Kinek a kezére játszanák?

Mol: függőségi kérdéseket is felvet a Surgutneftegas vásárlása

A Surgutneftegas tulajdonszerzése a Mol Nyrt.-ben olyan energiafüggőségi, -ellátási kérdéseket is felvet, amelyek azokat az országokat - Magyarországot, Szlovákiát és Horvátországot - is érintik, ahol a magyar társaság működik - mondta Hernádi Zsolt, a cég elnök-vezérigazgatója szerdán az Országgyűlés külügyi bizottsági ülésén.

_{2009.04.01 14:58MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Kifejtette, az ügylet több szempontból is meglepő, így például az általában többségi tulajdonra törekvő oroszok kétszer annyit fizettek a részvényekért, mint a tőzsdei áruk.

Meglepő az is, hogy az oroszok anélkül vették meg a részvényeket, hogy erről korábban egyeztettek volna a Mollal, ráadásul a vevő cégnek eddig semmiféle külföldi aktivitása nem volt. Meglepőnek nevezte azt is, hogy az ügylet előtt nem történt politikai egyeztetés, ami szokásos az oroszok részéről hasonló esetekben. Az elnök-vezérigazgató elmondta azt is, hogy a vételár fillérre megegyezik azzal a "bekerülési költséggel", mint amennyibe az értékpapírok az OMV-nek kerültek. Közölte: mivel a Mol igazgatósága nem tudja, mit akar a Surgutneftegas, pénzügyi befektetőnek tekinti.

Hozzátette: mivel korábban semmilyen egyeztetés nem volt, barátságosnak semmiképpen nem tekinthető a lépés és a befektető. Elmondta, csak a cég honlapjáról értesültek arról, hogy a társaság mélyíteni akarja vertikális integrációját, s a kitermeléstől a finomításon át a vevőkig akar eljutni. Tapasztalatokra hivatkozva kifejtette, az oroszok nem kisebbségi tulajdonra szoktak törekedni.

Keller László, a pénzügyi tárca államtitkára az ülésen elmondta, a kormánynak fontos a nemzeti stratégiai vállalatok függetlenségének megőrzése. Aláhúzta, a magyar kormány sem az osztrák, sem az orosz féllel előzetesen nem folytatott semmilyen párbeszédet. Keller László kifejtette, a kormány azt tartja kívánatosnak, hogy pénzügyi befektetők legyenek a Molban tulajdonosok, s ezek jelenléte legyen meghatározó. Ezáltal ugyanis garantálható a cég függetlensége.

Hozzátette, az állam a "B" típusú Mol részvényével más cégek tulajdonszerzését a Molban nem tudja megakadályozni, de támogatja a magyar olajtársaság függetlenségét. Az államtitkár elmondta: a bizottság fideszes elnöke az elmúlt napokban előbb mondott véleményt, mint tájékozódott akkor, amikor megalapozatlanul vádolta a kormányt például azzal, hogy részese az ügyletnek, s az oroszok ügynöke.

Németh Zsolt a külügyi bizottság fideszes elnöke felvetette, ha az oroszok többségi tulajdont szereznek a Molban, akkor szélsőséges ellátásfüggőségi helyzetbe kerülhet Magyarország. Úgy vélte, mindez befolyásolhatja, megszüntetheti az ország diverzifikált ellátását, s például nem valósul meg a Nabucco projekt, s a horvát cseppfolyós terminállal való összeköttetés sem. Kifejtette, nem úgy ismeri az oroszokat, hogy megállnának a tulajdonszerzésben, amit alátámaszt az is, hogy vertikális terjeszkedést terveznek.

Véleménye szerint "Oroszország esetében is precedens nélküli", hogy úgy terjeszkedik egy orosz vállalat külföldön stratégiai iparágban, hogy előtte diplomáciailag nem egyeztet a másik érintett féllel.

Németh Zsolt úgy vélte, az orosz terjeszkedés most Magyarországra irányul, ezért kérdés, mit tud tenni a magyar kormány az agresszív gazdasági behatolás ellen. Szerinte itt érkezünk el ahhoz a kérdéshez, hogy a magyar kormány béna kacsa-e, vagy Oroszország ügynöke? Hiszen a magyar kormány szemmel láthatóan felkészületlen, nem védekezik, s az elnök szerint nem érthető, mit csinál a Nemzetbiztonsági Hivatal, hogy erről a kormány nem tudott, miközben a pakettet az osztrákok a hírek szerint hetek óta árulták.

Szabó Vilmos, a bizottság szocialista alelnöke elmondta, semmi újat nem tudtak meg az ügyről, bár a Fidesz úgy gondolja, a kormány hibázott. Hozzátette, felháborító és felelőtlen akció folyik az ellenzék részéről, s a külpolitika is bekerült a direkt pártpolitikai játéktérre. Az alelnök visszautasított minden elnöki vádat. Az ülésen Varró László, a Mol stratégia igazgatója elmondta, ha az oroszok többségbe kerülnének a vállalatban, akkor az precedens nélküli lenne Európában, ahol a kormányok is támogatják stratégiai cégeik függetlenségét.

Keller László közölte: "a kormány a szükséges tájékozódást megteszi, de hogy milyen lépéseket tesz, arra nem tudok még érdemben válaszolni".

Emlékeztetett arra, hogyan viselkedett a kormány az OMV-ügyben, s úgy vélte, most is hasonlóan fog, azaz védeni fogja a Molt. Az ülésen Szabó Vilmos kivételével más szocialista bizottsági tag nem vette részt, Kovács Kálmán szabad demokrata tagot pedig egy fideszes helyettesítette.

Az osztrák OMV hétfőn jelentette be, hogy eladta a Molban lévő teljes, 21,2 százalékos részesedését az orosz Surgutneftegas-nak, az ügylet értéke az OMV közleménye szerint 1,4 milliárd euró volt. Oroszországi elemzők szerint a cég a Kreml tanácsára vagy nyomására vett Mol részvényeket, a hír meglepetést keltett ipari körökben.

Az orosz társaság közleményében jelezte: a részesedés megszerzése jelentős lépés stratégiai céljának teljesítése felé, s az üzlet révén erősödni fog Európa energiaellátásának biztonsága. A Mol korábban hangsúlyozta, a tranzakciót követően is saját stratégiáját kívánja folytatni, célja a részvényesi értékteremtés és a Mol csoport fenntartható növekedésében érdekelt más jelentős érintett felek érdekeinek védelme.

A Surgutneftegaz Oroszország egyik legnagyobb kőolaj- és földgáz-ipari konszernje, amelyben számos, nagy kőolaj- és földgáz-tartalékokkal rendelkező korábbi állami vállalat tömörült 1993-ban. Székhelye a Hanti-Manszi Autonóm Körzetben lévő Szurgut.

A hírek szerint a Kremllel igen jó kapcsolatban álló konszern élén a kezdetektől fogva Vlagyimir Leonyidovics Bogdanov vezérigazgató áll, aki 1983-tól töltött be vezető tisztségeket a szurguti olajmezőkön.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter