajdoníthatóan emelkedett. Egyrészt az elmúlt évek átlagánál gyengébb árfolyam fokozatosan jelenik meg a hazai árakban, másrészt egyedi, változékony árú tételekhez köthető hatások is növelték az árindexet.

Ezzel ellentétben a huzamosabb ideig visszafogott belföldi kereslet fékezi az árnövekedést, ami leginkább a piaci szolgáltatások korábbi évek átlagánál kisebb inflációjában érhető tetten - áll a tanács indoklásában. Előretekintve a monetáris tanács úgy látja, hogy a monetáris politika számára meghatározó időhorizonton az infláció a középtávú cél alatt alakulhat, a következő egy évben azonban az adóváltoztatások miatt magas infláció várható, ami a várakozásokon keresztül a felfelé mutató kockázatokat erősíti.

A reálgazdaságnak a válság következményeihez való alkalmazkodása a külső egyensúly látványos javulásában is tükröződik - fogalmaznak. Az I. negyedéves fizetési mérleg adatok szerint a kedvezőtlen gazdasági környezet, a növekedési kilátások romlása, valamint a finanszírozási lehetőségek korábbi elapadása a gazdasági szereplőket kiadásaik erőteljes visszafogására ösztönözte. Mindez az egyensúlyi folyamatok szempontjából egyértelműen kedvező, mindazonáltal annak a lehetőségét is felveti, hogy a hazai kereslet csökkenése a prognosztizáltnál gyorsabb lesz - vélik.

A nettó export az import korábban vártnál nagyobb mértékű visszaesése miatt a prognózisnál kedvezőbben alakulhat - fűzik hozzá. A globális kockázatvállalási hajlandóság és a közép-kelet-európai régió kockázati megítélése a tavasszal megfigyelt javulást követően az elmúlt hónapokban tovább erősödött. Ezzel összhangban Magyarország kockázati megítélése is javult. Ennek köszönhetően a Magyarország számára meghatározó pénz- és tőkepiacokon is kedvező folyamatok bontakoztak ki. A válság kitörése óta első deviza államkötvény kibocsátása sikeres volt, a külföldi befektetők pedig hosszú idő után először vásároltak jelentősebb mennyiségű forintkötvényt. Az árfolyam a korábbiakhoz képest erősebb szinten, kevésbé ingadozott.

Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2009. augusztus 12-én 14 órakor jelenik meg. A monetáris tanács tavaly októberben 8,5 százalékról 11,5 százalékra emelte az alapkamatot, majd november 24-én, december 8-án és december 22-én 0,5-0,5 százalékponttal csökkentette. A január 20-i kamatdöntő ülésen újabb 0,5 százalékponttal mérsékelték az alapkamatot, így alakult ki a mostanáig érvényes 9,5 százalékos kamat.

Stabilan fogadta a forint a kamatcsökkentést

A bankközi devizapiac "elbírta" a hétfői kamatcsökkentést, a forint árfolyama a nemzetközi hatásokat követte: az eurót délután négy órakor 267,40 forinton jegyezték a bankközi kereskedelemben, szemben a péntek délutáni 268,16 forinttal, és a hétfő délelőtti 266,42 forinttal. A forint árfolyama a kereskedők beszámolója szerint nem reagált az MNB várakozást meghaladó 100 bázispontos kamatcsökkentésére.

Az eurót a kamatdöntést megelőzően is és utána is 268 forint körül jegyezték. Nem sokkal az MNB kamatdöntése előtt az eurójegyzés a déli órákban tartott 266,50 forint körüli szintről 267,80-ra emelkedett arra a hírre, hogy a lett kormánykoalíció egyik pártja nem írja alá az IMF-szerződést. A forint árfolyama együtt mozgott a zloty árfolyamával, követve a nemzetközi piaci hatásokat, az euró/dollár árfolyamnak a piac kockázatvállalási hajlandóságát tükröző változását.

Az euró kezdetben erősödött a dollárral szemben, a déli órákban megközelítette az 1,43-as árfolyamot, majd visszagyengült 1,4250-re. A dollár erősödését rendszerint a zloty és a forint gyengülése követi. A dollárt délután négy órakor 187,41 forinton jegyezték (1,4258 dolláros euróárfolyam mellett), szemben a péntek délutáni 188,49 forinttal (1,4219). A svájci frankot 175,31 forinton jegyezték a péntek délutáni 176,06 forint után, 100 japán jent pedig 197,35 forinton jegyeztek hétfőn délelőtt a péntek délutáni 198,77 forint után.

Az állampapírok másodpiacán a hozamok 10-20 bázisponttal csökkentek, a 2012/C papír (3 éves lejárat) hozama 8,45 százalék, a 2015/A (5 éves) hozama 8,40 százalék, a 2019/A (10 éves) hozama 8,30 százalék körül áll.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.